A szeptember hónapunk nagyon tartalmas volt. A gyerekek örültek neki, hogy Boldog Dórával újra találkozhattak! Feldolgoztuk a Hálafa történetét, A gomba alatt című mesét. Elkészítettük a Hálafánkat. Ebben a hónapban megajándékoztuk a szülőket, mindhárom csoportban útindító pozitív üzenetekkel.
A hála gyakorlása
Bevezetésként kitöltöttük a Mennyire igaz rád? tesztet és arról beszélgettünk, mennyi mindenért lehetünk hálásak. A falevelekre már csak egy- egy szó került, ezzel öltöztettük fel a mi Hálafánkat.
Bevezetésként kitöltöttük a Mennyire igaz rád? tesztet és arról beszélgettünk, mennyi mindenért lehetünk hálásak. A falevelekre már csak egy- egy szó került, ezzel öltöztettük fel a mi Hálafánkat.
Érsekcsanádi Napköziotthonos Óvoda
Kópé Klub
A Hála témakört az Erősségek fejlesztése programmal integráltam. A foglalkozás bevezetése a „Fészek” és a „Kitárom a virágom” relaxációval történt. Ezután a gyerekek nyakba akasztós színkártyákat kaptak. Ők lettek a virágok, én a kertész. Az instrukcióknak megfelelően kellett a kiskertekben elhelyezkedniük. Pl. csak egyszínű virágok, annyi virág, amennyit az ujjammal mutatok, minden színből egy stb. Ha valamelyik feltétel nem teljesült, megbeszéltük az okát.
Ezután az „Erősségek kertje” animációs kisfilmet néztük meg. Beszéltünk arról, hogy szerintük vannak-e, és milyen erősségeik? Majdnem mindannyian ismerik valamelyik erősségüket – nagyon örültem, hogy más szavakkal ugyan, de sok karaktererősség elhangzott. Azt is megbeszéltük, hogyan tudjuk fejleszteni ezeket az erősségeket.
Elmondtam, hogy az egyik erősségünk, a hála.
Megnéztük a háláról szóló kisfilmet is, majd beszélgettünk arról, hogy ki-, miért hálás. A következő körben arról beszéltünk, hogy saját maguknak (testrészeiknek, érzékszerveiknek szívüknek stb.) miért hálásak.
Közösen asztalhoz ültünk, és megfestettük az erősségek kertjét, amibe be is ragasztottuk a hála virágát. Mivel a gyerekek még mindig lelkesek voltak, és időnk is volt (a nagycsoportosok foglalkozás után már nem fekszenek le), mindenki elkészíthette a saját hálavirágát, amit haza is vihetett.
Ez a foglalkozás nagyon hosszú volt, de a gyerekek érdeklődése folyamatosan fennmaradt, a zárókörben röviden elmondták, mit tetszett nekik a leginkább a foglalkozás során.
A tanév első hónapjában a HÁLA témakörét dolgoztuk fel. A fogalom értelmezése kicsit időigényes volt. Főleg tárgyak, kevésbé érzelmek vagy kapcsolatok jutottak eszükbe először a tanulóknak. Ezért az ismertető anyagból átbeszéltünk és értelmeztünk néhány meghatározást.
Két fiú vállalta, hogy összegyűjtik, miért és kinek hálásak. Ezekből néhány példát kiemelnék:
Hálás vagyok:
– a tanáromnak, mert segített,
– apának, hogy segített kivasalni az ingemet, nadrágomat,
– anya reggelit csinál nekem,
– hogy kaptam rollert, ruhákat, telefont.
Komolyabb témák is előjöttek a hálával kapcsolatban.
Hálás vagyok:
– anyának és apának, hogy élek,
– apa segített a jó útra térni,
– szeretnek engem és vigyáznak rám,
– mindenki biztatott a tanulásban.
Nagyon jó volt olvasni a szívből jövő szavakat. Tudni, hogy figyelik és értékelik a velük kedvesen, szeretettel bánó embereket.
Második feladatként az iskolában található tárgyakkal igyekeztek kirakni a HÁLA szót. Nagyon ügyesen dolgoztak össze a lányok.
