Osztály:2.b
Tantárgy: drámaóra-boldogságóra
Téma: Hála
Fő didaktikai feladatok: érzelmi intelligencia fejlesztése, gondolkodás fejlesztése, problémakezelés, verbális emlékezet fejlesztése, kreativitás, személyiség fejlesztése, pozitív gondolatok és érzelmek a társak iránt, a hála gyakorlásának az elsajátítása.
Tantárgyi, foglalkozási átjárhatóság: magyar, vizuális kultúra
Az óra menete:
1. A téma bevezetése keresztrejtvénnyel.(Megfejtés: Köszönöm)
2. Beszélgetés
Mikor, kinek mondjuk a KÖSZÖNÖM szót?
Mindig jól esik, ha valaki elismeri, amit teszünk, és nem természetesnek fogja fel. Köszönjük meg mi is, ha hálásak vagyunk valamiért!
Közösen ötleteljünk, hogy mi mindenért és kinek lehetünk hálásak!
3. Mesefeldolgozás
A mesékben gyakori, hogy a hős valami jót tesz egy másik szereplővel, az pedig hálából viszonozza neki jóságát.
A csodakantár c. mese közös megbeszélése.
Kik a szereplők? Ki, kinek és miért lehetett hálás a mesében? Rajzold le azokat a szereplőket, akik Jancsink hálásak lehettek.
4. Még egyszer felolvasom a mesét és közben kérek vállalkozó szereplőke, akik közben eljátsszák!
5. Mindenki választhat egy szőlőszemet vagy egy levelet! Gondolj valakire az osztályban és írj 1-2 mondatot, amiért hálás vagy neki!
6. Aki elkészült adja át a hálamondatot társának, aki majd felragassza a hálaszőlőre, a táblára felrakott csomagolópapírra.
7. A következő napokban itt lesz az a gyümölcskosár az asztalomon, ebben megíratlan szőlőszemek vannak. A következő napokban, ha hálás leszel valamelyik osztálytársadnak, családtagodnak, írd meg és add oda neki!
8. Zárás: Hogy érzed magad az órán? Mit tanultál?
Reflexió:
Az óra nagyon jól sikerült. A gyerekek nemcsak megértették a hála fogalmát, hanem gyakorolták is annak kifejezését. Minden tanuló meg tudott fogalmazni egy rövid gondolatot valamelyik társának. Különösen tetszett, hogy nem állt meg a tanítási órán a tanultak gyakorlása, hanem hosszú távú hatást biztosított a hálaszőlő projekt folytatásával. Így lehetőséget biztosított, hogy beépüljön a gyerekek mindennapi viselkedésébe.

A hála egy belső érzés, melyet valaki iránt érzünk, aki kedves volt velünk.

Beszámoló a Boldogságóra foglalkozásokról havi bontásban, második osztályos tanulók (köztük hátrányos helyzetű gyermekek) részvételével

Iskolánk 2021 óta viselheti a „Boldog Iskola” címet, amely az óta is szerves része nevelőmunkánknak. A boldogságórák különösen nagy jelentőséggel bírtak ebben az osztályban. A hátrányos helyzetű gyerekek számára ezek az alkalmak olyan kapaszkodót jelentettek, amely segített nekik biztonságban érezni magukat, érzelmileg fejlődni, és kapcsolatokat építeni.
Osztály: 2. évfolyam Tanév: 2024/2025
Tanulócsoport sajátosságai: Több tanuló hátrányos helyzetű, érzelmileg labilis háttérrel, kevés szociális minta a családból.
A foglalkozások célja az érzelmi intelligencia fejlesztése, a pozitív szemlélet és a közösségépítés támogatása.
Szeptember – A hála gyakorlása
Az első hónapban a hála témakörével foglalkoztunk. A gyerekek nap, mint nap gyakorolták, hogy megfogalmazzák, miért lehetnek hálásak – akár egy apró gesztusért, egy kedves szóért vagy egy közös játékért. Eleinte nehezen ment a konkrét megfogalmazás, de rövid idő alatt kinyíltak, és egyre több személyes élményt osztottak meg. Készítettünk „hálafüzetet”, amelybe rendszeresen írtak vagy rajzoltak.
Október – Az optimizmus gyakorlása
Ebben a hónapban az optimista szemléletmód kialakításán dolgoztunk. Sok játékos feladat segítette őket abban, hogy nehéz helyzetekben is keressék a jót. Megtanulták a „Mi lenne, ha másképp néznénk rá?” gondolatát alkalmazni, ami különösen hasznosnak bizonyult konfliktushelyzetekben.
November – Társas kapcsolatok ápolása
A társas kapcsolatok hónapjában a figyelem, az elfogadás és a kommunikáció került a középpontba. A gyerekek pármunkában és csoportos feladatokon keresztül gyakorolták az egymásra figyelést, a bókok megfogalmazását és az együttműködést. A foglalkozások segítették a közösség erősödését, csökkentek a veszekedések, és javult az osztályközösség légköre.
