Óvodánkban vegyes csoportok működnek, ősszel nagyon sok új kisgyermek érkezett, ezért is kiemelten fontosnak tartom az érzelmi intelligencia megalapozását, fejlesztését, meleg, szeretetteljes légkör biztosítását, melyben a hónap témája a Hála sokat segített. Hiszen nem csak a nyári élenyeiket mesélték el a gyerekek, hanem a figyelem fókuszába került, hogy miért is jó óvodába járni, mi az amit a legjobban szeretnek a gyermekek.
Megnézhették a Cirmi óvodába megy című mesét, majd pedig ők maguk is macskává változtak és énekes körjátékokat játszottunk. Hiszen az ének és a mozgás együttese nagyon pozitív élményt ad a gyermekek számára, így mindenki boldog volt. Majd a nagyobb gyermekek el is dramatizálták a mese mondanivalóját. Másnap elkészítették saját magukat cica formájában, és elmesélték mi volt a legjobb óvodai élményük. A teremben elhelyeztem egy hálafát, amire egész hónapban mindennap kiteheti a jelét az a kisgyermek, aki azon a napon valamiért nagyon hálás volt, így fókuszálva tudatosan a figyelmet az apró, pozitív történések észrevételére, megalapozva a gyermekek optimista látásmódját.
A hála gyakorlása
A 2.c/1 osztállyal a hála érzésével foglalkoztunk. Fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek tudatosítsák magukban: mennyi mindenért lehetünk hálásak a mindennapokban, egymásnak, a környezetünknek, vagy akár apró örömöknek.
Az egyik játék során kis csoportokban vagy párokban rövid, néhány perces jeleneteket találtak ki a gyerekek. Ezekben elhangzott egy-egy háláról szóló mondat, például:
„Olyan jó, hogy számíthatok rád, ha baj van.”
„Hálás vagyok a napsütésnek – szeretem, ahogy melengeti az arcomat.”
„Örülök, hogy vagy nekem!”
„De jó meleg ez a pulcsi!”
„Szeretek itt lenni!”
Ezen kívül egy időkapszulát is készítettünk, amelybe a gyerekek olyan gondolatokat írtak, amelyek a jövőre vonatkoznak: mit szeretnének elérni, miben szeretnének fejlődni, milyen változásra vágynak.
Végül közösen elkészítettük az osztály hálafűzérét: erre mindenki feltehetett egy olyan pillanatot, élményt, amelyekért hálás. A fűzér most az osztálytermünket díszíti, és nap mint nap emlékeztet minket arra, hogy mindig van miért köszönetet mondani.
Az óra végén pedig mindenki elfogyaszthatott egy „hála gombócot”, hogy így zárjuk közösen a foglalkozást egy kedves, emlékezetes élménnyel.
Ezek a közös élmények segítik a gyerekeket abban, hogy észrevegyék és értékeljék a mindennapok hála örömeit.
Szeptemberben első hetében megtartottam az első Boldogságórát a tanévben, amelynek középpontjában a hála gyakorlása állt. A téma különösen fontos és aktuális, hiszen a hála tudatos megélése és kifejezése hozzájárul a fiatalok érzelmi jólétéhez, kapcsolataik elmélyítéséhez és az élet pozitívabb szemléletéhez.
Az óra elején közösen beszélgettünk arról, mit jelent számunkra a hála, mikor éreztünk legutóbb hálát, és kinek szeretnénk megköszönni valamit, amit talán még sosem tettünk meg. A tanulók aktívan bekapcsolódtak a beszélgetésbe, többen bátran megosztották személyes élményeiket is. Érezhető volt, hogy a téma megérintette őket.
A foglalkozás fő gyakorlata az volt, hogy minden tanuló levelet írt egy olyan személynek, akinek még sosem köszönte meg igazán, hogy mennyit jelent számára. Előzetesen tisztáztuk, hogy a levél lehet személyes vagy „belső” üzenet is, amit nem feltétlenül kell átadni a címzettnek – a hangsúly a hála érzésének megfogalmazásán volt.
Sokan írtak a szüleiknek, nagyszüleiknek, tanáraiknak, testvéreiknek, de akadt olyan is, aki egy régi barátnak vagy egy osztálytársnak köszönte meg a támogatását. A gyerekek csendben, elmélyülten dolgoztak, és többen meg is hatódtak az írás közben.
A levélírás után közösen beszéltük meg a reflexiós kérdéseket:
– Milyen érzés volt megírni a levelet?
– Mennyire megy könnyen a hála kifejezése a mindennapokban?
