Az órát relaxációval kezdtük. A téma kibontásánál megbeszéltük hogyan tudja emelni a boldogságszintünket az apró örömök. Goethe idézetével nagyon egyetértettek. Pipáld ki, ami rád is igaz! feladat megoldása után, négy fős csoportokban beszélték meg mi a közös bennük. Sokat nevetgéltek.
Az apró örömök fontosságához Joshua Bell történetét olvastuk és néztük meg a videót.
Zárásként elmondták mi az amit tanultak, mit gyakorolnak, és mit adnak tovább.
Örömteli órát töltöttünk együtt.
Apró örömök élvezete
Egy nap megkérdeztem a tanulóktól, hogy tudnának-e mondani a mai napról olyan dolgot, aminek örültek. Így sikerült elkészítenünk a közös örömleltárt. Volt aki a szünetnek örült, volt aki az evésnek, de akadt olyan is, aki a kibékülésnek örült. Szóláncot is játszottunk, melyben apró örömforrásokat neveztek meg.
Elolvastam ,,A tizenkét hónap” című mesét, megbeszéltük, hogy mi jellemzi a mesében szereplő két embertípust: az egyik észreveszi a körülötte lévő örömöt adó apró dolgokat, a másik pedig nem. Bizony hajlamosak vagyunk, hogy csak a rosszat vegyük észre. Arra buzdítottam a gyerekeket, hogy ők is próbálják mindenben a jót észrevenni, mert akkor sokkal jobban fogják érezni magukat, sőt boldogabbak lesznek.
Minden hónapot felsoroltunk a maga jellegzetességével és pozitívumaival. A tanulók lerajzolták a kedvenc hónapjukat, és bemutatták. Általában a születésnapjuknak megfelelő hónapot ábrázolták.
Óra végén meghallgattuk Bagdi Bella ,,Imádok élni” című dalát, és ráhangolódtunk az öröm megidézésére, az örömmeditációra.
A következő boldogságórán örömkereső sétára mentünk. Figyeltek, hallgatóztak, hogy minél több mindent kipipáljanak a listáról.
A kisebbek elkészítették Örömkét, érzékszerveiket felhasználva megtapasztaltak néhány kellemes dolgot.
A termekbe virágos kertet varázsoltunk, hogy a tavaszt közelebb hozzuk magunkhoz, és, hogy kellemes légkörben érezhessük magunkat.
Március nem múlhat el az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc emlékeinek felidézése nélkül. A helység kultúrotthonában megemlékezést tartottak, ahová örömmel készültünk óvodásokkal, kisiskolásokkal. Az esemény meghitt, felemelő érzésekkel gazdagította örömérzetünket.
Beszélgettünk, mennyire fontos, hogy a jelenben éljük meg a napjainkat. Ki-mit értékel, vajon észre veszik-e az apró dolgokat, hogy milyen kellemes a napsütés, vagy éppen milyen jó egy nyári zápor. A boldogságpad történet megismerése után beszélgettünk, ki hogyan értelmezi azt. Ebben a hónapban töltöttünk egy hetet Angliában, iskolai kiránduláson. Minden nap emlegettük, milyen szerencsések is vagyunk. Remélem, hogy a különleges alkalmak mellett, a mindennapjaikban is könnyebben észreveszik majd az apró, de annál fontosabb kedves dolgokat.
Az osztály egy napfogót készített, miután közösen átbeszéltük, hogy mi az, ami boldoggá teszi őket, és mi az, ami hozzájárul a jó közérzetükhöz. A nap sugarainak egyes részébe beírták azokat a tevékenységeket és tárgyakat, amelyek örömet okoznak számukra.
Elérkeztünk az évben a hetedik hónap, hetedik foglalkozásához az apró örömök élvezete témához. Az emberek azt gondolják, hogy a mindennapi életben nem boldogok. Én azt gondolom, hogy mindenki boldog tudna lenni, hiszen mindenük megvan, még sem tudják értékelni azt, természetesnek veszik a dolgaikat. Pedig ha jobban odafigyelnének rá, rájönnének, hogy észre sem veszik. Minden apró dolognak, örömnek, örülni kellene minden nap. Számos vizsgálat kimutatta, hogy akik élvezni tudják a jelent, azok az emberek elégedettebbek, kevésbé lesznek depressziósak, stresszesek.(Sonja Lyubomirsky). Ezek után kíváncsi voltam, hogyan tudom majd hatékonyan feldolgozni a témát a gyerekekkel.
A foglalkozást a „Hervad a virágom, éled a virágom” relaxációs gyakorlattal kezdtük. Ebben a hónapban a tavasszal, a tavaszi virágokkal foglalkozunk. Elképzeltük, hogy mi vagyunk a virágok és locsolás nélkül elhervadunk, de egy jótevő meglocsol minket és újra feléledünk. A gyerekekkel kézen fogva körben álltunk és a hervad a virágom szókapcsolatra, elkezdtünk lassan összeroskadni. Az éled a virágom kimondásakor, visszaemelkedtünk és kihúztuk magunkat. Néhányszor megismételtük a gyakorlatot. Ezek után körben állva mozogtunk Bagdy Bella: Imádok élni című dalára.