Első alkalommal alkottunk tudatosan a Boldogságóra keretein belül.
Kezdetben minden diák kicsit furcsán nézett rám, amikor a háláról kezdtünk beszélgetni.
Közös beszélgetéssel számtalan dolog gyűlt össze amiért mindannyian hálásak lehetünk. Először tárgyakat kezdtünk gyűjteni, majd élményeket, aztán rájöttünk, hogy személyekért is lehetünk hálásak, de akár saját magunk miatt is.
Végül megállapítottuk, hogy hálásnak lenni szuper dolog. 🙂
Annyira jól sikerült a feladat megoldása, hogy a tanóra utáni napokon is kerültek fel hálás kis levelek a fa tetejére.
Elkezdődött újra a boldogságprogram a pillangó csoportunkba. Egymást üdvözölve körbeadogattuk a boldogságminyonunkat,és jól megölelgettük.
A programunkat relaxációval kezdük, cammogtunk mint a medve és ugráltunk mint a béka.
A hónap dalára, „a szép nap,ölelj át engem…re boldogan, önfeledten táncoltunk, mozogtunk.
Beszélgettünk a háláról, arról hogy miért is lehetünk hálásak. A hónap meséjét előzőleg hallgattuk meg, így visszaemlékeztünk a mesére és ezzel bevezetésre került a hála fogalma.
Megismerkedtünk a Hálás ikrekkel, Hannával és Hunorral,és együtt fűztünk egy kis mesét a hálás család egy napjáról.
Majd eljött hozzánk a hálapók, aki szeretettel és hálával szőtte a hálóját.
Felszálltunk a hálavonatra is , ahová minden kisgyermek egy kedves szó, pozitív jelző mondása után szállhatott fel és közösen zakatoltunk Boldogságföldre,”,ziki-zaki zakatol, ez a vonat valahol, én vagyok a vasutas te meg legyél az utas”
A program levezetése képpen minden pillangós gyermek kapott hálavirágot, amit hazalehet vinni és kiszinezve odaadni valakinek.
Előzmények:
Kis óvodásainkat reggelente egy karját kitáró mosolygós napocska várja egy táblával” Már vártalak” felirattal. A felirat alatt minden gyermek jele látható. Hogy könnyebb legyen az új kicsikéknek az elválás anyától, a csoportszoba előtt egy mágneses tábla várja Őket,a táblán egy szív, felirattal”Én már itt vagyok!”, melyre a gyerekek örömmel teszik fel a jelüket.Abban a pillanatban már én várom őket egyenként az ajtónál a következő mondókával: ” Jó reggelt, jó reggelt, nyújtsd felém a kis kezed .Köszöntsük a szép napot, adj egy pacsit jó nagyot! És egy nagy ölelést!Tízórai után beszélgetőkör keretében köszöntjük a szép, új napot ” Pál, Kata, Péter jó reggelt.. kezdetű dallal, majd mindenki odafordul a szomszédjához és a fent említett mondókával( Jó reggelt, jó reggelt…) köszöntik egymást, pacsiznak és összeölelkeznek, majd megbeszéljük,hogy van e hiányzó, ki mit tud róla,miért nem jött, várjuk vissza Őket. Úgy gondolom, hogy ezek a mindennapi kedves rituálék hozzájárulnak ahhoz,hogy a reggelek zökkenőmentesen induljanak és mind jobban átérezzék az egymáshoz tartozás örömét.
Boldogságóra
A boldogságórák legfőbb helyszíne óvodánk sószobája,amely alkalmas a meghitt, nyugodt beszélgetésekhez, Bagdi Bella dalainak hallgatásához,relaxáláshoz, meditációs mesék hallgatásához,bevezető játékok játszásához.
A hála gyakorlása
1.A foglalkozás első részében bevezető játékot játszottunk: Séta, összetalálkozás, kézfogás,bemutatkozás, Szia én…(jelüket mondják) vagyok. Te ki vagy? Örülök,hogy látlak! Újra séta: Szia én…vagyok és vidám vagyok: Te,hogy érzed magad?
