Ebben a hónapban a mindennapi, apró örömeinkről beszélgettünk most először online módon, ami kissé szomorkássá tette a hangulatunkat. Sajnos bizonytalan ideig nem találkozunk, de talán éppen emiatt veszik észre az elsőseim a mindennapok apró örömeit. Ezeket rajzolták le és küldték el. Kitartást mindenkinek és #maradj otthon, mert így jobb veled a világ ❤️
Apró örömök élvezete
Március -Apró örömök. A kialakult helyzet, úgy gondolom nagyon sok mindenre megtanít , vagy sok mindenben megerősít mindenkit. Nap, mint nap gyakorolhatjuk a Hálát, élvezhetjük/értékelhetjük az apró örömöket az életünkbe, felülértékelhetjük társas kapcsolatainkat, megküzdünk az újabb és újabb kihívásokkal…
A hónap elején lelkesen készültünk a Boldogság-hétre, melyet a boldogság világnapja kapcsán rendeztünk volna meg óvodánkban. A programterv kész, de a megvalósítás várat még magára…
Miután elkészült az online feladatbank az otthoni boldogságórákhoz, a szülők számára elérhetővé tettem azokat. Be kell vallanom , a megvalósítást illetően gyerekcipőben járunk még 🙂 Hálás vagyok azonban azért, hogy vannak próbálkozások . Ezeket a megküldött fotók, színezők, rajzok is tükrözik 🙂 #apróörömök#boldogság#HÁLA#
Sajnos a Koronavírusra való tekintettel nem minden diákomnak sikerült még ezt a feladatot elkészítenie, vagy még nem küldte át nekem a fotóját email-be. Viszont a meglévőkből válogatva raktam fel emlékalbumokat, melyeket az ötödikes diákjaim készítettek.
„Eső esik. Fölszárad. Nap süt. Ló nyerít.
Nézd a világ apró rebbenéseit.”
Radnóti Miklós
Màrcius elejèn ugyanùgy kezdtük el a Boldogsàgòràkat, mint màskor. Mint mindig leültünk a kedvenc helyünkre, a szőnyegre, ès àlmokat szőttünk, apró örömökről beszèlgettünk. Megbeszèltük, hogy mindenben megtalàlhatjuk a jòt, ès pèldàkat is mondtak a gyerekek. Mindig megdöbbentően okos dolgokkal rukkolnak elő.
Aztàn jött a szomorù hìr, hogy bezàrjàk az iskolàkat. A gyerekek egyik szeme mosolygott , a màsik sìrt.
Lassan 20 napja tart a karantèn szàmunkra, ès pròbàljuk tartani online egymàsban a lelket. Most èlesben gyakoroljuk a tanultakat: küzdünk, optimistàk akarunk maradni, jò cselekedeteket teszünk, àpoljuk kapcsolatainkat…aprò örömöket keresünk…ès vègtelen hàlàt èrzünk, hogy egèszsègesek vagyunk. Most igazàn nagy szüksèg van a Boldogsàgòràra szülőnek ,gyereknek egyarànt. Igyekszem megtenni mindent , ami tőlem telik, hogy ebben a nehèz időben èrezze gyermek ès szülő a szeretetemet, tàmogatàsomat. Hàlàs vagyok, hogy együtt nevelhetjük ezeket a csodàs gyerekeket. Köszönök Nekik mindent!!! Ahogyan a gyerekek mondanàk: ” Minden rendben lesz, mert mi optimistàk vagyunk!”🙂 Amìg rendeződik a jàrvàny okozta vàlsàg, mi addig is folytatjuk ezt a csodàlatos projektet, mert hiszem, hogy ìgy
” Jobb lesz a vilàg!!!”🌍
Nem tudtunk kincseslàdàt kèszìteni, de kaptam nèhàny fènykèpet ,rajzot az elmùlt kèt hètben a szülőktől, amelyek nagyon jòl kifejezik milyen kincseket rejtenek a hètköznapjaink.❤
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Sziklaforrás csoport
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája 5-6. osztály
Apró rajzok és kis képek jelzik a visszaküldött gyerekmunkákból, hogy gyűjtögették az otthon töltött időben is a kis örömeiket. A szülőknek továbbított feladattal jutottunk el odáig, hogy naptáraink megteltek március hónapban.
Szép példák születtek arra, miként írja felül ez a helyzet régi szokásainkat, apró örömök, ami irányt mutat úgy is, hogy elkülönültünk egymástól.
A gyerekek szülei és gyerekeim is elmondják, hogy sok minden hiányát megtapasztalják a bezártsággal. Ebben a helyzetben jobban kell, hogy értékeljük azokat akik felénk fordulnak, az apró örömöket, amik megszépíthetik egy-egy pillanatunkat. Bátorság, kihívás, olyan helyek feltárása, ami megmutat új utakat, a testvéri szeretetben a családban új dolgokat, az otthonlétben apró örömöket.
Márciusban, az apró örömök jegyében két eseményről is beszámolhatok. (Ez már egy apró öröm nekem!)
1.
A hónap elején elkészítettük a banános kutyakekszet. Ennek egy részét Rininek, a terápiás Csodakutyánknak adtuk, amivel nagyon boldoggá tettük őt és „testvéreit”. A másik részét pedig elküldtük vele Hajdúszoboszlóra, az Illango Desszertlakba, ami egy kutyabarát cukrászda. Nyáron, a családi rekreációs táboroztatás alatt fedeztük fel ezt a csoda kis helyet. Itt a vendégeket a négylábú barátaikkal együtt várják egy kis csemegére. Ehhez szoktunk hozzájárulni mi is, az általunk készített kutya-csemegékkel. Rendszerint nagy örömet szerzünk ezzel sok kutyusnak és cicusnak.
2.
