Hálafa készítése a 6.a osztályban
A hála gyakorlása
Ebben a hónapban is énekeltük az aktuális dalt: a Hoponoponot és beszélgettünk a megbocsátás fontosságáról, konkrét személyes példák alapján. Értelmeztük a „A megbocsátás jele” című történetet, néztünk videót és írtunk bocsánatkérő levelet. A faliújságunkat a mellékelt anyaggal gazdagítottuk.
Decemberben a Boldogító jócselekedetek téma feldolgozását az ajánlott relaxációval kezdtük, majd a hónap dalát hallgattuk meg többször is. Megbeszéltük az érzékszervek funkcióját, majd azt hogy igazán a szívünkkel érzünk.
Meghallgatták a hónap meséjét, ami után beszélgettünk arról, hogy ki milyen jót szokott tenni, és az milyen érzést vált ki. Ha segítenek otthon az anyukájuknak és megdicséri őket, megköszöni, az „nagyon jó érzés”. Az is örömet okoz, ha megvigasztalják a szomorú csoporttársukat. Ha pedig valami olyat tesznek, amit nem kellett volna, utána megbánnak, az rossz érzés. Megbeszéltük, hogy ilyenkor a bocsánatkérés elengedhetetlen, azzal egy picit jóvá tehetjük az elkövetett rosszat, és azon igyekszünk, hogy többet ne forduljon elő.
A feladatlapon rajzoltunk a macinak színes lufikat, anyának virágokat a vázába, segítettünk a mókusoknak megtalálni a helyes utat az ennivalójukhoz, és kiszíneztük az üres szivecskéket.
Késztettünk nagyon egyszerűen tortapapírból angyalkákat, ez nagyon jól illeszkedett a karácsonyvárás, az advent időszakába. Így el is helyeztük a többi dísszel együtt az óvoda udvarán álló közös karácsonyfára
Az alsó tagozatosak együtt kerékpároztak egy napos délutánon. A pihenőhelyen nyársalással és vidám játékokkal töltöttük el az időnket!
M19/3. emelet: nevelőtanár Nagy Attila
Novemberi „Boldogság óra”, ami egyben egy szinti foglalkozás is volt. A foglalkozáson 18 diák vett részt, a foglalkozást Nagy Attila nevelőtanár vezette.
Mindenekelőtt abból indultunk ki, amit Bill Gates tanácsolt a középiskolás diákoknak:
1. szabály:
Az élet sosem igazságos – szokj hozzá!
2. szabály:
A világot nem érdekli az önérzeted. A világ azt várja el tőled, hogy érj el valamit AZELŐTT, hogy önérzeteskedsz.
3. szabály:
NEM lesz havi nettó 5 milliós fizetésed közvetlenül a középiskola után. Nem lesz belőled rögtön vezérigazgató-helyettes és nem kapsz céges autót. Azokért keményen meg kell dolgozni.
4. szabály:
Azt hiszed, hogy kemény veled a tanár? Várj csak, míg találkozol a főnököddel!
5. szabály:
A hamburgersütés nem alja munka, és nem ássa alá a méltóságodat. A nagyszüleid idejében ezzel a kifejezéssel illették ezt a munkát: lehetőség.
6. szabály:
Ha elcseszed, az NEM a szüleid hibája, szóval ne nyávogj, hanem tanulj a hibáidból!
7. szabály:
A születésed előtt a szüleid nem voltak ‘uncsik’. Azért váltak ilyenné, mert akörül forog az életük, hogy megkeressék a csekkekre, és úgy általában az életedre valót. Kimossák a ruhádat, és hallgassák az öndicsérő áradozásodat, hogy mennyire jófej srác vagy. Szóval mielőtt nekiugrasz az esőerdőket megmenteni a szüleid generációja okozta káros hatásoktól, előtte megpróbálhatnád kiganézni a disznóólat a saját szobádban.
8. szabály:
Az iskolában lehet, hogy elfogadták a győzteseket és a veszteseket is. Az élet azonban NEM ilyen. Az iskolában kijavíthatod a rossz jegyeket, és annyi időt kapsz a helyes válasz megtalálására, amennyit csak akarsz. Ennek azonban SEMMI KÖZE NINCS a valós élethez.