2. A boldogság szó jelentését a közösen készített rajzos puzzle nézegetésével beszéltük meg.Mi a boldogság? Ki mikor boldog? stb.Ügyesen megfogalmazták a saját rajzaik alapján,hogy Ők mikor éreznek boldogságot a kis szívükben.
3.A hálafa történetének elmesélése után beszélgettünk a mese mondanivalójáról,arról, hogy mit jelent a hála kifejezés. Ki mikor érzett már hálát? Hogyan tudjuk kifejezni a hálánkat? Segítségül a Boldogságóra munkafüzet 3. 4. oldalán található feladatlapokat használtuk, és néhány saját példán keresztül is érzékeltettem a gyerekekkel a hála jelentését.
3.”Az én szívem körbejár”
Hálás vagy-e a csoportban valakinek valamiért?
Egy nagy plüss szívet körbevisz egy gyerek a körben ülő gyerekek előtt a következő mondókát mondva: Az én szívem körbejár, valakire rátalál. Itt megáll, ott megáll, XY téged ( a kiválasztott gyerek nevét mondja) megtalál. A kiválasztott gyereknek átadja a szívet és elmondja, hogy miért hálás neki. Minden gyermek sorra kerül.
4.Hálakavics festése
Sok-sok kavics közül minden gyermek választott magának egy kavicsot, melyet akryl festékkel tettek egyedivé, különlegessé.
Megbeszéltük,hogy miért hívják hálakavicsnak.
Minden este lefekvéskor a kis kezükbe veszik a kavicsot és elmondják apának, anyának,hogy aznap miért tudnak hálát adni. Kölcsön adhatják szüleiknek is és Ők is elmondhatják az aznapi hálájukat.
Megfestettük a csoport hálakövét is melyet minden héten egyszer körbeadunk,hogy mindenki elmondhassa, kifejezhesse háláját.
5.Meghallgattuk Bagdi Bella „Hálás vagyok ezért a napért” dalát.
„Sétálás közben akivel összetalálkozol öleld meg! Sétálj tovább és öleld meg a következő gyereket….”
A gyerekek boldogan vitték haza a hálakövet.
Az idén egy pályakezdő óvó nénivel kezdtem el együtt dolgozni, aki kedvességből minden egyes manós gyermeknek készített egy kis manót ismerkedésük alkalmából. A „manók” jelenléte és a „kis süni” megjelenése baráti köteléket sugallt, így a „barátkozós mondókánk” és a „törpetánc” mozgást utánzó versikénk közkedvelté vált a gyerekek számára. Az alma elosztásánál az „adni jó” és „hálás vagyok, ha kapok”-gondolatot hangsúlyoztuk ki, mely a közösen, mindenki által rajzolt almákból készített „ hálabefőtt” képben összpontosult, majd az alma fogyasztásával az egészségünket védtük
A csoport gyermekeivel közösen minden nap kerestünk valamit, amiért hálásak lehetünk.
Voltunk a Rákoskerti Művelődési ház ” Kertünk kincsei” rendezvényen ahol a sok hasznos tevékenység mellett megbeszéltük, hogy milyen hálásak lehetünk, hogy van zöldég ,gyümölcs, élelmiszer az asztalunkon, hogy van mit együnk.
Az autómentes napon biciklivel indultunk útnak, és örültünk, hogy tudunk mozogni, vannak végtagjaink ami segít a biciklizésben.
Elkészítettük csoportunk hálafáját, aminek leveleire írtuk a háláinkat. A gyermekek a szülőket is megkérdezték miért is hálásak ők. Beszéltünk arról, hogy a háláinkat csak jóra fordítjuk.
Pl: Hálás vagyok hogy van kezem, amivel megsimogatom a társam arcát és nem azért van kezem, hogy azzal megüssem a másikat.
Megnyertük a Magyar kardiológusok által meghirdetett pályázatot és nagyon hálásak voltunk, hogy a „Csupa szív gyermekei” című pályázatunk különdíjas lett.
Sokat végeztük relaxációs gyakorlatokat, szeretetkörben ültünk és meditáltunk.