Reflexió
2018 nyarán, amikor az intézményünk vezetője felvetette a lehetőségét, hogy csatlakozhatunk a Boldog óvodák népes csapatához, elsőként jelentkeztem, hogy szeretném megismerni a programot, s szeretnék részt vállalni a boldogságórák bevezetésébe csoportommal.
A mindennapok során kiemelten kezeljük gyermekeink nevelése során a pozitív szemlélet, pozitív gondolkodás kialakítását már ebben az életkorban is, hisz a testi-lelki harmónia hatással van az együtt eltöltött idő minőségére is, ahol a szeretet a figyelmesség a segítőkészség dominál.
Célunk az, hogy gyermekeink sokoldalú személyiségfejlődése olyan szeretetteljes, az egyént tisztelő és kölcsönösségen, azaz empátián, tolerancián, együttérzésen alapuló közegben valósuljon meg, melyben óvodásaink megnyílnak felénk és bizalommal fordulnak hozzánk valamint társaik felé. Mindeközben növekszik önbizalmuk, formálódik pozitív énképük. Mintát adunk a társadalom által elvárt viselkedési normákra, melyben magatartásunk-kommunikációnk, viselkedésünk a gyermek és a szülő számára modellként szolgál, ezzel is segítve a társas kapcsolatok alakulását, a nyugodt és biztonságos légkör megteremtését. Élményekkel teli közös tevékenységek során igyekszünk erősíteni gyermekeinkben az egymáshoz tartozás érzését.
Vegyes életkorú csoportom van, ahol napi szinten jelen van az egymásra figyelés, egymás tisztelete, szeretete, segítése. Nagycsoportosaink önzetlen segítségnyújtása kisebb társaik, testvéreik felé egy természetes folyamat részét képezik, melyben a kicsik viszonzásképpen egy- egy ölelés kíséretében fejezik ki hálájukat, érzéseiket. A gyermekek jó cselekedeteinek kiemelését nap, mint nap, mosolygós smile-k segítségével tesszük. A „hálás vagyok, mert…” vagy „boldog vagyok, mert…” vagy „örömöt okozott nekem… kifejezést használva a gyermekeink annak a társuknak a jeléhez teszik a smile-t, aki aznap velük szemben jó cselekedetet hajtott végre.
Nem sok ismeretem volt a boldogságórákról mindaddig, míg részt nem vettem novemberben azon a háromnapos továbbképzésen, mely megerősített abban, hogy a boldogságórák szemlélete nem is áll tőlem messze. Eddigi munkám során a mindennapi tevékenységeimbe építettem be olyan játékokat, melyek beilleszkednek a boldogságóra egyes témáiba így örömmel tapasztaltam, hogy amit csinálok az jó. Miután kézbe vettem a Boldogságóra kézikönyvet és a hozzátartozó munkafüzetet, örömömre szolgált, hogy olyan segédanyagot kaptam, mellyel tudatosabban tervezhetem meg, aknázhatom ki az egyes témákban rejlő lehetőségeket. Így kezdtem el megtervezni és kivitelezni az első témát: A hála gyakorlása címmel. A témát az Ősz témakörbe építettem be. A foglalkozást így egy őszi séta előzte meg, ahol a téma feldolgozásához szükséges gyűjtőmunkát végeztük. (levélgyűjtés). A téma feldolgozása során örömmel tapasztaltam, hogy gyermekeim számára ismert volt a hála kifejezése, így bátran fogalmazták meg a Hálafa története című mese meghallgatása után gondolataikat, érzéseiket. Élmény volt számukra az új dalocskákra táncolni, vonulni, hála képet készíteni a séta során gyűjtött leveleikből, valamint hála fát állítani, örömüket, boldogságukat és hálájukat kifejezve másokat is boldogsághoz juttatni. Minden gyermek részt vett a tevékenységben egyéni képességeihez és fejlettségéhez mérten. A tevékenység során a gyermekek érdeklődését végig aktív, jó hangulat jellemezte, ahol mindenféle kényszerérzés nélkül beszélhettek, cselekedhettek, tevékenykedhettek. Nagy igyekezettel készítették levélképeiket, esztétikus munkára törekedtek, önfeledten és kitartóan tevékenykedtek, miközben fejlődött kreativitásuk, alkotó fantáziájuk, bővült szókincsük, egymás értékelése által nőtt önbizalmuk, erősödtek társas kapcsolataik, fejlődött együttműködő képességük.
Az első sikeresen megvalósított, élményekkel teli boldogságóra után, a következő időszakban is törekszem arra, hogy gyermekeim harmonikus fejlődése érdekében minél változatosabb módon fejlesszem érzelmi intelligenciájukat, erősítsem pozitív gondolkodásukat.
A hála gyakorlása
Boldogságóra vázlat
A foglalkozás helye: Porcsalmai Mesekert Óvoda és Mini bölcsőde
A foglalkoztatott korcsoport: vegyes életszervezésű
A foglalkozást vezeti: Micskei Sándorné
Foglalkozás témája: A hála gyakorlása
A foglalkozás célja: A társas kapcsolatok erősítése.
A foglalkozás feladatai: Az összetartozás érzésének erősítése, együttműködő képesség fejlesztése, erősítése. Az egymásra figyelés képességének fejlesztése, erősítése. Pozitív tulajdonságok megismerése, felismerése, megnevezése.(kedvesség, figyelmesség, segítőkészség, türelmesség.)
Előzmény: Séta a közeli parkban. Színes falevelek gyűjtögetése.