Minden benne van, ami az Y és Z generációról szól:
– türelmetlenség
– önismeret hiánya
– munka megbecsülése (bármilyen legyen is)
– generációs ellentétek
– TÁRSAS KAPCSOLATOK beszűkülése a digitális világba (Facebook, Twitter, mobil telefon stb.)
At Y és Z generáció társas kapcsolatainak elemzése (vitaindító):
Simon Sinek brit/amerikai író és tanácsadó beszél az ún. Y-generáció problémáiról, akik valójában rossz nevelési stratégiák áldozatai. Ráadásul egy olyan világba születtek bele, ahol a közösségi háló és a mobiltelefon jelenti a kapcsolattartási lehetőségeket, miközben a fiatalok képtelenek igazán mély kapcsolatokat létrehozni. Emellett olyan nagyvállalati környezetbe kerülnek, miután végeznek az iskolával, amely csak a profitot nézi, sohasem a fiatalok hosszú távú érdekeit. https://www.facebook.com/sevaster1/
Eredeti videó: https://www.youtube.com/watch?v=h4EWxAaz0Fg&t=25s
Vita, irányított beszélgetés.
Végül egy társat kellett kiválasztaniuk, akinek jelképesen a „Boldogság Bolt”-ban ajándékot adhattak.
Reflexió: A hangulat végig vidám volt, gyakran vitatkoztak egymással a gyerekek. Az is előfordult, hogy szembesítettem őket Simon Sinek gondolataival, amin nagyon el kellett töprengeniük. Különösen tanulságos volt, hogy ki, melyik társának adott ajándékot a „Boldogság bolt”-ban. (szülő, nagyszülő, barát, barátnő…). Ugyan nehezen értették meg, hogy ne tárgyra gondoljanak, hanem fogalmakat ajándékozzanak.
Etika órán „Pozitivity”-t játszottunk a 6.b osztállyal.
Mivel a gyerekek a téli időszakban kevesebbet mozoghattak a szabad levegőn, ezért a Megküzdési stratégiák című témához mozgásos tevékenységeket választottam. Nálunk a gyerekek a délutáni pihenő alkalmával mindig választanak maguknak egy alvóállatot. Most ezek közül az egyik kedvencet egy dinoszauruszt rejtettem el a csoportban. Tízórai után a beszélgető kör alkalmával szomorúan közöltem velük, hogy az egyik kis kedvenc állatukat elrabolta egy gonosz boszorkány. Miközben beszélgettünk, levél érkezett hozzánk egy térképpel, amire előzőleg felrajzoltam a feladatokat, amit ha végrehajtanak, akkor megtalálhatják a kis dinoszauruszt. A gyerekek nagyon lelkesek voltak, szívesen hajtották végre a különböző feladatokat, mint például, versmondás, közös éneklés, torna. Amikor minden feladattal végeztünk, együtt közösen megtaláltuk a kis kedvencüket is, amit kitörő örömmel fogadtak. Megkérdezték, hogy a gonosz boszorkány akkor most eltűnt, ugye? Megnyugtattam őket, hogy igen, valószínűleg elbújt a nagy kerek meseerdőben.
A megtalálás nagy örömére eljátszottuk még a tutajos játékot is. Nagyon jó volt látni a csoport összetartozást, ahogy egymást segítik, nehogy leessenek a tutajról. Sok élményt szereztünk a játékok által és csoportközösségünk is erősebbé vált.
A munkafüzetben szereplő színezésre szánt képeket kifénymásoltam,és kártyaként használtam. Mindenki húzott egyet, megnevezte melyik érzékszervével tapasztalja(lehetett több is!), és hogy miért ezt a képet választotta.
Ilyen válaszok születtek: azért választottam a pohár vizet,mert ha szomjas vagyok jól esik inni egyet!
Elérkeztünk az Apró örömök témakörhöz. Beszélgettünk a gyerekekkel, mi az, ami örömet jelent a számukra. Sok mindent felsoroltak: örülnek a tavasznak , a nyíló virágoknak, a visszaérkezett madaraknak, a napsütésnek, a szabadban történő mozgásnak. Az Imádok élni című zenére táncoltunk, mozogtunk. Játszottunk az érzékszerveinkkel, ügyesen kitalálták a hozzá tartozó örömöket. A Letakarás játéknál is szinte mindenki kitalálta, hogy mi van a kezében. A nagyobbak feladatlapot töltöttek, a kicsik színezőt színeztek. Boldogan, örömöket megtapasztalva, vidáman telt el a délelőtt.