December – Boldogító jócselekedetek
Ez a hónap különösen megható volt: a gyerekek megtapasztalták, hogy adni öröm. Kis „jócselekedet-küldetéseket” kaptak, például: „Segíts valakinek csendben!”, „Mondj valami kedveset egy osztálytársadnak!”. A feladatok játékosak voltak, mégis mély hatást gyakoroltak a gyerekekre.
Január – Célok kitűzése és elérése
Az új évhez kapcsolódóan beszélgettünk arról, miért fontos célokat kitűzni. Minden gyermek választott magának egy személyes célt, amit egy rajzon vagy kis történetben is megfogalmazott. A tanév során többször visszautaltunk ezekre, és többen sikeresen haladtak céljuk felé – legyen szóolvasásban való fejlődésről vagy egy konfliktuskezelési nehézség leküzdéséről.
Február – Megküzdési stratégiák
A gyerekekkel megismertettük, mit jelent megküzdeni egy nehézséggel, és milyen eszközeink lehetnek ehhez. Külön figyelmet fordítottunk az érzelmek felismerésére, megnevezésére és szabályozására. Játékos szerepjátékok során gyakorolták, hogyan reagálhatnak düh, csalódás vagy félelem esetén.
Március – Apró örömök élvezete
A hónap különlegessége a Boldogság Világnapja volt március 20-án. Közösen készítettük el a hálafalat, ahová a gyerekek, szülők és pedagógusok egyaránt elhelyezték kedves, hálás üzeneteiket. Ezek között voltak olyanok is, amelyek mély érzelmeket hordoznak („Köszönöm, hogy van barátom!”, „Hálás vagyok anyának, mert minden este mesét olvas.”). Emellett szélforgókat is készítettünk, amelyeket boldog gondolatokkal és rajzokkal díszítettünk, majd a falu forgalmas pontjaira helyeztünk ki „Vigyél haza!” táblával. A közösségi visszajelzések nagyon pozitívak voltak – a lakók örömmel vitték haza a kis alkotásokat, többen szóban vagy üzenetben jelezték a meghatódottságukat.
Tapasztalatok: Ez az alkalom igazi közösségi élménnyé vált – nemcsak az osztály, hanem az iskola és a falu közössége is közelebb került egymáshoz. A gyerekek büszkék voltak alkotásaikra, és átérezték, milyen jó érzés másoknak örömet szerezni.
Április – Megbocsátás
Ezeken a havi foglalkozásainkon a harag és a megbocsátás témáját jártuk körül. Az empátiás játékok, bocsánatkérő levelek és a „megbocsátás kavicsai” segítettek a gyerekeknek megérteni, hogy a megbocsátás felszabadító lehet, és belső békéhez vezethet.
Május – Testmozgás
A testmozgás, mint a boldogság forrása került középpontba. Különféle mozgásos játékokat, táncokat, szabadtéri kihívásokat végeztünk. Megtapasztalták, hogy a mozgás örömet szerez, feszültséget old, és közösségi élményt ad.
Június – Fenntartható boldogság
A tanév lezárásaként áttekintettük, milyen sokféleképpen lehet boldognak lenni, és hogyan őrizhetjük meg ezt az érzést a mindennapokban. A gyerekek kis „boldogság-tarisznyákat” készítettek, amelyekbe a tanév során tanult kedvenc emlékeket, rajzokat gyűjtötték össze.
A rendszeres foglalkozások során egyértelműen javult a gyerekek önismerete, empátiája és együttműködő készsége. Külön öröm, hogy a szülők és a település közössége is egyre nyitottabb a program iránt. A jövőben is szeretném folytatni ezt a munkát, mert meggyőződésem, hogy a boldogság tanítható – és a legjobb idő elkezdeni: gyerekkorban.

Reflexiónk a boldogságórákról
Iskolánkban minden hónapban egy alkalommal tartunk boldogságórát, amelynek témája mindig az adott hónaphoz illeszkedik. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy tanulóinkkal közösen elmélyüljünk az önismeret, az érzelmi intelligencia, a hála, az optimizmus és a pozitív gondolkodás világában.
Úgy tapasztaljuk, hogy ezek az órák nemcsak a gyerekek, hanem a pedagógusok számára is feltöltődést, elgondolkodást hoznak. A közös játékok, beszélgetések, alkotások során erősödik a közösség, jobban megismerjük egymást és önmagunkat is. Törekszünk arra, hogy az itt megélt élmények a mindennapokba is átszűrődjenek, és segítsék a harmonikusabb, elfogadóbb légkör kialakulását az osztályban.
Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek megtanulják felismerni és kezelni érzéseiket, és hogy pozitív szemléletmódot sajátítsanak el. Ezen törekvésünkben a boldogságórák értékes támogatást nyújtanak.
