Az Örömfánkat a kissé sötét, barna színű lépcsőházban tettük ki, ahol életet és vidámságot hozott a diákoknak, mikor jönnek felefelé a szünet végéről a terembe.
Ebben a hónapban sokan betegek voltak, ezért tényleg mindennek és mindenkinek tudtunk örülni. Szépen összegyűltek a színes pillangók a fán, sokszor gyönyörködünk bennük, felidézve ki, melyiket készítette.
Apró örömök élvezete
Az e havi boldogság óránkra a hónap zenéjével hangolódtunk (Bagdi Bella: Imádok élni…)
A zene meghallgatása után egy beszélgetőkört kezdeményeztem, hogy kiderüljön számomra, hogy a gyerekek mit gondolnak, mik azok az apró örömök, amik nem megvásárolhatóak. Rávezetéssel ugyan, de sikerült érthetővé tenni a gyerekek számára, hogy az egyik legfontosabb dolog az életünkben, hogy az érzékszerveink segítségével csodálatosabbnál csodálatosabb dolgokat tapasztalhatunk meg.
A beszélgetőkör után megragasztottuk minden érzékszervünkhöz, hogy milyen dolgokat észlelhetünk és hogy azok miért okozhatnak számunkra örömet, vagy esetleg szomorúságot. A tevékenykedtetés után elmeséltük Bartos Erika: Bogyó és Babóca: Karikázó című meséjét, és megkerestük a történetben fellelhető apró örömöket. Ekkor jött a gyerekek ötlete, hogy készíteni szeretnének valami szépet, valami tavasziast, valami virágosat. Így ragasztottunk egy tavaszi, virágzó fát, ami ezután a csoportszobánk dísze lett, és ha ránézünk, a látvány egyből örömmel tölt el bennünket. A délelőtt lezárásaként a gyerekek a munkafüzetből kimásolt feladatokat kiszínezték, majd akinek még kedve volt megtanulhatta a sündisznó rajzolás lépéseit a hozzá kapcsolódó mondókával együtt.
Nagyon szorgosak, és lelkesek voltak a nap folyamán a gyerekek. Örömmel munkálkodtak, és vettek részt a változatos tevékenységeken.
Taszári Körzeti Általános Iskola
Az örömfát időben elkészítettük. Bárki, bármikor tehetett rá pillangót, ha volt kedve, elmesélhette, hogy miért tette fel. Ez alkalommal Fésűs Éva: Búvalbélelt király jókedve című meséje hangzott el. Az összhangba kerülés feladata, valamint a kedvenc étel kitalálása abból, hogy hogyan fogyasztjuk el, népszerű feladat volt. Az óra végén név nélkül mindenki felírta egy lapra, hogy mi okoz most neki örömöt. Felolvastam a válaszokat. A leggyakoribb: „Az, hogy boldogságóra van.”
Szófelhőt készítettünk, összegyűjtve, mi okoz örömet a hétköznapokban. Egy kis segítség kellet a gyerekeknek, hogy ne úgy kezdjék a mondatot, hogy: ha nem…Most sokan hiányoztak, de így is többen azonos dolgokat írtak: megdicsérnek, meghallgatnak, kedvesek velem, segítenek.
Mi nagyon szeretjük a boldogságóra programot, az osztályközösségünk egyre összetartóbb, barátságosabb. Sok téma van, amihez újból visszatérünk. Látványosan pozitív a változás.
Örömerdő örömfája, örömpille száll az osztályra. A hónap témája keretén belül elkészítettük az osztályterem dekorációjaként is szolgáló örömfát. Csoportokban dolgoztunk, ezzel is erősítve őket, hogy hogyan alkalmazkodjanak társaikhoz. A közös cél örömének megmutatása, mely jobban összekovácsolta az osztály közösségét. A hónap végére az örömöt szimbolizáló fánk megtelt pillangókkal, melyek egyenként egy örömérzetet jelképeznek.
Végre! Eljött a várva várt tavasz!
Sok ünneppel, sok tennivalóval, sok játékkal:
– Nőnapi köszöntés
– Március 15-ére emlékeztünk
– Víz világnapja
-Relaxáció: „Repül a madár,szárnyalva száll,mert szabad madár”. -Dal: Édes élet,boldog élet -Beszélgetés: „Mi a boldogság?” „Mitől lehetünk boldogok?” -Mese: Újra együtt! (Boldogságóra könyv 156.oldal) -Színező (Boldogságóra munkafüzet 49.oldal) -Örömölelés egymásnak -Zárókör: „Fogalmazz meg egy optimista mondatot,kívánságot a társadnak!”
Boldogságóránkat színes pillangókkal készítettük elő: a hónap folyamán segítettek kisebb-nagyobb örömeink tudatosításában. Foglalkozásunk elején jókedvre derített az Izgő-mozgó dal, szívesen folytatták és osztották meg egymással is ők mit szeretnének. A mozgásos feladatok és a „szivárványos” mese abban segített, hogy megismerjék önmagukat és egymást is. Reméljük tanév végére még terebélyesebb lesz az osztály Örömfája.
Süni csoport
Az e havi boldogságórán az érzékszerveinket használtuk. Színes lufikba különböző színű anyagokat töltöttünk: kavicsot, lisztet, vizet, sódert és levegőt. Tapintás útján a gyerekeknek ki kellett találniuk, hogy éppen milyen anyagot rejt a lufi. A lufikat fel is fújtuk, majd zenekart alapítva tanulmányoztuk a különböző anyagok hangját. A fülüket használva kellett kitalálni, vajon mit rejt az adott lufi? Megszólaltattuk őket szín és töltet szerint is.
Ebben a hónapban az apró örömökkel ismerkedtek a gyerekek. A jó időnek köszönhetően többféle tevékenységi lehetőségünk akadt, amely ugyancsak örömet okozhatott a gyerekek számára, például a szabadban végzett tevékenység.
A témához kapcsolódó ajánlott ötletekből választottam. A rajzolgató feladatot a gyerekek nagyon élvezték, tetszett nekik a mondóka, megjegyezték, a sünit kiszínezték és többen is készítettek sünicsaládot.
A napimádó feladatot is kipróbáltuk kicsit másképp: napimádó vagy esőimádó lett végül a mozgásos feladatunk címe. Szívesen játszottak.
A gyerekek elmondhatták, hogy mit szeretnek a tavaszban, illetve beszéltünk arról is, hogy mikor érezték magukat nagyon jól/legjobban. Sok ötletes, jól megfogalmazott választ hallhattunk.
A hónap dalát sikerült meghallgatnunk négyszer, volt, hogy a gyerekek kérték, hogy azt hallgassuk.