A gyerekek első osztályosként legelső alkalommal találkoztak a boldogság órával. Nagyon közel állt hozzájuk a hála témája, aktívak is voltak az órán. Alig tudtuk kiválogatni, milyen rajzok kerüljenek az „ablakba”.
A hála gyakorlása
Győri Váci Mihály Általános Iskola
A gyerekek hálakuponokat készítettek a szüleiknek. Ebben leírták, hogy miért hálásak, és hogy cserébe a kupon mire váltható be.
Az óra a hála szó magyarázatával kezdődött, kinek mit jelent ez a szó, hogyan fejezhetjük ki hálánkat, miért lehetünk hálásak.
A gyerekek meghallgatták az Egy pohár tej című történetet. Közösen megbeszéltük, hogy a főhős milyen módon fejezte ki háláját, majd pár gondolatban írásban is lejegyezték a gyerekek, hogy kiben milyen érzések fogalmazódtak meg.
Mindenki elkészítette a saját hálanapját, ahol a napsugarakra írták azokat a dolgokat, amiért hálát éreznek.
Az órát a Jól érzem magam című dal közös éneklésével zártuk.
Szeptemberben az egyik mesénk a Szóló szőlő, mosolygó alma, csengő barack volt. Úgy gondoltam, hogy ez a mese nagyon alkalmas arra, hogy beszélgessünk azokról az érzelmekről, amiket fel lehet fedezni a történetben. Remekül ki is alakult az a nyugodt, csendes légkör, amiben ezt az érzékeny témát körbe lehetett járni.
Bár elsődlegesen a hála köré szerettem volna fonni a beszélgetés fonalát, érdekes módon más érzelmek is szóba kerültek. Különös módon, a királyról (az apáról) beszélgettünk sokat… Arról, hogy miért is ígérte oda a disznónak a legkisebb lányt… arról, hogy az adott szavunkat mindig meg kell-e tartani – és akár megtartjuk adott szavunkat, akár nem, mindenképpen következménye lesz. Természetesen felszínre jöttek olyan emlékek, amelyek megerősítették azt, hogy jobb megtartani az adott szót. Tulajdonképpen a bizalom megerősödésének és a megrendülésének a folyamatát sikerült itt boncolgatni.
Egy kis váltással azonban az elvarázsolt királyfi helyzetével kezdtünk el foglalkozni. Arra voltam kíváncsi, hogy megérzik-e a gyerekek azt, hogy a királyfi mennyire nehéz helyzetből menekül meg… érezni tudják-e azt a fajta hálát, amit a királyfi érezhetett akkor, amikor végre valaki feloldja a rá nehezedő átkot.
Váratlanul érte a gyerekeket ez a felvetés – eltartott egy darabig, amíg bele tudtak helyezkedni, de végül sikerült. Innen már könnyedén vonták le a következtetéseket azzal kapcsolatban, hogy a disznó képében lévő királyfi miért gondoskodott olyan szeretettel, odaadóan a királylányról, amíg az átváltozás meg nem történt.
Arról, hogy ki hogyan szokta (szokta-e) kifejezni azt, ha valaminek nagyon örül, ha hálás, már egy nagyon oldott, vidám beszélgetés kerekedett.
A foglalkozás végén a „Királyfi, királylány és a sárkány” játékot játszottuk.
*
Ezelőtt a beszélgetés előtt néhány nappal már fogalkoztunk a mesével: Bábokat készítettünk, eljátszottuk a történetet, rövid szituációs játékokat játszottunk, és néhány drámajáték is megalapozta azt, hogy ilyen szép beszélgetés kerekedett a hét végére.
A Boldogságfokozó hála témáját mesével vezettem be, melynek során a gyerekek megismerkedhettek az öreg tölgyfával és az őt szerető kedves állatkákkal, akik megértették a tölgyfával, mennyire jó, hogy kölcsönösen hálát érezhetnek a kapott gondoskodásért. A gyerekek örömmel meséltek arról, ők ki iránt és miért éreznek hálát, majd felhelyezték saját virágaikat a Hálakertbe. Témazárásként a kicsik kiszinezhették, hogy mindennapjaik során miért és kinek lehetnek még hálásak.
A Hálafa történetének elmesélése után beszélgettünk a gyerekekkel erről az érzésről. Megfogalmaztuk, hogy szeptemberben hálásak lehetünk azért, hogy újra együtt lehetünk az óvodában. A kézfogást és az összetartozást szimbolizálva készítettünk kézlenyomatot. Ezeket kivágtuk, s két szív formára ragasztottuk. A két kép a bejárattal szemben díszíti falainkat, mely pozitív hatással van az érkezőkre.
Budafok-Tétényi Baross Gábor Általános Iskola
Zavarosan, nehézkesen, egy minősítéssel megtűzve indult az idei tanévünk. Pici csúszással ugyan, de sikerült befejeznünk a témát. Volt okunk miért hálásnak lenni, így nem kellett sokat gondolkodnunk. Az idén felelevenítettük, hogy mire emlékszünk a „hála témából”, ki hogyan használja. A gyerekek azt mondták, hogy gyakrabban használják a köszönöm szót és már észreveszik, hogy mások nem annyira, illetve többen tapasztalták, hogy nekik is valaki hálás volt. Örömmel és várakozással folytatják a Boldogságóra programot. A kislányok örömmel kezdtek bele a Hálagyöngysor készítésébe, a fiúk pedig a Hálás hősök feladatot készítették el. A Hálatávirat írásában mindenki örömmel vett részt. A témához az órakezdő relaxációs gyakorlatok képeit csatoltam.
Kecskeméti Belvárosi Zrínyi Ilona Általános Iskola Városföldi Általános Iskolája
Hálásak vagyunk barátainknak.