Szeptember – Hála gyakorlása
Az évindító boldogságórán egy nagy szívet készítettünk, amelybe minden gyermek beleírta, miért hálás. Meglepő és megható válaszok születtek: „hogy van testvérem”, „hogy anya minden nap puszit ad”, „hogy járhatok iskolába”. A gyerekek közösen készítettek „hálanaplót”, amit hónapról hónapra bővítünk. Mi is megfogalmaztuk, mennyi mindenért lehetünk hálásak ebben az új tanévben
Október – Optimista életszemlélet
„Mi lenne, ha mindig csak a rosszat látnánk meg?” – ezzel a kérdéssel indítottuk a foglalkozást. Két történetet olvastunk el ugyanarról az esetről – egyszer pesszimista, egyszer optimista szemlélettel –, majd a gyerekek rajzban fejezték ki, hogyan lehet a „szürke napból szivárványos nap”.
November – Társas kapcsolatok ápolása
Egy közösségi körben mindenki húzott egy nevet, és egész héten titkos „jóbarátként” apró kedvességekkel lepte meg társát: rajzokkal, dicsérő cetlikkel, egy közös játék felajánlásával. A gyerekek örömmel és kreativitással oldották meg a feladatot. A végén lelepleztük a titkos barátokat, és mindenki írt egy köszönő üzenetet. Mi is megtapasztaltuk, milyen sokat számít egy-egy figyelmes gesztus a mindennapokban.
December – Boldogító jócselekedetek
Karácsonyi ajándékokat készítettünk az iskolai dolgozóknak: saját készítésű mécseseket, képeslapokat és mézeskalácsot.. Jó volt együtt adni, és átélni, hogy a boldogság valóban megsokszorozódik, ha megosztjuk másokkal.
Január – Célok kitűzése és elérése
Az újév első hetében „célfa” készült: minden gyermek ráírta egy levélre, mi az, amit ebben az évben szeretne megtanulni, elérni. Például: „szeretnék kitűnő lenni”, „szeretnék elolvasni egy könyvet egyedül”. A célok mellé akciótervet is készítettünk – lépésekre bontva, rajzban vagy írásban. Mi is megosztottuk a saját pedagógiai célkitűzéseinket, és együtt figyeltük az előrehaladást.
Február – Megküzdési stratégiák
Beszélgetőkört tartottunk a „Mi segít, amikor valami nem sikerül?” témában. A gyerekek eljátszották, hogyan lehet reagálni, ha valakit nem vesznek be a játékba, vagy ha hibázik egy dolgozatban. Készítettünk egy „bátorságkártya-csomagot”, amin szerepeltek erőt adó mondatok, például: „A hiba lehetőség a tanulásra” vagy „Ma még nem megy, de holnap jobb leszek benne”. Nekünk, felnőtteknek is jó volt kimondani, hogy a nehézségekhez való viszonyunk alakítható.
Március – A megbocsátás gyakorlása
A foglalkozás elején néhány gyerek mesélt arról, mikor haragudott valakire, és hogy sikerült-e megbocsátania. Ezután papírdarabokra írtuk a sérelmeinket, majd egy kis „megbocsátó tűzszertartást” tartottunk: a lapokat széttéptük és kidobtuk. A gyerekek egy része másnap személyesen is bocsánatot kért társától. Ezek az apró lépések számunkra is azt mutatták: tanítható és tanulható a lelki béke.
Április – Testmozgás, egészséges életmód
Kinti foglalkozást tartottunk, ahol mozgásos állomásokat alakítottunk ki: ugróiskola, futóverseny, jógapózok, egyensúlyozás. Az óra végén közösen ettünk gyümölcsöt, amit a gyerekek hoztak otthonról. Beszélgettünk az egészséges étkezésről, és készítettünk „Egészséges én”-plakátot. Mi is élveztük a mozgást, a friss levegőt, és azt, hogy együtt mozogtunk velük, nem csak utasítottuk őket.
Május – A flow élmény megtapasztalása
Mindenki hozhatott egy olyan tevékenységet vagy játékot, amit „nem lehet abbahagyni, mert annyira szeretem csinálni”. Az osztály egy része rajzolt, volt, aki origamizott, mások társasjátékoztak. Készítettünk egy közös plakátot is „flow-pillanataim” címmel. Mi is megosztottuk, mikor érezzük magunkat teljesen elmerülve valamiben – ezek személyes, közvetlen hangulatú beszélgetések voltak.
Június – Fenntartható boldogság
A tanév lezárásaként mindenki elmondta, mi volt számára a legjobb boldogságóra-élmény. Beszélgettünk arról is, mit tehetünk azért, hogy ezek az érzések a nyár folyamán is megmaradjanak. Ez a záró alkalom bennünk is megerősítette: a boldogság tanítható és érdemes vele hónapról hónapra tudatosan foglalkozni.