A hónap során elvégzett feladatok:
A március, mint az első tavaszi hónap, rengeteg apró örömöt rejteget a számunkra. Elég csak kimenni a szabadba, kiélezni az érzékszerveinket és figyelni a hangokra, látványokra, illatokra és egyéb érzetekre. Hogy a gyerekek megértsék a lényeget, feldolgoztuk „Az öröm forrása” című mesét, amelyben megismertük Édát, a búskomor kislányt, aki egy esős reggelen nagyon pesszimistán, búskomoran ébredt. Semmi nem tudta felvidítani, mindenben csak a rosszat vette észre. Aztán a nagymamája kitárta az ablakot és az erdő felé mutatott, ahová sétára hívta bánatos unokáját, hogy megkeressék az öröm forrását a kis patak mentén. Ez pedig nem volt más, mint MAGA AZ ÚT, amin haladtak, miközben minden eléjük kerülő apró örömöt és csodát igyekeztek észrevenni az érzékszerveik segítségével, amik által Éda elfeledkezett bánatáról és egyre örömtelibb, boldogabb és felszabadultabb lett. A tanulság pedig az, hogy csak rajtunk múlik, mire fókuszálunk leginkább. Maria Fontaine szavait idézve: „A világ és minden, ami benne van, csak annyira gyönyörű, amennyit Te észreveszel belőle.” Hogy erre emlékezzünk, elkészítettük az „Örömkereső nagyítókat”, amire olyan dolgokat rajzoltak a gyerekek, amikben az örömüket lelik, és amikre a jövőben majd koncentrálni fognak.
Aztán „örömkereső pillanatok” ürügyén mi is kimentünk a szabadba egy szép napfényes délután és igyekeztünk minden apróságot felfedezni magunk körül. Mindent, amit az iskola udvarán találtak a gyerekek, örömmel hozták, és mutatták meg egymásnak. Színes, apró kavicsok, ébredező ibolyák, sárgálló pitypang, rügyező fák, bodobácsok, napsütés, bárányfelhők, lágy szellő, madárcsicsergés, zsongó méhecskék adtak okot vidám örvendezésüknek. A programot egy csendes légzőgyakorlattal koronáztuk meg, miközben beszívtuk a tüdőnkbe a tiszta, egészséges és friss levegőt, ami az erőt, elégedettséget és boldogságot jelképezte. Majd kilégzéskor lassan kifújtuk az elhasznált levegőt, ami a negatív, nem kívánatos dolgoktól való megszabadulást jelentette.
A kicsikkel elkészítettük „Örömkét”, vagyis egy óriási csomagoló papírra ráfeküdt az egyik kislány, akinek körbe rajzoltam a sziluettjét, utána pedig a gyerekek felöltöztették, kiszínezték, kidíszítették őt. Köréje olyan dolgokat rajzolhattak, amiknek szerintük Örömke örülne. Ehhez segítségül hívtuk az érzékszerveinket, így a látáshoz, halláshoz, szagláshoz, ízleléshez, tapintáshoz kapcsolódó tárgyak (pl.: játékok, könyvek, ételek, édességek, italok) és élőlények (Pl.: kutyus, cicus, házikedvencek, pillangók, virágok, madarak) kerültek a papírra. Örömke aztán mindenestül felkerült a faliújságra, és együtt örültünk vele a jól sikerült, közös alkotásnak.
A „szeretetnyelvek” közül nagyon fontos szerepet töltenek be az ELISMERŐ SZAVAK. Ennek jegyében a nagyokkal eljátszottuk „A kör közepén” című játékot, aminek értelmében körbe ültünk a szőnyegen, illetve egyvalaki középen foglalt helyet. Az illetőről csak pozitív dolgokat, állításokat mondhattak a gyerekek. Mindig az ült középre, akinek igénye volt rá (…és mindenkinek volt igénye rá.). Ezt követően az „Értéklabda” című feladat következett, tehát annak a személynek kellett dobni a labdát, akit meg tudott a dobó dicsérni. Az „Értékmemória” elnevezésű gyakorlattal pedig minden olyan pozitív tulajdonságot visszamondtunk egymásnak, amik az előző játékokban elhangzottak, és amikre emlékeztünk. Ezzel mindenkiben még jobban megerősítettük az önbizalmat, segítettük a pozitív énkép kialakítását. Megbeszéltük, hogy fontos, hogy képesek legyünk felfedezni másokban a legjobb tulajdonságokat és mindig tudjunk azokra fókuszálni. Ismerjük el, ha valaki jó valamiben, ennek adjunk is hangot, hiszen az illetőt ez ösztönzi legjobban a kreatív alkotásra, az önmegvalósításra. Azt is megbeszéltük, hogyha valakinek árulkodni támad kedve, ezután csak jó dolgokat mondhat a társáról (Pozitív árulkodás).
