Ebben a hónapban a hála gyakorlását a hálafa történetének meghallgatásával, majd a történet feldolgozásával kezdtük. El készítettük a hálaleltárt, megismerkedtek a gyerekek a hála fogalmával, majd megfogalmazták azt, hogy ők miért hálásak, kinek miért mondhatnának köszönetet. Ezután mindenki körberajzolta a kezét és belerajzolta azt az egyetlen dolgot, amiért a leghálásabb. A kezekből készítettünk egy közös hálavirágot.

Katica csoportommal idén csatlakoztunk a Boldogságóra programhoz. A csoportomba jelenleg 6 sajátos nevelési igényű gyermek jár, 4 lány és két fiú. A gyerekek képességei nagyon eltérőek, 3 gyermek beszél, 2 pedig mozgássérült. Elsőként a gyermekekkel meséltem magáról a programról, valamint a boldogságórákról. A szeptemberi témát, a hálát, azzal kezdtük, hogy képek segítségével beszélgettünk a gyermekekkel a háláról. A dalt többször is meghallgattuk, ami segített nekünk az adott témakör minél sokoldalúbb megismerésében. Ezután a gyerekek kis segítséggel, a nem beszélő gyerekek pedig képek segítségével meg tudták fogalmazni, hogy kinek és miért hálásak. A gyermekekkel először ujjlenyomattal készítettünk egy „hálakártyát”, amire ráírtam, hogy melyik gyermek miért hálás, majd egy közös tablóra raktuk fel. A csoport minden tagja jól érezte magát az első boldogságóránkon.