A másik apró öröm a kényszerű digitális életünkhöz kapcsolódik.
Arra kértem a szülőket, hogy készítsenek fotókat azokról a tevékenységekről, amelyeket javaslok a távtanítás során. Küldik is szorgalmasan, ami egyben nagyszerű visszajelzést is jelent.(No és újabb örömforrás nekem!)
Az egyik feladat, az egészséges zöldségekből készített vidám szendvicsek alkotása. A megosztott képek segítségével láthatták is az egymás műremekeit. Az elküldött fotón látható Bence és anyukája örömmel készítette az egészséges finomságokat, és külön örömet jelenthetett nekik, hogy adhattak belőle a kényszerű karanténban lévő nagymamának is. A nagyinak biztosan rendkívül jól esett a figyelmesség!
Igaz a mondás: Jobb adni, mint kapni! (Különösen ebben a digitális életben!)
1848. március 15-ére emlékeztünk a gyerekekkel. A régi emlékek felelevenítésével: a katonasapkák, párták, kokárdák használatával.
Kőbányai Széchenyi István Magyar Német Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola
Nagyon sok fejtörést okozott, hogy ezt a témát ebben a nehéz helyzetben hogyan lehet örömmel feldolgozni! Aztán a készülés közben sok mindenre rájöttem, sok minden világossá vált előttem. Ezeknek a gyerekeknek most a legnagyobb segítség, ha saját maguk rájönnek, megélik az őket körülvevő apró örömöket! Hiszem és tudom, hogy ez a téma a lehető legjobbkor került feldolgozásra!
A tanulókat megkértem, hogy írjanak egy fogalmazást, hogy az otthoni élet most miben nehezebb, mi okoz számukra nehézséget, küzdelmet! Megdöbbentő írások születtek. Igyekeztem minden tanulónak külön-külön egy kis biztató szót küldeni!
Miután kibeszélték magukból a gondjaikat, ekkor éreztem, hogy eljött az idő az örömökről beszélni! Bemutattam nekik a kedvenc könyvemet (Az élet játéka), ahol egy főszereplő egy kislány, akitől a haldokló lelkész édesapja kér egy játékot, hogy azt gyakran játssza. Ez a játék: Az örömjáték. A kislány, akit Pollyannának hívtak, nagyon szerette ezt a játékot, mindenben megkereste az örömöt. Az öröm felismerése néha nagyon nehéz, főleg egy nehéz, kilátástalan helyzetben. De ha valaki megtanulja úgy látni a világot, hogy az apró örömöket is meglássa, akkor nyert ügye van. Öröm nélkül az élet sivár és savanyú.
Erre próbáltam a tanulókat rávezetni…
Kértem, hogy nézzék meg a filmet Pollyannáról és próbálják meg a családdal játszani az Örömjátékot, én is így fogok tenni.
Nagy boldogságomra szívesen készítették el a család Örömfáját, amire ráírták, hogy milyen apró örömöket találtak együtt (pl.nincs rohanás, együttlét, nem kell táskát cipelni, többet tud segíteni a háztartásban, csend van, nem kések el, közös tanulás….).
A főkép fotóján sokat gondolkoztam, míg végül találtam egy virágot, ami kerítésen belül is csodásan virágzik. Ez a kép, most kicsit tükrözi az életünket!
A kollégámmal mindig azt valljuk, hogy nincsenek véletlenek, ez a mostani helyzetben is így van, hogy ez a téma pont most került feldolgozásra! Jelen pillanatban, pont erre van szükségünk, az életünk Apró ÖRÖMEIRE!
Utolsó pillanatban osztottam meg bejegyzéseteket a kincsesláda feltöltésről. Két hete már csak online „találkozunk”. Ketten csatlakoztak a híváshoz. Szívmelengető a kincsesládájuk. A mellékletben olvasható 🙂
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium
Sziklaforrás csoport
Középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók általános iskolája 5-6. osztály
A feladat megoldását március első heteiben kezdtük el. Még volt két óránk együtt, mielőtt…
A ládákba az együtt felfedezett apró örömök jelentek meg a gyerekek rajzaival: futkározás a barátommal a szünetben-(úgy se kap e!), a karkötő-amit a barátnőmtől kaptam, szerelmes levél-amit a zsebembe csúsztatott a barátom, építőkocka – vár-mert a legügyesebb voltam, én tudtam összerakni a vonatsínt, a kedvenc zeném, amitől mindig jó kedvem lesz. Az egyik kislány fényképeket rakott a kincses-ládába:”-A fényképekre rajzoltam mindenkit, akitől jó kedvem lesz, mert az apró öröm nekem a jókedv! Rajzoltam még virágokat is, mert tőlük is mosolygok.”
Ezután már a szülők segítségével, otthonról küldött megoldást tudok megosztani az olvasókkal: egy tanulóm családi fotót küldött, az Ő kincse a családja.
Egy anyuka levele a feladatmegoldáshoz:
„ Egy kis magyarázat: mivel azt szerettük volna, hogy Kazika ‘dolgozzon’, vágjon, ragasszon, keressen képeket, ezért az apró örömöket a tárgyak, képek jelképezik. Például: a bohóc mosoly azt, hogy aznap ránk mosolygott valaki és ettől jobb kedvünk lett; a nyuszi: mamánál megsimogattuk és örültünk neki; a szemüveg: anya megmosta és mindjárt jól láttam; a gitár: egy szép dallamot hallottunk, amitől jó kedvünk lett; a paradicsom és a szendvics magáért beszél (Kazika imádja mindkettőt)”
A mi kincsesládánk megtelt apró öröm-emlékekkel -amelyekre még várhatunk, hogy újból elővegyük- és otthon talált apró örömökkel, melyek reményt adnak és elviselhetőbbé teszik a bezártságot.