Mások pozitív értékelése mellett alapvető, hogy önmagunkat is reálisan, minden jót kihangsúlyozva tudjunk értékelni. Nagyon nehéz, de fontos, hogy meg tudjuk dicsérni magunkat, vegyük észre a bennünk rejlő tehetséget és azt erősítsük is magunkban. Ennek kapcsán az arra vállalkozó tanulók írhattak maguknak „szeretetlevelet”, amiben mindent lejegyezhettek, amit önmagukban szeretetreméltónak tartanak. Hiszen, ha bízunk önmagunkban, könnyebben vesszük az előttünk álló akadályokat, hatékonyabban győzzük le nehézségeinket, fejlődik az önbizalmunk, magabiztosabbá válunk az életben.
Márciusban is ünnepeltünk nevezetes napokat:
A Boldogság Világnapja alkalmából színes papírból kinyírt szívekre rajzolhattak a feladatot választók olyan dolgokat, amikben a legnagyobb örömüket megtalálják. A Víz Világnapja alkalmából előadáson vettek részt tanulóink, ahol a „víz” hasznosságáról, fontosságáról, értékességéről hallhattak beszámolót, néztek kisfilmet. „A VÍZ kincs” címmel pedig tablót készítettünk, amelyen óriási vízcseppeket színeztek a gyerekek, rajtuk olyan motívumokkal, amik a „víz” éltető erejét hangsúlyozzák.
Apró örömök élvezete
Nagyon sok dolog mozgatta meg ebben a hónapban a gyerekeket. A naptár
szerinti Boldogság világnapjára- március 20-ára- sok kis kedves színes lapocska
talált gazdára iskolánkban. Többen még kedves szavakat is el tudtak juttatni a
kiválasztott személyeknek. Szerintem ezen a napon találkoztam a legtöbb
vidám, mosolygó emberrel! Úgy gondolom, minden héten lehetne ennek
lehetőséget találni. A Boldogságpad gondolata is a megvalósulás útjára léphet.
Az iskola DÖK vezetőjével közösen gondolkodunk megvalósítható és sikeresen
átvehető tevékenységeken a Boldog iskola címének megfelelően.
Az önszeretet fogalmát nagyon időszerűnek és megkerülhetetlennek
gondolom, nem csak márciusban. Amikor a magyarázatot megbeszéltük a felsős
tanulókkal, meg kellett állapítanom: sokan nem ismerik, nem tisztelik
önmagukat, nem becsülik meg saját értékeiket. Ezért nagyon jó volt
elmagyarázni a gyerekeknek, milyen az egészséges önbecsülés. Hol van a határ,
amikor még nem bántjuk magunkat sem és mást sem. Kevesen tudták,
gyakorolták eddig azt, hogyan tudják a problémák, sikertelenségek után
összerendezni újra önmagukat. Erőt meríteni, megrázni magukat és újra
elindulni a kihívások felé.
Nagyon érdekes hangulat alakult ki a Mini mindfulness során. A nagyokkal
kipróbáltuk az ön-ölelést. Mivel először viccesnek találták a gyakorlatsort, arra
kértem őket, gondoljanak egy olyan személyre, akinek az ölelése nagy örömöt
okoz számukra! Nem várt események következtek be: 3-an sírni kezdtek az
érzéstől. Egy már nem élő személyre gondoltak s a hiánya és az ölelésük emléke
könnyeket csalt a szemükbe. A legszebb az volt, hogy beszélni mertek az
érzéseikről, mert az osztályban egymás előtt is tudják vállalni az érzéseiket. A
lezárásra azt találtam ki, hogy az ön-ölelést bárhol el tudják végezni, ha ennek
szükségét érzik. Egy kis biztatás mindig jól jön.