Sokan úgy nyilatkoztak, hogy megkönnyebbültek és jó érzéssel töltötte el őket, hogy kimondták, amit eddig nem mertek vagy nem gondoltak fontosnak. Azt is többen megfogalmazták, hogy a hála kifejezése nem mindig könnyű, de most rájöttek, milyen nagy ereje van.
Összegzésként elmondhatom, hogy a Boldogságóra célja – a hála tudatosítása és gyakorlása – teljes mértékben megvalósult. A tanulók mélyebb önismeretre tettek szert, és olyan érzelmi élményekkel gazdagodtak, amelyek hozzájárulhatnak hosszú távú jóllétükhöz.
A következő hónap témájához kapcsolódva továbbra is szeretném bátorítani a tanulókat az érzelmeik felismerésére, megfogalmazására és megosztására – hiszen ezek az élmények az egészséges önértékelés alapjai.
A hatodik osztályosokkal a Boldogságóra program keretében a hála témakörével foglalkoztunk.
Az óra célja az volt, hogy a tanulók felismerjék, milyen fontos szerepet játszik a hála a boldogságukban és kapcsolataikban. A beszélgetést közös gondolkodással és egy rövid történet feldolgozásával indítottuk, amely érzelmileg is ráhangolta őket a témára.
Ezután megbeszéltük, miért érdemes hálásnak lenni, majd mindenki készített egy „hálakártyát” vagy egy kis „hálanaplót”, amelyben személyes élményeken keresztül fogalmazták meg, miért és kinek éreznek hálát.
A tanulók szívesen osztották meg gondolataikat, és nagy örömmel alkottak.
A létrehozott munkákból egy közös „hála-falat” is készítettünk. Az óra végén sokan megfogalmazták: jó érzés volt visszatekinteni azokra a dolgokra, amelyekért hálásak lehetnek a mindennapokban.
A Boldog Óvoda és Iskola Pályázat benyújtásával kapcsolatban készítettük el osztályommal a Hála-puzzle-t. A gyerekek boldogan dolgoztak. Egy-egy igazán megható és elgondolkodtató puzzle is készült…
A gyerekek az első boldogságórán a Hála témakörén belül készítették el a Hála-puzzle-t.
Köröstarcsai Arany Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Szeptember akkor hála. Rögtön a tanév elején kezdtük el ezt a témát. Relaxációval, gondolat ébresztővel indítottunk. A hálát a környezetünkben fellelhető tárgyaknál, élőlényeknél kerestük.
A legszebb elhangzó meghatározás: Hálás vagyok a virágnak, mert rászáll a méhecske és a virágporból mézet készít.
Pozitív árulkodásokat is megfogalmaztunk.
Tanító néni! A Gergő nagyon ügyes volt tesi órán. Ezt a feladatot nagyon élvezték a gyerekek.
Az óra utolsó negyedében hála karkötőt fűztünk. Jó volt hallani, hogy ki kinek adja majd oda.
A hála gyakorlása a 2. számú napközis csoportban
„A hála lehetetlenné teszi a boldogtalanságot.” (Osho)
A Boldogságóra havi témájának feldolgozását hálajátékkal kezdtük, amelynek célja a hálaérzet tudatosítása volt. Először közösen megbeszéltük, mit jelent a „hála” szó, majd a gyerekek megfogalmazták, miért lehetnek hálásak a mindennapokban. Elmondták, hogy hálásak a szüleikért, testvéreikért, a barátaikért, a játékaikért, a háziállataikért, vagy azért, ha a társaik játszanak velük.
Arra is kitértünk, hogyan tudják kifejezni hálájukat mások felé: kedves szavakkal, simogatással, öleléssel, mosollyal, figyelmességgel. A gyerekek megegyeztek abban is, hogy nagyon hálásak azért, hogy mindig van mit enniük.
Mivel a csoport édesszájú, úgy döntöttünk, hogy süteményt sütünk. Az őszi évszak jegyében szilvát tettünk a sütire. A gyerekek nemcsak az ételért, hanem a zenéért is hálásak, hiszen nagyon szeretik a gyerekdalokat. A sütés közben őszi gyermekdalokat és mondókákat énekeltünk, melyeket mozgással is kísértünk, így még vidámabbá vált a közös tevékenység.
A gyerekek nagyon élvezték a sütemény elkészítését. A bögrés recept lehetővé tette, hogy ők számolják ki és adagolják a hozzávalókat. Minden gyermek egy adott alapanyag kimérését és a tálba öntését vállalta, így mindannyian aktív részesei lehettek a közös munkának.
