A koronavírus járvány miatti kényszervakáció miatt az órát már nem tudtuk megtartani… Már azt hittük, hogy ebben a hónapban nem is tudunk boldogságról beszélni, s akkor jött a segítség a Boldogságóra program csapatától… Köszönjük, hogy velünk vagytok, támogattok ! Az a “ – kicsit több mint – 216 órában azon dolgoztunk a csapattal, hogy hogyan tudjuk folytatni az online térben a Boldogságóra programot “ nem volt hiábavaló. Azonnal mozgósítottam kicsi csapatomat , hogy találjuk meg azokat az apró örömöket, hisz minden nap beszélünk telefonon, vagy online, hogy ne csak olvassuk, tanuljunk, lássuk is egymást! Versben, fogalmazásban, rajzban, képekben, rövid videóban számoltak be a gyerekek apró örömeikről. Legyen sok apró öröm minden családban, s akkor valóban boldogok lehetünk!
Az első Boldogságóra, amit online kellett megoldanunk. Ahogy látjátok, segítségünkre voltatok. Ti is vigyázzatok magatokra, a családotokra, a tanítványaitokra!

Témabevezetőként március hónapban az Imádok élni című dalt választottam, minek hallgatása közben arra kértem kis haramdikosaimat, gondoljanak azokra a dolgokra, melyek nagyon picik, de számukra annál nagyobb örömöt jelentenek. Kezdetben a tárgyak határozták meg gondolataikat, még az egyik kisfiú ki nem jelentette,hogy neki az ölelés, ami nagyon apró dolog, de annál nagyobb érték. Ő nagyon szereti,ha megölelik, viszont ő is szeret másokat megölelni, ezzel kinyilvánítani az adott személy iránt érzett érzelmeit. Ezt követően a többi tanulóban is átértékelődött az „apró öröm” fogalma. Nagyszerű érzéssel töltött el,hogy nem én irányítottam gondolataikat, hanem egymástól tanultak ezen az órán.
Beszélgetésünket követően arra kértem tanulóimat,hogy egy esőcsepp formába rajzzal szimbolizálva, vagy pár szóval fejezzék ki azt/vagy azokat, amik apró örömöt jelent számukra.
A későbbiekben is fogjuk ezeket az örömeső-cseppeket alkalmazni, ha pl.: valaki bánatos, körbe álljuk, és rászorjuk örömcseppjeinket. 🙂

A hónap témáját március második hetében kezdtük el feldolgozni. A gyerekek a mese írását választották. Mivel az iskolákat márc. 16-tal bezárták, ezért közös munkát nem tudott az osztály készíteni.
Online azt kértem tőlük, hogy a megváltozott életüknek az apró örömeit küldjél el nekem és azt foglaltuk mesébe.

Az első osztályban a témát úgy dolgoztuk fel, hogy a gyerekekkel meghallgattunk egy relaxációs mesét, ahol egy mesebeli varázslatos helyre kerültek, és minden kellemetlen érzést kipakolhattak magukból a kaland során, közben mindezt egy nyugodt állapotban, fantáziájukat használva tehették meg. A kisgyermekeket közben fejsimogató mozdulatokkal nyugtattam meg, ami nem mindig volt egyszerű az örökmozgó. állandó izgő-mozgó, beszélő tanulóknál. Ám volt, aki elaludt, és utána ezt az „álmot” lerajzolták. Nagyon aranyosak voltak. Páros feladatot is kitaláltunk, ahol az egyik gyermek simogatta a barátja kis fejét és fordítva. Nagyon tetszett nekik ez a foglalkozás. Hálásak volta. Szeretetüket kinyilvánították egymásnak öleléssel.
Ami még ezután következett az önfeledt társasjáték kis csoportokban és a kézműveskedés (festés).
Ezt a feladatot még március elején sikerült elvégeznünk.
Sajnos a kincsesláda elkészítésére már nem jutott időnk….

A hónap témáját március második hetében kezdtük el feldolgozni. A gyerekek a mese írását választották. Mivel az iskolákat márc. 16-tal bezárták, ezért közös munkát nem tudott az osztály készíteni.
Online azt kértem tőlük, hogy a megváltozott életüknek az apró örömeit küldjél el nekem és azt foglaltuk mesébe.