Megfigyeltük az öngondoskodás kerekét. Sokan nehezen választottak a sok-sok
lehetőség közül. De mindenki tanulságosnak gondolta, hiszen figyelnünk kell
magunkra, meg kell tanulnunk önmagunkról azt, amitől jól tudunk lenni. Vagy
még jobban.
Kis papírra írtak néhányan arról, hogy szünet idején- kb. 5-8 perc- hogyan
gondoskodnak magukról. Sok hasonló válasz született. (3. kép)
– A barátaimmal töltöm az időt.
– Megölelem vagy beszélgetek a barátaimmal.
A legfontosabbnak a szeretetnyelv megismertetését gondoltam ebben a
hónapban. Mindenki elmondhatta az elsődleges és másodlagos
szeretetnyelvét. Fontos volt annak megállapítása, hogy mindenkinek más a
szeretetnyelve. Fontos megismerni a magunk és másokét is. Ez lehet egy jól
működő kapcsolat vagy barátság biztos alapja.
Játék a szeretetnyelvekkel. A következő játékhoz szándékosan választottam
olyan gyerekeket, akik nincsenek barátságban vagy esetleg keveset
kommunikálnak. Volt, aki inkább haragban volt a kapott párjával. Az volt a
teendőjük: írjanak társuknak egy olyan tevékenységet, programot, tárgyat,
amiről azt gondolják, hogy az illető nagyon fog neki örülni. Meglepetésünkre
nagyon mély érzelmek jöttek felszínre.
– Volt, aki most kért bocsánatot egy régebbi kijelentése miatt és bármikori
segítségét ajánlotta fel cserébe. Ennek a párosnak most sikerült
visszaállítanunk a barátságát s ez nagyon megható volt!!
– Volt, aki elnézést kért a csúfolódásokért és jó fejnek nevezte társát, a
legjobb havernak.
– Egy másik tanuló tudta, mire vágyik az osztálytársa és azokat kívánta
számára.
Végezetül abban egyetértettek a gyerekek, hogy a digitális témahét tanulságai
is megerősítik: az okos eszközök magányosabbá teszik az embereket. Érdemes
inkább mások arcába, szemébe nézni és igazi kapcsolatokat építeni. A
szeretetnyelv megismerése és használata lépcső egymás felé. Magunkat
szeretni pedig jó útravaló ebben a gyors és zavart világban.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Süni csoport
Március vonatkozó napjai közül a víz világnapjához kapcsolódtunk.
Ezen a napon felidéztük a gyerekek meglévő ismereteit a víz tulajdonságairól. Beszélgettünk arról, miért jött létre ez a világnap, mit jelent, hogyan óvhatjuk ezt a kincsünket. Kísérleteket végeztünk, majd megbeszéltük, hogyan hasznosíthatjuk a közben felhasznált vizet; pl. amiben a kishajók úsztak, kiönthetjük a fűre, szobanövényeinkre.
Kisfilmet néztünk, és beszélgettünk a víz körforgásáról.
Elmondhatták vizes élményeiket, mikor okoz örömet a víz (pl. melegben a párakapu alatt átmenni, jégkockával italt hűteni, szomjoltás, evezés, hajókázás, úszás stb.)
Felelevenítettük vizes mondókáinkat, dalainkat.
Mozgásos játékaink közül a legkedvesebb a Gyöngyhalász játék volt.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Kópé Klub
A foglalkozás bevezetéseként az 5-4-3-2-1 Mindfulness gyakorlatot választottam. Ezután az „Itt a láda, mi van benne kezdetű mondókára egy ládikát adtunk körbe, mindenki beletehetett egy apró örömöt, amit a mai napon, vagy a közelmúltban élt át.
Megbeszéltük, hogy mit jelentenek az apró örömök, miért okoz örömöt a körülöttünk lévő természet szépségeinek-, a másoktól kapott kedvesség, szeretet észrevétele, annak elismerése, hogy jók vagyunk valamiben stb..
