Sok sok olyan gondolatot megfogalmaztak a gyerekek, amire nem is számítottam. Bele tudtak helyezkedni a hála érzésébe és fogalmába. Meg tudták fogalmazni kinek miért hogyan lehetünk hálásak. A mesét teljes mértékben megértették és átérezték. A téma továbbadásaként pedig hálafaleveleket szedtek az udvarban, amit oda is adtak azoknak, akiknek hálásak valamiért.
A hála gyakorlása
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
A hála nyomában – negyedikesek az óvodában
Iskolánk negyedik osztályos diákjai és tanítójuk, Leiti Mónika különleges délelőttöt töltöttek a Hám János Óvoda nagycsoportosaival.
A program vidám ismerkedő játékokkal kezdődött, amelyek során gyorsan oldódott a kezdeti izgalom, és hamar megtelt a csoportszoba nevetéssel és gyermeki kíváncsisággal. Ezt követően Mónika tani egy mesés, interaktív foglalkozást tartott a háláról és a szeretetről. A gyerekek figyelmesen hallgatták a történetet, majd örömmel kapcsolódtak be a beszélgetésbe és a közös játékba, amely segítette őket abban, hogy megfogalmazzák, mi mindenért lehetünk hálásak nap mint nap.
A program zárásaként közösen elkészültek a „Hálabefőttek” – kis üvegcsék, amelyekbe a gyerekek termésőrleményeket tettek és hálás gondolataikat, érzéseiket „zárták” bele. Mindenki hazavitte a sajátját, hogy otthon is emlékeztesse arra, mennyi szeretet és jóság vesz minket körül.
A délelőtt igazi lelki feltöltődés volt kicsiknek és nagyoknak egyaránt. A találkozás nemcsak örömteli játékot és közös alkotást jelentett, hanem a hála és szeretet fontosságának mélyebb megélését is. A gyerekek arcán látható boldogság, a csillogó szemek bizonyították: ez a nap mindenki számára maradandó emlék marad.
Jánossomorjai Aranykapu Óvoda Újrónafői Tagóvodája
Motiváció: Szívecske párna körbeadása, megölelgetése, szagolgatása
Foglalkozást kezdő relaxáció: Bagdy Emőke relaxációs gyakorlatai
„Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj!” – közben énekeljük: Piros alma mosolyog…Érik a szőlő… (Kézikönyv 38. old. 15. gyakorlat)
„Hervad a virágom, éled a virágom” – (Kézikönyv 38. old. 11. gyakorlat)
A foglalkozást kezdő éneklés: Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem…- közben kendővel simogatom a gyermekeket, ahogy fekszenek a szőnyegen
A téma bevezetése: „Szia, örülök, hogy látlak!”
• bemutatkozás jellel
• milyen hangulatban vannak
• kedvenc dolgaik, mit szeretnek csinálni
• mik voltak a legjobb pillanatok, miért vagy most hálás
Hálás kezdet
Keressetek a szobában olyan dolgokat, amikért ovisok hálásak lehetnek a hosszú nyár után, az ősz kezdetén! Milyen örömöket, vidám pillanatokat, szeretetet rejt az új, vagy régi szobátok nektek?
A téma feldolgozása: „Kerekerdő kalandra hív téged” versikével és Boldog Dórával meséhez készülődünk.
Mese: Bezzeg Andrea: A hálafa története
Beszélgetés a mese után Dórával a történtekről, olyan helyzetekről, amikor hálát éreznek valamiért.
A foglalkozást záró éneklés: Bagdi Bella: Boldog vagyok c. dalára egy közös tánc
Remekül éreztük magunkat az év első Boldogságóráján. A legjobban a „Szia, örülök, hogy látlak!” -játék tetszett a gyermekeknek. A tánc a végén felszabadító és vidám volt.
HÁLAFÁK
Török Enikő Andrea
Annyi minden van az életben, amiért hálásak lehetünk. Néha észre sem vesszük, azt hisszük ez természetes. Pedig, ha nyitott szemmel járunk, kinyílik előttünk a világ jó oldala.
A Rákóczi Ferenc Általános Iskola Kincsek csapata sokat tesz azért, hogy a régi hagyományokat megőrizhessék. Hálásak, ha hagyományőrző tevékenységeken vehetnek részt, ahol népviseletben népdalok ritmusára járhat a kezük a szövőszéken.
Saját hálafát is készítettek, melyet egész évben dédelgetni szeretnének.
A gyerekekkel ebben a hónapban a háláról tanultunk. Ez előző hónaphoz hasonlóan most is készítettem tervezetet, melyet kollégáimmal is megosztottam. A foglalkozáson nagyon sokat beszélgettünk, készítettünk hálaleltárt, hálahálókat, hálakavicsokat. Az iskolában a hálakavicsok festésébe örömömre igazán sokan becsatlakoztak. Az elkészült kavicsokat karácsonykor kis szütyőkbe tesszük és szétszórjuk őket a városban, hogy az ott lakókat karácsony ünnepe alkalmából megajándékozzuk. 🙂
A foglalkozást a Bujáki Cseperedő Óvoda, Bölcsőde és Mini Bölcsőde nagycsoportos gyermekeinek tartottam. Két foglalkozást kezdő relaxációs gyakorlattal indítottuk a foglalkozást.