Beszámoló 2019. szeptember
Mezőberény Város Óvodai Intézménye

Intézményünk 4 telephelyen működik Mezőberényben, önkormányzati fenntartásban. Az intézmény vezetőjeként 8 kötelező foglalkozást tartok hetente, telephelyenként napi 2 foglalkozást a nagycsoportos korú gyermekeknek, csoportbontással – maximum 8-12 gyermekkel egyszerre. (összesen 74 gyermeknek)
Az elmúlt nevelési évben érzelmi intelligencia-fejlesztő meséket meséltem, hasonló foglalkozások keretében, szintén nagycsoportos korúaknak.
Mivel nincs saját csoportom, az első foglalkozások az ismerkedés alkalmai is. A kapcsolat-felvétel és megtartás az egyik legfontosabb feladatom, hogy a gyermekekkel egymásra tudjunk hangolódni.
Az első alkalmakra több mint 30 féle hangulatjelet válogattam ki, nyomtattam és készítettem el, a gyerekekkel való ismerkedés sikeres megvalósításához. A hangulatjelekkel való ismerkedésben rejlő játékok, fejlesztési lehetőségek közül a legfontosabbak:
• kapcsolatteremtő játékok
• együttműködést segítő és erősítő játékok
• bizalomfejlesztő, bizalomerősítő játékok
• utánzó játékok
Játékok a hangulatjelekkel (feltöltött képek között)
• Ismerkedés a hangulatjelekkel, megfigyelés, válogatás, kiválogatás megadott szempontok szerint.
• Ki miért választotta azt az arcot?
• Vajon mit érezhet, mi járhat a fejében, aki így néz?
• Melyiket választod a hangulatod szerint? Hogyan érzed ma magad?
• Ki szeretné/tudja utánozni az arcocskát?
Minden foglalkozás a hangulatjelek válogatásával, utánzásával, megnevezésével (kinek-kinek közölnivalója figyelembe-vételével) indult. Néhány perc után egy dobozba rejtettük azokat, majd beszélgetés következett a háláról: – kinek vagy hálás? – miért? – hogyan fejezhetjük ki a hálánkat? Egy hónapban minden csoportban 3 alkalommal beszélgettünk a szó jelentéséről és a gyerekek közül szinte mindenki megértette a tartalmát és biztattam őket az alkalmazására és a kifejezésére is nem csak tettekben, hanem akár szóban is. Beszélgettünk a hála jeléről és elkészült a lépcsősor, melyre a következő héten felkerülnek a legalsó szintre a virágok, minden gyermeknek egyenként. Itt lényeges megjegyeznem, hogy a gyerekek előszeretettel említették a nagypapájukat, apukájukat és az ovis barátokat. Az anyuka kevesebb gyermeknek, illetve egyes esetekben rávezetésemmel került említésre, de ugyanígy az óvó nénik személye is kicsit nehezebben került szóba, azonban említésük után, sok-sok hálás gondolat és szívet-lelket melengető érzés jött a felszínre.
A Hálafa meséje minden csoportban egy alkalommal hangzott el. A kedves történet nagyon lekötötte a figyelmüket és a fa „panaszos monológját” moccanás nélkül figyelték mindannyian. Volt olyan gyermek, aki, amikor a fa panaszkodott, hogy: „csúnya vagyok” felkiáltott: Nem!!!! A 8 alkalommal talán nem volt egyetlen gyermek sem, akit ne érintett volna meg a történet. A Hálafa meséjén kívül elmeséltem az egyik héten Kádár Annamária: Lilla és Tündérbogyó című meséskönyvéből a „Megérkezik Tündérbogyó” című részt, a mesélés előtt elmondtam röviden, hogy: egy Lilla nevű kislány szeretett volna egy tündért, aki el is érkezett hozzá. A tündért, Tündérbogyónak hívták és Lilla is hálás volt, mert a tündérének sokat köszönhetett, de hogy mégis mit: ha figyelik a mesét, következő alkalommal megbeszéljük. Így is történt, a következő héten feltettem a kérdést, hogy miért hálás Lilla a tündérének. A választ nagyon sokan tudták: megerősíti, ha fél és bátorítja, ha valamit elveszít, segít neki megtalálni és megvigasztalja és így tovább. Kádár Annamária érzelmi intelligencia-fejlesztő meséit az érzések megnevezéséhez hívom segítségül. A gyerekek körében nagyon kedvesek ezek a történetek (magam is a gyermekkoromból kapok vissza a történetek által: érzéseket, hangulatokat, gondolatokat, történeteket)
Hálatablót is készítettünk, az egyik kérésem az volt, hogy mindenki készítsen saját magáról egy rajzot, melyen ő és még valaki van, akiért hálát érez, vagy amelyen mindenki szerepel, akinek hálás. A képekből közös tabló készült (feltöltött képek között)
Hálaleltárt minden alkalommal készítettünk, minden együtt töltött alkalom során beszélgettünk kinek és miért lehetünk, vagyunk hálásak. Gyakran fejeztem ki a hálámat az együtt gondolkodni tudó, együttműködő, figyelő és figyelmes gyerekek felé, melynek nem csak a belsővé válás volt a célja, hanem a motiváció fenntartása is.
Záró-kör: minden alkalommal, a foglalkozás zárásaként elmondtam, miért vagyok hálás a csoportnak, melyek végén a gyerekek részéről egy-egy ölelés volt hálájuk kifejezése 

Mezőberény, 2019. szeptember 27.

Kissné Wagner Mária

A Tulipán csoport fele 3 éves, a másik fele 4 éves korú gyerekekből tevődik össze.
Egy – egy gyerekek hálásan gondolt arra, amikor:
-„nevettem
-sétáltam
-rajzoltam
-kedvenc játékommal játszottam
-nem köhögök
-anya jön értem
-szép a pólóm
-óvónéni szeret
-cuki vagyok
-megyünk az udvarra játszani
-játszhatok a babakonyhában
-játszom a szerszámos műhelyben
-itt a barátom
-meggyógyult Beni a szerelmem
-ideadta Tibike a kisautóját”
Ilyen gondolatokkal fejezték ki gyermekeink a hála érzését.