Fontosnak tartottuk, hogy hálánkat mások felé is kifejezzük, ezért az elkészült süteményből megkínáltuk a felső tagozatos napközis csoportok tanulóit és a pedagógusokat.
A foglalkozás zárásaként közösen meghallgattuk a hónap dalát, a Hála erősség dalt.
A gyerekek a foglalkozás során megtapasztalták, hogy a hála apró cselekedetekben rejlik és örömet szerez annak is, aki kapja, és annak is, aki adja.
Figura Tünde
napközis nevelő
Kiskunmajsa, 2025. 09. 04.
Szikszai György Református Óvoda és Általános Iskola
Vége a nyárnak, a tanév elkezdődött. Miért vagyok hálás? Azért vagyok boldog, mert… élménybeszámolót tartottak a gyerekek és hálafát rajzoltunk kulcsszavakkal.
Brunszvik Teréz Budavári Óvodák
Beszámoló a 2024/2025. évi Boldogságóra program megvalósulásáról
a Ferencvárosi Kerekerdő Óvoda Bagoly csoportjában
A Ferencvárosi Kerekerdő Óvoda Bagoly csoportjában ebben a nevelési évben is örömmel alkalmaztuk a Boldogságóra képzésen elsajátított módszereket. A Boldogságrórák témái csoportunkban– az óvodás korosztály életkori sajátosságainak megfelelően – főként indirekt formában kerültek megszervezésre.
Az a tapasztaljuk, hogy egyre nagyobb szükség van a gyermekek érzelmi intelligenciájának fejlesztésére. Ennek a célnak a megvalósításához a Boldogságóra ismeretanyaga sok segítséget ad nekünk. Az ötlettárban fellelhető gyakorlatok közül már számos épült a mindennapjainkba.
A Bagoly csoportban a megküzdés témáját a Boldogságóra által kínált meséken, valamint a népmeséken és a folytatásos meséken keresztül vittük közelebb a gyermekekhez. A kitartásuk erősítése továbbra is feladatunk lesz, de mindehez jó alapokat találtunk a Boldogságóra kézikönyvben.
A mozgásos tevékenységek során a légzőgyakorlatokat és relaxációs gyakorlatot alkalmaztunk. A gyerekeknek folyamatosan tanítottuk az elcsendesülést. Ehhez a „kézdörzsölős és csendátadós” játékot játszottuk. Rendszeresen segítettük őket abban, hogy a figyelmüket időről-időre saját magukra, testük egy-egy pontjára, ill. légzésükre fókuszálják.
A gyermekekkel együttműködve a csoportszoba néhány pontján pozitív, megerősítő képkártyákat helyeztünk el, segítve ezzel a viselkedésszabályozást. Reggelente érzelemtáblát használtunk a mindennapokban. Bevezettük a hangulathőmérőt. Ennek használatát a következő évben is gyakorolnunk kell.
A hála megfogalmazása a mindennapok során rendszeresen jelen volt körünkben. A gyermekekben erősítettük mindazt, amikor szóban és tettekben kifejezték hálájukat. A beszélgetőkörökön játszottunk ezzel kapcsolatban „hálás vagyok” mondatbefejezős játékot, és „titkos üzenet” játékot, illetve „ölelgetős” játékot. Megismerkedtünk szívmanós kártyával, amit memóriajátéknál és beszélgetőkörnél használtuk.
A gyermekek társas kapcsolatai erősödtek, egyre több barátság, kötelék állandósul. A szülöi kör esetében is látszik ez a tendencia. A karácsonyi ünnepen minden résztvevő család együtt díszítette velünk a csoport fáját, azután közösen énekeltünk el néhány dalt. A mézeskalácskészítéskor mindenki tudott kapcsolódni egymáshoz, segítették egymást a tevékenységben. A hála, mint téma ekkor is előkerült.
A jócselekedetekre való ösztönzést a karácsonyi ünnepkör idején (is) alkalmaztuk. A gyerekek kanalanként, naponta gyűjtötték a jóságlisztet, amiből aztán karácsonyi kalácsot sütöttünk az ünnepi asztalra.
A hiányzó gyerekeknek apró kifestőt, ajándékot küldtünk. Bálint napján elkészítettük a már hagyománnyá vált, évek óta alkalmazott barátságsütit, amit a barátok egymásnak ajándékoztak.
A módszernek köszönhetően a gyermekek szorongásszintje csökkent, érzelmi stabilitásuk erősödött. Nagyon hasznosnak és fontosnak tartjuk az elért eredményeket, ugyanakkor látjuk, hogy még további szükség van a Boldogságórákra.
Szöllösi Anikó
óvodapedagógus
2025 08. 24.