– ” Repül a karom,ha akarom,ha nem akarom.”
– „Domborítok,mint a cica,házba bújok,mint a csiga.”
Ezután vidám táncot lejtettünk Bagdi Bella: Boldog vagyok c. zenéjere.
Beszélgetőkört alakítottunk ki a szőnyegen körben ülve. Megbeszéltük mi a hála, miért lehetünk hálásak, hogy tudjuk kifejezni a hálánkat. Ez nagyon érdekelte a gyerekeket. Elindítottam egy játékot. Mindenkinek a mellette ülőhöz kellett szólnia, elmondani miért hálás neki,mit köszön meg neki. Majd ha elmondta meg kellett ölelni a társát. A rendbontó, figyelemkoncentrációra képtelen gyermekek is csendben,nyugodtan várták,hogy rájuk kerüljön a sor. Ez nagyon megható volt.
A Hálafa történetével folytattam a foglalkozást. Szintén azt tapasztaltam,hogy azok a gyerekek is figyeltek,akik egyébként nem szokták a meséket végighallgatni. A.mese végén megbeszéltük a történetet, az ahhoz kapcsolódó kérdéseket.
Ezután kiosztottam nekik a munkafüzetből másolt színezőt, amelyet mindenki kiszínezett.
Amikor elkészült minden gyermek lefeküdt a szőnyegre és elindítottam Bagdi Bella : Szép nap,ölelj most át engem c. számát. Szépen, elcsendesedve végighallgattuk,majd a zene végén felálltunk és közösen megöleltük egymást. Megkértem őket,hogy ha hazamennek mondják el apának,anyának is ,hogy mi mindenért hálásak és mit köszönnek meg nekik.
SZEPTEMBER:
HÁLA GYAKORLÁSA A NAPRAFORGÓ CSOPORTBAN
A téma feldolgozásával a célom az volt, hogy a gyerekek megértsék mennyire fontos, hogy kifejezzék a hálájukat. A hálás szív, boldog szív.
Szeptemberben a nagy családi együttlétek ideje után, a kezdés mindenkinek nehéz, de ha a figyelmet a hála érzésére irányítjuk, könnyebben el tudjuk fogadni a változást.
Két nagyon kifejező mesét választottam, amit a hónap során többször meséltem. Az egyik Ritánti: Napramorgó, kavicsokkal illusztrált meséje volt. A másik, A gomba alatt. A mesék segítségével nagyon egyszerű volt rávezetni a gyerekeket, arra, hogy mi a hála érzése. Ezek után a mindennapjainkban igyekeztünk tudatosan kifejezni a hálát: szavakkal, tettekkel, rajzokkal.
A pihenő időt a „hála” dallal indítottam. Úgy gondoltam, hogy ez az idő alkalmas a mélyebb befogadásra, hiszen ez az elcsendesedés ideje. Nagyon megszerették ezt a dalt, volt, aki kérte, hogy hallgassuk meg játékidőben is.
A téma feldolgozásával bővültek a gyerekek érzelemkifejező mintái. A hála szó megismerésétől a hónap végére eljutottunk addig, hogy a gyerekek már önállóan is használják egymás irányában a „hálás vagyok, azért mert…” kifejezést.
Meg tudják fogalmazni, hogy miért hálásak a szüleiknek, testvéreiknek, a barátaiknak. Ki tudják fejezni hálájukat a játékaikért, a háziállataikért, vagy azért, ha a társaik játszanak velük.
Hálájukat kifejezik kedves szavakkal, simogatással, öleléssel, mosollyal, figyelmességgel.
Ebben a hónapban megerősödött az összetartozás élménye. Kifejezték a másik irányába az örömüket és hálájukat. A saját kézforma elkészítésével és táblára helyezésével vizuálisan is láthatóvá tettük az egyediséget és az összetartozást.
Igyekeztem a szülői közösséget is érzékenyíteni a témában. Szülői értekezlet keretén belül az összejövetelt „hála kezekkel” indítottam. Megkértem a szülőket, rajzolják körbe a kezüket, írják a tenyerük közepébe azt, hogy „Mi volt a legjobb dolog, ami történt ma velük?” Kértem, hogy este olvassák fel a gyermeküknek a saját hálamondatukat. Beszélgessenek a gyerekek válaszairól és a saját mondataikról.
Ezek után átadtam nekik, a gyerekek válaszait, ami nagyon meghatotta őket. Láttam, hogy boldogok az ajándéktól. A következő napokban voltak néhányan, akik az örömüket szóban is kifejezték felém a Boldogságóra programmal kapcsolatban.
