Hála gyakorlása:

A mai felgyorsult világban nagyon nehéz megállni, lelassulni és befelé fordulni. Az egyik ismerősömmel beszélgettünk, aki elmondta, hogy hetente hálanaplót ír, ami segített neki jobban megélni és fókuszáltan jelen lenni a mindennapokban.
A hála egy olyan érzés, mely pozitív hatással van a lelki egészségre, az empátiára és a társas kapcsolatok fejlődésére is. Segít, hogy a jó dolgokra koncentráljunk, megéljük a mindennapok örömeit. Éppen ezért fontos már óvodás korban átadni a hála érzését. Nap, mint nap példát mutatok a gyermekeknek azzal, hogy kifejezem a hálámat irántuk, pl.: hogy megköszönöm a munkájukat, figyelmüket, segítségüket.
Nagyon jó közvetítő volt A Hálafa története című mese, amit az Égig érő fa vagyok, mint a nagyok… relaxációs gyakorlat után dolgoztunk fel. Eleinte nehézséget okozott átgondolni azokat a dolgokat, amiért hálásak lehetnek a gyermekek, végül azonban rájöttek, milyen sok apró, mindennapi dologért lehetnek hálásak.
• „Az egészségemért.”
• „A szüleimért.”
• „Hogy van lábam és tudok járni óvodába.”
• „Anyukám megengedte, hogy egyek nyalókát.”
• „Hálás vagyok, hogy anyukám vett nekem egy virágos csatot.”

Én magam hálás vagyok többek között azért is, hogy a szülők nagyon nyitottak a programmal kapcsolatban és aktívan részt vesznek benne. Ők a következő dolgokért hálásak:

• „Hálás vagyok azért, hogy azok akiket szeretek és fontosak nekem, itt vannak körülöttem.”
• „Hálás vagyok, hogy a gyermekem biztonságban érzi magát.”
• „Hálás vagyok, hogy a saját életemet élhetem.”
• „Hálás vagyok a gyermekemnek, hogy megtanít engem gyermeknek lenni.”

A hála gyakorlása apró lépésekkel kezdődik, pl.: egy mosollyal, egy köszönömmel, de ezek a kis gesztusok egész életre szóló hatással lehetnek a másik és a saját életünkre.

Tegyetek egy sétát az óvodában vagy a
környékén, és együtt mutassatok rá azokra
a dolgokra, amelyekért hálásak lehettek. Ez
lehet az öltözőszekrény, amibe be tudjátok
pakolni a ruhákat, a tornaterem, ahol az
egészségetekért tehettek, a konyha, ahol a
finom ételek készülnek, az udvar, ahol
szabadon játszhattok, egy közeli park, ahol
ovi után is tudtok programokat szervezni,
ahol lehet sétálni, biciklizni, egy fagyizó,
ahol finom a süti, a fagyi.
A hálasétát hálakirándulássá is
emelhetitek.
Csendes kör: Üljünk le egy körbe, kényelmesen. Hunyjuk le a szemünket, és vegyünk
néhány mély lélegzetet, ami segíthet lecsendesedni. Figyeljük meg a testünket, ahogy a
széken vagy a földön pihen!

Elkezdtük a csoportunkban a Boldogságórákat.
Először megrajzoltuk és közösen kiszíneztük a ‘Boldogság várát’. A gyerekek nagyon szívesen vettek részt a csoportos feladatban, tetszik nekik a szép színes vár, amit a csoportszoba falára ki is tettünk. Büszkék rá, és egy különleges szerepet is betölt nálunk: az aludhat a Boldog vár előtt, aki aznap igazán jól viselkedett.
Szeptemberben minden héten tartottunk egy foglalkozást a Hála érzésének megtapasztalására.
A ‘Jobb veled a világ’ c. dalra kör kialakítása, ölelkezés, kígyózás – hagyománnyá vált a foglalkozásain elején, és a relaxációkkal ráhangoltak minket.
Boldog Dóra bevonásával olyan meséket hallgattunk meg, amikben megtapasztalhattuk, és minden alkalommal megbeszéltük a hála fontosságát. Elmeséltem ‘A Hálafa történetét’, elbáboztam nekik a ‘Maci bajban van’ c. mesét, és ‘G. Nagy Éva: Angyalok csak a mesében vannak?’ c. történettel is megismerkedtünk. A mesék nagy hatással vannak rájuk, könnyebb általa megérteniük az érzéseket.
Közösen elkészítettük a ‘Hálafát’. Mindenki elmondta, hogy miért hálás a leginkább, én pedig beleírtam a papír tenyerükbe, amit közben kiszíneztek és a fára ragasztottak. Kitettük az öltözőbe, hogy a szülők is láthassák, és boldoggá tegye őket, mert nagyon sokan a szüleikért a leghálásabbak.
A ‘Hála fal’ is kikerült a csoportban. Mindenki gyűjtögette a gömbjébe a kis hála virágokat. Voltak akik nagyon aranyosan érezték a lényegét, de páran versenyezni akartak. Érdekes megfigyelni, hogy melyik gyerek hogyan kezeli az ilyen játékokat. Hónap végén megbeszéltük ezt is.
A kis Hála-szimbólum az utolsó foglalkozásban a vár lépcsőjére felkerült. Előtte körbe adtuk a kis virágot, és mindenki elmondhatta a csoporttársainak, hogy miért hálás neki.

A szülők felől rengeteg pozitív visszajelzés érkezett, nagyon örülnek a tevékenységeinknek.

A Boldogság órák bevezetését már nagyon vártuk kolléganőmmel csoportunkban. Korábbi csoportjainkban is tartottunk már Boldogság órákat. Nagycsoportosainkkal a hónap témájának bevezetését beszélgető körrel kezdtük. Beszélgettünk a barátságokról, a kedvességről, a háláról, hogy miért is lehetünk hálásak, milyen apró örömöknek adhatunk hálát nap mint nap. Megtanultuk a „Mit szólnál egy öleléshez” kezdetű verset, mely segítette a gyerekeket a témára való ráhangolódásra. A hét folyamán „Hálasétát” tettünk az óvoda környezetében, és udvarán, ahol a gyerekek megfogalmazták miért is lehetünk hálásak. Sok leleményes válasz született, például: „Hálásak lehetünk az őszi fák szépségéért, az óvoda sok udvari játékáért!” A hónap nevezetes napjaként szeptember 26-át tűztük ki, a „tiszta hegyek napját”, – amikor közösen megnéztük Bartos Erika: A megsértődött Gellért hegy című meséjét. Ezután a témafeldolgozó kérdések segítségével beszélgettünk a meséről. A gyerekek aktívan, elgondolkodva válaszoltak. Nagyon örültek a Gellért-hegy színezőnek. Zárásként meghallgattuk a „Hála erősségdalát”-ami nagyon tetszett a gyerekeknek.