Felsoroltuk az öt érzékszervünket, melyek segítségével érzékelhetjük, élvezhetjük a mindennapok apró örömeit. Játszottuk a nagy kedvenc „Pizzasütés” masszírozó játékunkat, ezzel is egy kis jó érzést adva társunknak, magunknak. A „Titkos jelszó” játék pedig nagyon szórakoztató a hallási érzékelésre. Hívóképeket készítettem az érzékszervekhez, sok kártyát nyomtattam a mindennapi életünkről. A gyerekeknek a kiosztott kártyákat a különböző érzékszervhez kellett elhelyezni, annak megfelelően, hogy melyikkel érzékelik.
A „mutogatós” játékunkban az arra vállalkozó gyerekek elmutogathatták egy-egy apró örömüket (pl. simogatom a cicámat, anya megölelt, fociztam stb.)
Ezután le is rajzoltak egy-egy olyan dolgot, ami örömmel, jó érzéssel tölti el őket. Közben Bagdi Bella: Imádok élni c. dalát hallgattuk.
A márciusi téma kapcsán mindenki elmondhatta, hogy milyen apró dolgok okoznak számukra örömöt. Pl. Finom ételek ízének élvezete, a dicséret egy jól végzett munka után, egy levél számukra kedves embertől, kint lenni a szabadban amikor jó az idő. stb. Pár gondolat a sokból, amit megemlítettek a gyerekek. Elolvastuk Az öröm forrása című mesét, megbeszéltük, majd mindenki lerajzolhatta hogyan képzeli el az öröm forrását. De igazán mégsem ez adta meg a boldogságóra havi témájának esszenciáját, hanem a Boldogság Világnapja alkalmából a kertben való tevékenykedés.
Szándékosan erre a jeles napra tettük az első kerti napunkat. Mivel a kert nem csupán egy földterület, ahol növények nőnek; a kert valódi boldogságforrás. Számos szempontból hozzájárul az életünkhöz, és különböző érzelmi és fizikai előnyöket nyújt. A kertészkedés során közvetlen kapcsolatba kerülünk a természettel. Ez az élmény segít nekünk megnyugtatni az elménket és elmélyíteni a természet iránti tiszteletünket. A növények gondozása során felfedezhetjük a természet csodáit. A kertészkedés aktív elfoglaltság, amely kiváló testmozgást biztosít. A földmegmunkálás, ültetés, gyomlálás és öntözés mind hozzájárulnak egészségünkhöz, javítják állóképességünket és erősítik az izmainkat. A kert nemcsak magányos élmények helyszíne, hanem lehetőséget ad a közös tevékenységekhez, erősíti az osztályon és az iskolán belüli kapcsolatokat. A kert tehát nem csak egy egyszerű hely; ez egy helyszín arra, ahol megtalálhatjuk belső békénket, örömöt tapasztalhatunk meg, legyen szó bármilyen aprócska zöldségről vagy hatalmas virágoskertről, minden növény darabja lehet boldogságunknak . A kerti munka után áldást kértünk a földre, majd piknikeztünk, közben megbeszéltük, hogy mi mindenre jó is a MI KERTÜNK a boldogságórákkal kapcsolatban. Végül arra jutottunk, hogy mind a 10 téma, megtalálható benne. Azóta is mindennap, ha az idő engedi kimegyünk és a szemünkkel megsimogatjuk a földet, majd szeretjük az elültetett magokat, hogy nőjenek nagyra. Célul tűztük ki hogy a mi kertünk lesz a legszebb. Ehhez, nem csak gondozzuk a növényeket, hanem szeretjük is. Ez egy igazi kísérlet lesz, hogy meglássuk, azok a növények nőnek –e nagyobbra amelyek szeretve vannak, vagy azok, amiket csak gondoznak. Mi is várjuk a végeredményt.
Iskolánkban 2025. március 24-28. között zajlott a digitális egészséghét. Ezen a héten csupa olyan témát jártunk körbe a tanulókkal, ami az egészséges életmódhoz tartozik. Boldogságórán is kapcsolódtunk ehhez a projekthez és gyorsan megegyeztünk abban, hogy közösen készítünk egy gyümölcssalátát, csupa olyan gyümölccsel, melyet mindenki szívesen fogyaszt. Az előkészületek, a közös munka, a saláta közös elkészítése, a pillanatok megörökítése és az elkészült saláta közös elfogyasztása, majd a fotókból készített diavetítés megtekintése olyan örömteli perceket okozott, amely közösségépítő, stresszoldó és boldogságfokozó volt minden kisdiáknak és az osztályfőnöknek is.