A dal végeztével leültünk a szőnyegre, kinyitottam a bábparavánt és elbáboztam az Újra együtt! című mesét a Boldogságóra kézikönyvből. Figyelmesen hallgatták. A téma levezetéseként kérdéseket tettem fel a gyerekeknek, a mesével kapcsolatosan: Kik voltak a szereplők, milyen kapcsolatban álltak egymással, mi történt a mesében, minek örültek a szereplők és végül, te minek tudsz örülni? Természetesen a gyerekek a családjukkal együtt eltöltött időnek tudtak örülni a legjobban. Annak is amikor anyukája megpuszilja vagy megsimogatja. Engem is örömmel töltött el, hogy ezeknek tudnak a legjobban örülni.
Azután arra kértem őket, hogy razolják le, azokat a dolgokat, amiket mondtak. Nagyon szép, beszédes rajzok születtek. Közben meghallgattuk még egyszer Bagdy Bella: Imádok élni című dalát, majd én is megleptem őket egy apró örömforrással, Csokival. Arra kértem őket, hogy válasszák ki azt a társukat, akivel nagyon szívesen vannak együtt és adják át, az általam hozott csokit és fogyasszák el együtt. Természetesen örömmel töltötte el ez a cselekvés őket.
Szerintem ez a foglalkozás is tetszett a gyerekeknek, mert nagyon vidáman és pozitív élményekkel tele mentünk ki az udvarra, levegőzni.
Ebben a hónapban a fő téma az apró örömök élvezete volt.A Boldogság világnapjához kapcsolódóan minden csoport azt a feladatot választotta az ajánlott tevékenységek közül ami számára a legnagyobb örömet okozta. A kisebbeknél nagy sikert aratott a lépésváltó c. tevékenység a nagyobbak szívesen alkalmazták a különböző szeretet nyelveket valamint a pozitív árulkodást.A jó időnek köszönhetően alkalmunk nyílt a felhőket csodálni.A legnagyobbak pedig a „Mi van a dobozban” .c játékot játszották szívesen.
Püspökladányi Petőfi Sándor Általános Iskola
Az apró örömök végigkísérték a márciust . Már hetekkel a jeles nap előtt megkezdték a másodikos gyermekek a lelkes készülődést. Dalt tanultunkk és ajándékot készítettünk nagy-nagy titokban. Az előkészítéshez tartozott az aulában lévő faliújság feldíszítése, és a mese- illetve versíró verseny meghirdetése is. Másodikostól a hetedikes korosztályig érkeztek szívmelengető alkotások.
20-án reggel már rögtön, az iskolakapun belépve érte az első meglepetés az érkezőket. Ugróiskolát rajzoltam a járdára szívekből kirakva.(Erről a másodikosok sem tudtak.) Gyermekek, szülők, sőt még néhány pedagógus is örömmel végigugrált rajta.
A nagyszünetben összegyűltek iskolánk alsó tagozatos gyermekei,tanítói, mi pedig színes lufikkal a kezünkben, lelkesen elénekeltük Bagdi Bella: Boldogság című dalát. A végén természetesen megkapták a lufikat a kedves nézők. Zárásként felolvastam Aranyosi Ervin egyik elgondolkodtató versét a szeretetről, a társas kapcsolatokról.
Az előre elkészített ajándékokat ( szíves mandalákat) a nap folyamán boldogan vitték a másodikos gyerekek az iskola dolgozóinak. Cserébe pedig mindenkitől ölelés és mosoly volt a jutalom. Már ez magában is örömet okozott, hát még, amikor kiderült, hogy a felsős tanulószobás csoport pedig a másodikosoknak készített meglepetést. Ez az emlékezetes nap egy jó kis játszótéri programmal ért véget.
A hónap utolsó óráján a szeretetnyelvekről beszélgettünk. Csoportot alkottak a gyerekek aszerint, hogy kinek melyik szeretetnyelv az első.
Nagyon hálás vagyok a Boldogságóra csoportba feltöltött és a Boldogságóra Klubban hallott ötletekért, mesékért. Nagyban hozzájárult a hónap sikeréhez.
Ràhangolódàsként bemelegítő gyakorlatokat végeztünk.
Tàlcàn lévő dolgokat kerestünk a letakart terítő alatt. Tapintás után próbàltàk ki találni,hogy mit fogtak meg!
Örömrajzzal folytattuk, egy gyermeket körberajzoltam. Ők színezték ki,rajzoltàk meg az érzékszerveket.
Feladatokat megértették, teljesítették. Volt amit nem tudtunk befejezni,azt hazavitték,kértem,hogy otthon folytassàk!
Húsvéti matricát kaptak ajándékba! És a közös kép,illetve az ölelés sem maradt el!
Fábiánsebestyéni Arany János Óvoda, Közművelődési Intézmény és Könyvtár
Hangolódás, légző gyakorlat, színes légzés.
Mese Góliátról-visszaemlékezés a mese szereplőire.
Beszélgettünk arról, hogy kinek mi okoz örömet.
Sétáltunk és a tavasz szépségeit kutattuk, egy kislány nyusziját is megnézhettük, etethettük.
A színezővel és a hónap dalának meghallgatásával zártuk a témát.