Immár harmadik éve járjuk végig a gyerekekkel a boldogság várhoz vezető lépcsőfokokat, és nagy örömmel látom, hogy egyre mélyebb, komolyabb gondolatokat fogalmaznak meg, a háláról, és annak gyakorlása is természetesebb számukra.
Készítettünk hálafát, több olyan mesét is meghallgattak, amely a hála gyakorlását mélyíti.
A hónap eseményeiből a legkiemelkedőbb volt Makón a Maros partján megrendezett Csongrád Megyei Református Óvodák találkozója, ahol több, mint száz óvodás gyermek hallgatta az esperes úr igéjét, majd gitár kísérettel közösen énekeltünk, adtunk hálát, azért, hogy együtt tölthetjük a napot.
A programok közben több lehetőség is adódott a társakkal való együttműködés fokozására, és megtapasztalhatták hogy a közösen végzett tevékenység mennyi plusz örömöt, energiát ad.
Hazafelé tartva megbeszéltük mennyi mindenért is lehetünk hálásak ma (Pl. a napsütéses időért, ugyanis előző nap esett).

Boldog óvoda: Szeptember – Szent Mihály hava

„Hordót készít Szent Mihály hava termett szőlőknek,
Földbe veti ő búzáját jövendő termését.”

A hála a szeretet gyökere. A mi óvodánkban is hagyománnyá vált, hogy köszöntjük az ősz sokszínűségét és idén szüreti mulatság keretei között a Katica és a Nyuszi csoportos gyermekek együtt ünnepeltek. Csoportjainkba sajátos nevelési igényű óvodás gyermekek járnak. Minden együtt töltött vidám, boldog percért végtelenül hálásak vagyunk egymásnak. A szüreti hetünk játékba integrált tevékenységekkel vidám hangulatban telt.
Népi megfigyelések:
• ha szeptemberben megdördül az ég, a fák sok virágot hoznak még.
• ha korán lehullanak a falevelek, akkor a gólyák és a fecskék korán útra kelnek, megérkezik a hideg idő.
Énekek:
• „Alma, alma…”
• „Badacsonyi szőlőhegyen…”
• „Dióbél bácsi”
A szüret napján az idő is kedvezett nekünk, gyönyörű napsütésben kezdtük óvodai napunkat. Reggel a kiskakas köszöntötte a gyermekeket: „Pál, Kata, Péter jó reggelt!” Célunk, hogy a reggeli üdvözléssel a gyermekek összetartozását és a szociális kapcsolatokat erősítsük. Minden gyermek kiválaszthatta, hogyan üdvözöljük.
Minden gyermek egy nagy fürt szőlőt hozott a szüreti nap reggelén, amit közösen a gyermekekkel leszemezgettünk, szőlőprésen lepréseltünk, de volt, aki taposta a szőlőszemeket. Az egész délelőtt vidáman telt az idő. Legtöbb gyermek sokat dolgozott, de akadtak olyanok is, akik csak szemlélődtek, jól megfigyelték a munkafolyamatokat. Dallal és tánccal köszöntöttük az ünnepet, jól megmozgattuk izmainkat.
Hálát adtunk mindazokért a pillanatokért, amelyeket közösen megélhettünk, és amelyek által fejlődhettünk.

Szervezők:
Huszárné Mikla Ildikó – konduktor, speciális pedagógia szakos tanár és szakpedagógus
Ludvigné Szalai Enikő – konduktor-tanító, logopédus
Pánczél Kereki Judit – konduktor-tanító, gyógypedagógus

Óvodai csoportunkban ettől az évtől kezdtük el A Boldogságóra Programot megvalósítani. Nagy izgalommal vágtunk bele, kíváncsiak voltunk, hogy mennyire áll közel a gyermekekhez ez a téma. Az első foglalkozás a Boldogságfokozó hála jegyében telt. Először csak szabadon beszélgettünk magáról a kifejezésről, hallották e egyáltalán ezt a szót. Néhány kisgyermek nyújtotta a kezét, hogy ő tudja mit jelent, és a szeretettel asszociálták. Ezután példákat mondtam arra, hogy kinek is lehetünk hálásak, és miért, illetve hogyan tudjuk kifejezni a hálánkat a másik ember felé. Ők is elmondták, hogy kinek és miért hálásak a családban. Elmeséltük nekik a Hálás fa meséjét is. Ezután a közösen elkészített Hálafára felraktuk azokat a szívecskéket, amit egymásnak nyújtottak át előtte, hálájuk kifejezéseként. Kértem őket, hogy indokolják meg döntésüket. Együtt gyönyörködtünk a közös Hálafánkban, ami ezentúl majd díszíti a csoportszobánkat, és virít rajta a sok piros szív. Hálám jeléül én is osztottam nekik szép kis köveket, amit a tengerparton gyűjtöttem még a nyáron, azt is elmondtam, kinek miért vagyok hálás. A gyermekeknek nagyon tetszett a foglalkozás, aktívak, érdeklődőek voltak. Megható volt látni ahogy ölelték egymás, és elérzékenyültek a szívecskék átadásánál.