Az órát a relaxációs gyakorlattal kezdtük. Mindkét gyakorlattal a feszültség levezetését és a laza, pihentető állapot elérését szerettük volna elérni. (Napimádás, Villámlazítás)
A saját tapasztalatból kiindulva közelítettük meg a témát. Közösen készítettünk hálaleltárt, minden gyermek mondott valamit, amiért hálás lehetett és ezeket az ötleteket felírtuk a táblára. A keresztrejtvényt a gyerekek párokban oldották meg.
A csodakantár mesét meghallgatták, majd ezt követően kezdtünk el beszélgetni arról, hogy milyen érzés amikor hálásak vagyunk, és milyen érzés, ha mi teszünk jót valakivel.
A gyerekek körben ülve elmondták egy társuknak, miért hálásak nekik. Ez különösen nehéz volt számukra, mert minden gyermeknél a család került először szóba és nehezen tudták bővíteni a gondolataik körét.
Érdekes volt ráirányítani a figyelmüket arra, hogy van a környezetükben számtalan olyan dolog, ami a természetes a számunkra és csak akkor értékelnénk, ha hiányozna a napjainkból.
Zárásként meghallgattuk Bagdy Bella Szép nap, ölelj most át engem című dalt.
Beszámoló
2025. szeptember hónapban a 4. a osztályban tartottam Boldogság órát.
Téma: A hála gyakorlása
Tanító: Szépvölgyiné Szűcs Krisztina
A foglalkozáson a tanulók érdeklődéssel és nyitottsággal vettek részt a tevékenységekben. A szervezés gördülékenyen zajlott.
A ráhangoló játékok oldották a gyermekek feszültségét, és elősegítették a közös munkára való hangolódást.
A relaxációs gyakorlatok mozgásos elemei sikeresen bevonták a gyermekeket az óra folyamatába. A mozdulatok utánzása segítette a testtudat és a figyelem fejlesztését.
A téma bevezetésénél a gyermekek megtapasztalták a hála kifejezésének fontosságát. Minden gyermek lehetőséget kapott az önkifejezésre. Ennek köszönhetően gyermekek többsége képes volt kimondani, miért hálás. Ez a feladat hozzájárult az empátia fejlődéséhez és a szociális készségek erősítéséhez.
A mesehallgatás során a gyermekek figyelmüket a történetre összpontosították. A mese feldolgozását segítő kérdések elősegítették a szövegértés és a gondolkodási képesség fejlesztését. A gyermekek személyes példákat is hoztak, amelyekből kiderült, hogy képesek összekapcsolni élményeiket a mesével.
A kézműves tevékenység során mindenki aktívan és érdeklődéssel dolgozott.
A Hálafa elkészítése lehetőséget adott a kreativitás kibontakoztatására. A közös fa szimbolikus jelentése erősítette a csoporthoz tartozás érzését. A boldogságmondóka közös elmondása vidám hangulatot teremtett az együttlét során. A gyermekek közötti kapcsolatok erősödtek a közös élmények révén. A hála gyakorlása hozzájárult a pozitív érzelmi attitűdök kialakulásához.
Fejlesztési lehetőségként megfogalmazható, hogy a visszahúzódó gyermekeknek további támogatást kell nyújtani a megszólaláshoz. Összességében a foglalkozás eredményesnek bizonyult, és elérte pedagógiai célkitűzéseit.
Fadd, 2025.10.16
Szépvölgyiné Szűcs Krisztina
Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum
Csoport neve: Méhecskék – középcsoport
Ovonők: Geng Rozália/Varga Evelin
Téma: A hála gyakorlása
A csoportunkban járó gyerekek a hála témájának a feldolgozásával ismerkedtek meg a Boldogságóra programmal. A Hálafa története című mese bemutatását megelőzte egy rövid beszélgetés a fákról, az öszi természeti jelenségekről illetve az Égig érő fa vagyok, megnövök mint a nagyok relaxációs gyakorlat.
Közösen megfigyeltük a különböző érzelmeket ábrázoló képeket, és együtt próbáltuk megfejteni, hogy melyik kép milyen érzelmi reakciót ábrázol. Jó volt megfigyelni, hogy ez a középcsoportos korosztály mennyire pontosan felismeri az érzelmket.
A mese bemutatása után megbeszéltük a cselekményt, jellmeztük a szereplők tettei, és közösen megfogalmaztunk, hogy mit is jelent a hála. A jelenlevő gyerekeknek lehetőségük volt elmondani, hogy ők kinek és miért hálásak, és nagy meglepetésünkre gyönyörű válaszok születtek.
Levezető feladatként a gyerekek önállóan vagy segítséggel lerajzolták tenyereiket, kiszínezhették a kedvenc színre, majd elhelyezték a hálafán, miközben megneveztek néhány dolgot, amiért hálásak: szülők, testvérek, játékok stb.
Sikerélményként könyveltük el ezt a tevékenységet, mivel sikerült megértetni a gyerekekkel egy új fogalmat, amit a tanév során nagyon gyakran fogunk használni.