A relaxáció után, ami nagyon tetszett a gyerekeknek, beszélgettünk az örömökről kinek mi az öröm. Majd felölvastam a téma meséjét, amit lerajzoltak. Ezután mindenki elkészítette a saját nagyítóját, amelyben egy apró örömét rajzolt le. Közben a hónap dalát is meghallgattuk, majd mutogattuk.
Apró örömök élvezete
Az Boldogságórán megnéztük az ajánlott kisvideókat az öt szeretetnyelvről. Ezt követően megbeszéltük, hogy kinek, mi lehet a szeretetnyelve. Nyilvánosan elérhető Kahoot kvízt oldottak meg csoportmunkában a témához kapcsolódóan, majd elkészítettük a témához havi plakátunkat.
Március havi Boldogságóra témája az apró örömök élvezete.
A tanóra elején minden tanuló kapott tőlem egy szívecskén egy cukorkát. Ezután megkérdeztem a tanulókat, mit gondolnak erről, mit jelent ez a kis gesztus számukra. Mindenki örült, nevetett és jó érzést váltott ki belőlük. Kérdeztem a fiatalokat ez lehet-e egy apró öröm, hogy kapunk valamit valakitől? Természetesen a válasz igen volt. Tovább folytatva a témát, megkérdeztem tőlük csak az lehet öröm, ha kapunk valamit? Sokan rávágták, hogy igen. De voltak, akik elgondolkodtak, hogy nem csak az ajándékok okozhatnak apró örömöket a napjainkban. Felvetődött a kérdés akkor mondjanak még mik azok a dolgok amik apró örömöket hoznak a napjaikba. Sok minden felsoroltak pl. találkozás a barátokkal, egy ölelés ha szomorú vagyok, az hogy süt a nap, egy jó beszélgetés, egy izgalmas film…..
A tanóra közepén megnéztünk „az apró örömök egy tini szemével” című kisfilmet és erről beszélgettünk az óra további részében.
Majd a tanóra végéhez közeledve, mindenki elkészítette a saját nagyítóját. Ezen keresztül keresték, hogy számukra mi vagy ki jelent örömet, mit látnak a világból apró örömnek.
A márciusi foglalkozáson az apró örömöket úgy próbáltuk értelmezni, átbeszélni, hogy elkészítettük a mi örömkereső nagyítónkat. Megvizsgáltuk vele a kívülről érkező zajok forrását. Mindezek előtt azonban beszélgető kört indítottunk, hogy átbeszéljük, mik is lehetnek az apró örömök az életben. Volt aki egy jó osztályzatban találja meg az apró örömöt, de volt olyan is, aki épp nagypapájáért izgult, és minden felőle érkező jó hírt apró örömként él meg. Többen még nem tudják értelmezni ezt a fogalmat, és ők inkább tárgyakban mérik az örömöket, de ezért is volt jó az örömkereső nagyítón keresztül vizsgálni a minket körülvevő természetet.
A leendő első osztályosokkal (nagycsoportosok) egy különleges „boldogság-sétát” tettünk, melynek több állomása volt:
8.50 – készülődés az óvodában
9.00 – indulás az ovitól
téma felvezetése
mi az, hogy boldogság?
hol érezzük?
szoktatok boldogok lenni? mikor?
milyen az arcunk, amikor boldogok vagyunk?
9.05 – templomtér:
I. állomás: “Levelet hozott a postás annak, aki…” – játék (….boldog attól, ha puszit kap anyától; ….boldog, ha spenót van ebédre;….boldog, ha sportolhat; stb….)
II. állomás: smile-k gyűjtése (A fűben elszórva boldog és szomorú arcokat találhatnak, gyűjtsenek minél több vidám smile-t.)
9.20 – iskola
III. állomás: közös ének és tánc az iskolásokkal
IV. állomás: szív alakú fotó készítése
9.35 – udvar
V. állomás:
öleléses játékok – körbe
9.50 – vissza az óvodába
10.00 – óvoda előtt ajándék átadása: spatulára ragasztott boldogság-arcok
Boldogságóra vázlat
A foglalkozás helye: Csillagfürt EGYMI
A foglalkozást vezeti: Papp Gáborné
Foglalkozás témája: Apró örömök élvezete
A foglalkozás feladatai: Az apró örömök észlelése, megismerése, megélése a foglalkozás által
1. Motivációs gyakorlat: Ha jó a kedves utánozd velem: nyávogást, ugatást, hápogást, nyihogást, bégetést
2. Kezdő éneklés kézfogással, körben, mozgással kísérve: Bagdi Bella: Imádok élni c. dalára.
3. Téma feldolgozása: Ki mit tud? Ház körül élő állatokkal kapcsolatos versek, dalok elmondása mikrofonba
4. Beszélgetés a ház körül élő állatokról: miért szeretjük őket?
5. Feladat: Állatos bingó: Állatok felismerése a hangjuk alapján, megjelölés feladatlapon.
6. Feladat: Háziállatok színezése egy nagy közös képen.
7. Lezárás: Mi van a kendő alatt játék: háziállatok. A kihúzott állat hangjának, mozgásának utánzása.
Reflexió:
Március hónapban sok apró örömöt sikerült megélnünk. Megtaláltuk a csoportunkkal az intézményben elrejtett Boldogság madarát. Egy séta alkalmával ajándékba kaptunk rengeteg kukoricát a kedves terményes bácsitól és ennek a kincsnek a birtokában egy külön busszal kilátogattunk az óvodai csoportokkal a városban lévő horgász tóhoz a víz világnapján ahol megetettük a vadkacsákat és a madarakat. Itt is megtapasztaltuk a felnőttek jóságát és kedvességét a gyerekek irányába, mert a tónál egy sikeres horgászatot is megnézhettünk, illetve bemutatták a gyerekeknek az etetőhajó működését is a gyerekek nagy – nagy örömére. A tótól tovább mentünk, és a közeli játszótéren csúszdáztunk, libikókáztunk, és ugráltunk is. A kirándulásról készült képeket közösen megnéztük, így újra átélhettük az apró örömöket. A Down szindróma napján felemás zoknikat húztunk, így fejeztük ki szolidaritásunkat a szindrómával élő gyerektársaink iránt.