1. Motiváció: Gryllus Vilmos: Ősz szele zümmög… dal meghallgatása
2. Mozgásalapú relaxációs gyakorlat: „Hervad a virágom, éled a virágom „(11)
3. Zenehallgatás-kezdőéneklés: Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem.
(vonulás a dalra kézfogással)
4. Téma bevezetése: Megérkezünk a boldogság őszi rétjére, ahol őszi faleveleket találunk.
Kérdésem: Na, hát! Hogy kerülhettek ide ezek a falevelek?
Lehetséges válaszok meghallgatása…(egy fáról lefújta a szél)
Versismétlés: Kovács Barbara: Egy kis huncut szélgyerek…
5. Téma feldolgozása mesével: Bezzeg Andrea: A hálafa története c. mese meghallgatása
Kérdések a meséhez: Ti jártatok már erdőben? Hogy érezhette a fa magát, amikor elmesélte a nagy álmát? Mit érezhetett a fa a szívében, amikor az állatok kifejezték neki a hálájukat?
6. Beszélgető kör: „Szeretném, ha elmesélnétek, hogy ti miért és kinek voltatok már hálásak. Mit éreztetek akkor? (a hála megfogalmazása, tapasztalatok alapján példák keresése.)
7. Feladat: Falevél készítése zsírkrétával. (satírozás technikájával), majd kivágása.
8. Feladat: Hálafa készítése. Az elkészült levelek felhelyezése a fára, miközben elmondják miért és kinek hálásak az adott nap eseményeit végiggondolva.
9. Feladat: Sünikék színezése, kivágása, majd jellel ellátva a hálafa alá helyezése.
Hálalevél: (az elkövetkező napokban a gyerekek azon társuk sünijének hátára ragaszthatnak apró színes leveleket, akinek hálásak valamiért azon a napon. Egész héten gyűjtjük a leveleket, majd a hét utolsó napján összegezzük a tapasztalatokat.
10. Záró ének: Bagdi Bella: Boldog vagyok című dala.
A januári téma, a „célok kitűzése és elérése” nagyon aktuális a félév zárása előtt. Időnként jó konkrétan is megfogalmazni a rövid-, és hosszútávú célokat. A napi feladatok tengerébe merülve mentőövet jelenthet, ha tudatosítjuk, hogy merre akarunk haladni és mit szeretnénk elérni. Tanítványaim nagy nyitottsággal és jó gondolatokkal kapcsolódtak be a téma feldolgozásába. Az óra végén minden tanuló kitöltött egy un. „cél-lapot”:
• Cél megfogalmazása :
• Amiért ezt a célt meg akarom valósítani:
• Akadályok, nehézségek, amivel meg kell küzdenem:
• Kik segítségére számítok a célom megvalósításában:
• Mennyire tartom megvalósíthatónak kitűzött célomat: 1 2 3 4 5
A „cél-lap” kitöltése előtt megállapodtunk tanítványaimmal, hogy ennek tartalmát nem fogjuk az osztály előtt ismertetni, hanem elteszem, és majd évek múltán, amikor osztálytalálkozón összegyűlünk, újból kiosztom nekik, hogy megnézzék, hogy 2019-ben milyen célokat fogalmaztak meg 15 évesként.
Azt is elhatároztam, hogy évenként újból kitöltünk egy ilyen „cél-lap”-ot, biztos érdekes lesz megnézni, hogy változnak e célkitűzések.
5. Boldogságóra: Célok kitűzése
1. Rövid emlékeztető az I. félév Boldogságóráinak témáira
2. Előretekintő a II. félév témáira
3. A célkitűzés fontossága, kisfilm: Szabó Péter Miért van szükség célokra?
4. Hogyan tűzzünk ki célokat? (ötletek, útmutatások)
Kisfilm: Bakancslista előzetes
5. Páros feladat: Készíts saját bakancslistát, és beszéljétek meg!
6. Ne halogass! Kisfilm: Az idő értéke
A gyerekek meghallgatták Boldogvár meséjét, majd mi is megkerestük Boldogvárat ( egy puzzle volt elrejtve, amit megkerestek és összeraktak), majd mindenki elmondta, hogy az új évben mitől érezné magát boldognak.Így terelődött a téma célokra. A gyerekek megfogalmaztak maguknak egyéni célokat, majd a közös célok megfogalmazásánál az iskolába készülő gyerekek a ballagást tűzték ki végső célként. Ezután közösen összeállítottuk a csoport saját céltérképét. A foglalkozás után mindennap a faliújságon nézegetik és megbeszélik, hogy ki melyik programot várja leginkább.
Januári témánkhoz közösen készítettünk faliújságunkra munkákat.
Relaxáltunk, meditáltunk, rövidfilmeket néztünk a témával kapcsolatosan és megtanultuk a hónap dalát.
Relaxációs gyakorlattal kezdtük foglalkozásunkat.
A beszélgetőkör folyamán elmondhatták a gyermekek, hogy mik a számukra kitűzött célok. Néhány a sok közül:
Az egyik kislánynak (aki szeptemberben iskolába megy) az a célja, hogy ugyanolyan jó tanuló legyen, mint a két nagyobbik testvére.
Egy kisfiúnak a vágya, hogy ha hazamegy az oviból, egyedül tudjon -segítség nélkül- építeni egy hóembert. (Ezen nagyot nevettek a gyerekek, mert azt állították, hogy ő még kicsi, és egyedül nem fog menni neki. De ő biztosan mondta, hogy ő egyedül fogja megépíteni az emberkéjét. Na jó, hozzátette, ha nem sikerül, szól az apukájának, hogy segítsen neki, de csak egy kicsit.) 🙂
Más gyermeknek az a célja, hogy tudjon segíteni minden gyermeknek az oviban, a kicsiknek a legjobban.