Boldogságóra – Március
Apró örömök èlvezete
Ebben hónapban a boldogságóra foglalkozást a Boldogság világnapjához igazítottuk. Intèzmènyünkben ezen a hèten több projekt is párhuzamosan zajlott, így március 20-a helyett ezt március 19- èn valósítottuk meg. A víz világnapja ès a Happy- hèt projektben számos apró örömöt fedeztünk fel közösen, főkènt a kisèrleteinkben, mint a vízre helyezett papírvirág kinyílása, melyet maguk kèszítettek el a gyerekek, vagy a kis tutaj vízre bocsátása. Zöld óvoda, Madárbarát Óvoda ès Örökös Boldog Óvodakènt gyermekeink számára a termèszettel, környezetünkkel kapcsolatos apró örömök èszrevètele, felfedezèse, megèlèse már- már termèszetes. A beszèlgetőkörben mindenki elmondhatta, melyek azok a kis apró dolgok melyek örömet okoznak számára. A gyerekek a tavaszi ismereteikből merítettek: ,, Hogy visszajött a gólya”, ,, hogy nyílnak a virágok” ,, hogy melegében süt a nap ès jó játszani az udvaron””. Vègül a Boldogság világnapjáról egy kis zenès mozgással emlèkeztünk meg, mert számunkra apró öröm a mozgás és a zene élvezete is. Mindannyian piros ruhában érkeztünk óvodába ès piros szívet vettünk kezünkbe ezen alkalom jegyében. A vègèn pedig megöleltük egymást, ezzel is kifejezve apró örömünket, hogy mi itt együtt lehetünk.
Zalavár, 2025.03.28.
A 11.A-s csoportom azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy a márciusi boldogságóránkat iskolán kívül tartsuk meg. Ezt kiváló ötletnek tartottam, és még a hónap témájához („Apró örömök élvezete”) is jól illett.
Német órán közösen elmentünk fagyizni illetve sütizni egy közeli cukrászdába. Először is megbizonyosodtunk arról, hogy tényleg finom sütiket és fagyikat árusítanak, majd a tanulóknak fényképeket kellett készíteniük a hely kínálatáról és az árakról.
Otthoni feladatként pedig azt kapták, hogy ismerkedjenek meg a Canva-val (ez egy nagyon hasznos képszerkesztő alkalmazás), és ennek a segítségével készítsenek a cukrászdáról egy német nyelvű plakátot. Az elkészült plakátokat természetesen elküldtük a cukrászdának is. Reméljük, hogy nemcsak magunknak, de nekik is sikerült szereznünk ezzel egy apró örömet.
Beszámoló
Boldogságóra 7.: Apró örömök élvezete
Az óra időpontja: 2025. március
Résztvevők: 4. osztály
A hónapban többször foglalkoztunk az apró örömök témával. Március elején készítettünk egy nagy nagyítót plakátként. Ezt folyamatosan beleírással bővítettünk attól függően, hogy milyen apró örömforrást tapasztaltunk meg. Kihasználtam, hogy a tavaszias időjárás következtében éledezik a természet. A séta alkalmával lehetőségük nyílott a gyerekeknek olyan dolgokat jobban megfigyelni, amik mellett eddig elsétáltak. A Víz világnapjához kapcsolódva túrát szerveztem, mely során a Zala folyó part szakaszát és a közeli Malom tót is érintettük. A Sárkány völgyben pedig medvehagymát gyűjtöttünk, amiből otthon finom ételeket készíthettek a gyerekek családjai. Kimentünk a Zalarétre, ahol megcsodálhattuk a kockás liliomot, s menet közben több helyen a kiskertekben tőzikét is láttunk. Tudták már a gyerekek, hogy védett növények, így csak csodálták őket. Apró örömként megfigyeltük még, hogy az elvetett magból kifejlődik a növény, hiszen paprika magot vetettünk. A palántanevelés közben folyamatosan figyeljük majd a növekedésüket. Az iskola kiskertjébe kiültetve majd a termését is megkóstolhatjuk. Légzőgyakorlatokat végeztünk, s kipróbáltuk egymás rezdüléseinek érzetét is háttal ülve egymásnak. A boldogság világnapja alkalmából megnéztük a Flashmobot „amit Együtt dobogó szív „címmel tavaly készítettünk.