Az állatok állnak a kicsi gyerekekhez a legközelebb érzelmileg, ezért az órát a háziállatok téma köré fűztem föl. A Boldogság órát a gyerekek kedvenc dalával indítottuk, de a szöveget módosítottam a témának megfelelően, így az állatok hangját utánoztuk.
A kezdő ének nagyon jó ritmusú, így nagy örömmel vettek részt a közös táncban a gyerekek.
A Ki mit tud? nagyon jól sikerült, a mikrofonba beszélés nagyon nagy motiváció volt a gyerekeknek. A gyerekek elmondták a nyusziról, cicáról, kutyáról, libáról tanult mondókákat, verseket, dalokat. Az állatokat nagyon ügyesen felismerték a hangjuk alapján, és ezt egy feladatlapon meg is jelölték. Látszott a gyerekeken, hogy örülnek a jó teljesítményüknek. A közös színezést is nagyon élvezték, különösen azt, hogy most ezt a földön fekve csinálhatták.
A gyerekek nagyon szeretik ezt a játékot, minden témához szoktuk használni. Most különösen tetszett nekik, mert az állatok hangját is utánozhatták.
Március 20., a Boldogság Világnapja adta az alkalmat boldogságóráinkhoz ebben a hónapban. A második osztályosok megismerték a Boldogság kék madarának történetét. Lerajzolták, kiszínezték a képzeletükben élő madarat. Megbeszéltük, kinek mit jelent a boldogság.
Megismerkedtek a tanulók a szeretetnyelvekkel. A szeretetnyelv az a mód, ahogyan az ember kifejezi, és megéli a szeretetet. Az öt szeretetnyelv a következő: elismerő szavak, minőségi idő, ajándékozás, szívességek, testi érintés. Ezek közül mindannyiunknak van egy elsődleges és egy másodlagos szeretetnyelve, amelyek mélyebben hatnak ránk az összes többinél. Ha ismerjük a másik elsődleges szeretetnyelvét, és azon kommunikálunk vele, akkor úgy tudjuk felé kifejezni a szeretetünket, hogy ő azt kellően érezze is. Mindenki elmondta, melyik szeretetnyelvet érzi magáénak.
Örömkereső nagyítót is készítettünk papírból, hogy minél több örömforrást megörökítsenek a gyerekek az elmúlt napokból. Szép dolgokat, élményeket gyűjtöttek, olyanokat, amik jó érzéssel töltenek el, amikre rácsodálkozhatnak.
Boldogságóránk témája az Apró örömök élvezete. A témát a mellékletben szereplő az Öröm forrása című történettel vezettem be. Nagyon élvezték Éda történetét, sikerült megértetni velük azt, hogy egy rosszabb napban is meg lehet lelni az örömünket. Megismerték az öt érzékszervüket, melyekkel élvezhetik a mindennapi apró örömöket.
Kedves szeretetteljes gondolatokat is osztottunk meg egymással. Itt a láda mi van benne? Apró öröm a kezemben nevezetű játék során, szinte minden gyereknek volt olyan vidám kedves gondolata ami miatt a mai napnak örült. Pl: Süt a nap, csicseregnek a madarak, rollerrel mehetek haza, nagymama visz haza az óvodából.
A 7. boldogságóránk az,,Apró örömök élvezete”téma feldolgozása volt. Beszélgetőkörrel kezdtük a foglalkozást, megbeszéltük, hogy kinek mi jelent örömet, boldogságot. Apró dologgal kezdtük a felsorolást, pl.: egy csokoládé, egy kedvenc állat, egy ölelés, egy puszi, egy kedves szó, egy mosoly. A téma feldolgozásához megismerkedtünk a mesével, majd megbeszéltük a mondanivalóját, s minden gyermeknek volt saját elképzelése, amelyet szívesen megosztottak egymással. Örömmel készítették el a rajzaikat, „saját örömüket, pillanataikat” rajzolták le. A hónapban sokat foglalkoztunk a kedvességgel és az egymással való viszonyulásokkal, gesztusokkal. Megtanultuk a kedvesség mondókát, amelyet több alkalommal is kezdeményeztek a gyermekek a szabad játék ideje alatt. Alkalmaztuk a gyakorlatban is. Szívet, virágot rajzoltak a gyerekek, s ezzel szereztek örömet egymásnak. A játék célja az apró örömök szerzése volt, amit a gyermekek egymással, egymás között élhettek meg. Érzékszerveink öröme játékunk során ismerkedtek meg az öt érzékszervvel, amelyeknek segítségével élvezhetjük a mindennapok apró örömeit! Milyen érzékszervek jelennek meg a mesékben? Körüljártuk a témát.
Nagyon mozgalmas és szeretetteljes boldogság hónap volt, amiben a Boldogság Világnapjáról is megemlékeztünk, s a gyermekek számos új ismerettel és sok- sok pozitív érzéssel gazdagodtak.
Leültünk a gyerekekkel meghallgatták a mesét, majd körbeadtunk egy kincsesládikát a mondóka kiséretében. Minden gyerek elmondhatta hogy azon a napon mimokozott neki örömöt. Minden gyerek tudott mondani valamit: Ma anya adott puszit. Süt a napocska. Nagyon élveték a foglalkozást, később kérték, hogy ezt a játékot többször is játszuk.