A 2.a – ban először hálafát készítettünk, majd kinéztünk az ablakon és ami eszünkbe jutott azt megfogalmaztuk, lerajzolták csoportmunkában. Élvezettel hallgattam a gyerekek „csiripelését” miközbennrajzoltak. Mindenki ki is mondta mit fog lerajzolni. Intézményünk sajátossága, hogy a közvetlen szomszédságában egy római katolikus templom áll. Így szinte mindegyik csoport képén megjelenik a templom, „Isten háza”, ahol a legtöbb család vasárnaponként hálát ad az életért, szeretetért, egészségért, békéért, „békét adj szívünknek, békét családunknak, békét nemzetünknek, békét a világnak”. Ahogy tovább gördítettük a fonalat az ablakon kitekintve egyre csak egyre jöttek a szavak, mondatok, ki miért hálás: szüleinkért, földünkért, a levegőért, a fákétr, virágokért állatokért, …… és végül, de nem utolsó sorban önmagunkért.

Az osztályközösség nyitott szívvel merült bele a témába, örömmel rajzolták a mesehősöket, gyűjtötték a hála szavait. Csodálatos hálalevelek születtek, a gyerekek sajátos, egyéni gondolataival átszőtten. Hálásak vagyunk a lehetőségért, ezáltal szebbnek, jobbnak véljük a világot!

Hálaablakunk: A gyönyörű naplementékért, a levélhullásért, az avarban ugrálásért. A madárdalért, piknikért, grillezésért együtt. Apuka az Anyuka áldozataiért.Az Anyuka cselekedetiért, az állatokért.

Teljesen önálló munka: osztályfőnökként csak a keretet segítettem elkészíteni.

A gyerekek kis lapokra leírták, vagy lerajzolták, hogy kinek, miért hálásak. Ezeket szív alakú lufikra ragasztottuk. A tanterem hátsó falán található „ablakon” kitekintve láthatjuk a hálafát a lufikkal.

A hála érzésének megjelenítése a Szeretetet sugárzó napocskával. A Nap sugarai a 3.a osztályos gyerekek, a szív-kártyákon az általuk megfogalmazott feljegyzések szerepelnek: „Hálás vagyok, mert….” Köszönöm, hogy…..”
Zuglói Herman Ottó Tudásközpont Általános Iskola

Az osztályomban megtartottam az első boldogságórát, az ablak témát választottam.

A kicsi elsősök rajza egy ablakkeretben azt ábrázolja, mennyi
mindenért lehetünk hálásak, mi szépet láthatunk meg a természetből, városunkból, a közös tevékenységeinkből, a mindennapi örömeinkből, ha kinézünk azon az ablakon.