Szakosné Biczó Marianna (tanítónő, Pókaszepetki Festetics Kristóf Általános Iskola)
Orosháza Városi Önkormányzat Napköziotthonos Óvodája Móricz Zsigmond u. Telephely
A hónap témájának feldolgozására az egész óvoda közössége nagy lelkesedéssel készült. Azon túl, hogy tudtuk egyik csoportunk a városi ünnepségen is fog szerepelni, szerettük volna a Boldogság Világnapját óvodai szinten is méltó módon megünnepelni. Már az előző hónapban ötleteltünk, hogy milyen módon tegyük ezt. Csoportomnak elmeséltem az Öröm Forrása című mesét, ami a gyerekekhez nagyon közel állt. Beszélgettünk a mese kapcsán az apró örömökről. Megbeszéltük, hogy akinek van kedve le is rajzolhatja a saját apró örömét. Ezeket a rajzokat elküldtük a Művészeti iskola által meghirdetett rajzpályázatra. Óvodánk küldte be a legtöbb rajzot, így ezt egy kupával jutalmazták, aminek nagyon örültünk, hiszen ez számunkra meglepetés volt. A pályázati kiírásban nem szerepelt ez a lehetőség. Az érzékszerveink öröméről is beszélgettünk. Ehhez segítségül hívtam Pillanatkapitány az ötök szigetén történetét. A tavasz eljövetelével sokszor felhívjuk a gyerekek figyelmét arra, hogy milyen illatokat érzünk, esetleg milyen madarak hangját halljuk. Óvodánk madár barát óvoda, így a kitett madáretető körüli életet is meg tudtuk figyelni. Az önbizalom programjában eljátszottuk az „ azt szeretem magamban „ című játékot. A gyerekeknek példákat kellett mondanom, mert először még nem nagyon értették, hogy mire vagyok kíváncsi Ez a korosztályukból is adódik, hiszen még csak négy évesek, és bizony ezeket a gondolatokat nem könnyű nekik megfogalmazni. Az erősségprogramban most főleg a szépség és kedvesség erősségére tértünk ki. Rácsodálkoztunk a nyíló virágokra, a természetben végbemenő változásokra. A Boldogság Világnapjára megkértük a szülőket, hogy akinek van kedve készítsen bármilyen technikával egy szivecskét. Akkora volt a lelkesedés, hogy alig bírtuk elhelyezni az alkotásokat. Nagyon hálásak voltunk a szülőknek, mert nagyon együttműködőek voltak, és gyönyörű munkák születtek. Ezeket az óvodásaink nap, mint nap megcsodálhatják. Március 20-án mi felnőttek szivecskéket rajzoltunk fel az óvoda kapujától egészen a bejárati ajtóig. A felnőttek is gyerekekké váltak. Ők is ugrálva jöttek be az óvodába. Egy kaput is készítettünk, ez volt az a hely, ahol akár fényképezkedhettek is a szülők a gyerekekkel. A nap fénypontja pedig az volt, amikor a gyerekekkel elindultunk a városba, és idegen embereknek smilekat osztogattunk, azzal a felirattal, hogy add tovább a boldogságot. Óvodásaink nagyon bátrak voltak, és lelkesen mondták mindenkinek, hogy legyen szép napjuk. Megható volt megtapasztalni, ahogyan az emberek reagáltak. Úgy gondolom, hogy ez a mozzanat mindenkinek pozitív élményt, és feltöltődést jelentett. Az esti rendezvény, mely városi szintű volt, csak megkoronázta a napunkat, hiszen egy nagyon kellemes jó hangulatú programmal zártuk a Boldogság Világnapját. Megtiszteltetés volt számunkra, hogy Bagdi Bella is ellátogatott erre a rendezvényünkre, és előadásával még színvonalasabbá tette a rendezvényt.