Teljesen kezdőként vágtunk bele a boldogság óra program világába: ők az első osztályom (most lettem osztályfőnök), új modult kezdtek a diákok új osztálytársakkal, egy új, kevéssé ismert tanárral, új helyzetben a karantén után. Arra gondoltam, miután hallottam a boldogság óra programról, hogy a foglalkozások a megadott témákkal, a lelki ráhangolódás egymásra és közben a befelé fordulás, önmagunk tanulmányozása, az érzékenyítés jobb osztályközösséggé tudja kovácsolni ezt a remek kis csapatot.
Meditációval kezdtük az első boldogság órát: halk relaxációs zene szólt és közben mondtam a meditációt segítő sorokat. Mikor ahhoz a részhez értem, hogy „anya szeret, apa szeret, biztonságban vagyok…” nem egy diáknak már folytak a könnyei a meghatottságtól. Ebben a kellemes, érzékeny, lágy hangulatban folytak az órák: beszélgettünk a háláról, történeteket meséltek, énekeltünk, elolvastuk a Csodakantár című mesét, rajzokat készítettek hozzá, szeretet kuponokat alkottak, hálabefőttet készítettünk, hálaforrásokat gyűjtöttek csokorba. A hála érzése csodálatos: nemcsak szeretetet alkot, hanem sokszorosítja azt. Láttuk egymás arcán, éreztük a levegőben…
A hála gyakorlása
Pici első osztályosaimnal a Hála érdemrend elkészítését választottuk a feladatok közül. Jó volt őket hallgatni, hogy kinek adnák át a kitüntetést. Végül úgy döntöttünk, hogy bárki megkaphatja, aki segít másokon. Pl.: orvos, mentős, tűzoltó, rendőr, tanár, szülő, munkás. Az érdemrend elkészítésében nagyon aktívak voltak. Örömmel színeztek, rajzoltak. Tetszett nekik a hónap dala is.
Iskolánkban a karantén utáni tanévkezdést izgatottan vártuk. Hála mindenkinek, aki be tudott kapcsolódni a távoktatásba. Naponta gyűjtöttük a hálatémákat a gyerekekkel. Az elsősökkel a Csodakantár mesével indult a hálaóra, majd a magyar népmese napján zártuk a hálahónapot velük egy másik mesével. A másodikosok hálabefőttet állítottak össze, ami folyamatosan gyarapszik, amíg hely van az óriási „befőttesüvegben” az osztályterem falán. Kíváncsian olvasgatnak bele a rajzos-betűs „befőttekbe”, amit először csak a táblán felrajzolva kezdtek megtölteni. Harmadikosaink a csodaszép, új manósarokban mutatták be hálaszíveiket, ahol minden szünetben nagy boldogsággal kuporodnak le egy kis susmusra, hála aranykezű osztályfőnöküknek.
Magyarmecskei Általános Iskola
Téma bevezetése
-Ráhangoló gondolatok: Mosoly/ölelés/puszi/mosoly/kinyújtott kéz/ szaladó lábak…
Beszélgetőkör
Téma körüljárása
-Milyen helyzetekben (hol, mikor)nyilvánulnak meg a felsorolt gondolatok?
-Milyen érzést váltanak ki a fenti gondolatok?
Téma feldolgozása
– Napszakoknak megfelelően (reggel/dél/este) rajzoljátok le, hogy miért lehettek hálásak! (egyéni munka)
-Egyéni munkák bemutatása
Téma lezárása
-Tanulói gondolatok megfogalmazása
-Háladal meghallgatása
-Pozitív tanítói visszajelzés
A Boldogságóra szeptemberi témája a a boldogságfokozó hála volt. Az órán megbeszéltük, hogy mit is jelent a hála, minden tanuló megfogalmazta saját szavaival, majd elolvastuk a könyvben (6-10 éveseknek) megfogalmazott definíciót is. Meghallgattuk a hónap dalát, majd a feladatbankok közül ismertettem a gyerekekkel a Telhetetlen méhecske című mesét, a diafilmek segítségével.A tanulók összefoglalták a mese tartalmát, majd válaszoltak a kérdésekre. Összegyűjtöttük a történet szereplőit és illusztrációkat is készítettünk a telhetetlen méhecskéről.
Az ajánlás alapján a mi tanulóink is elkészítették a hála-álarcaikat, melyeket szívesen viseltek is. Egy tanuló elkészítette a 6-10 éveseknek ajánlott munkafüzet néhány feladatát is.
A kreatív, szemléletes feladatokon keresztül, a tanulók számára érthetőbbé vált a hála fogalma, és annak kifejezése is, örömmel és aktívan vettek részt a boldogságórán.
Óvódánk csoportjai ebben a tanévben kezdik meg a bolodgságórákba való bekapcsolódást. Kiscsoportosokkal, mivel még nagyon kicsi gyermekekről van szó, 3-4 évesek a kezdeményezések során beépítettem egy egy mozzanatotot. Boldog Dórának neveztem ki egy szép textil babát, megtanultuk a mondókát, kipróbáltunk egy pár relaxációs gyakorlatot, elbáboztam nekik a Maci bajban van című mesét, hálalevelet adtunk körbe simogatással kiegészítve, hála cserépbabát készítettem, a gyerekekkel együtt megtöltöttük földdel és virágot ültettünk bele, és hálavirágot színeztünk közösen. Példákon keresztül beszéltünk a hála fogalmáról, meghallgattuk az ajánlott dalokat. Annak ellenére, hogy nagyon kicsik a gyermekek és most szokják az óvodát, örömmel vettek részt ezekben a tevékenységekben. Ezekrő az eseményekről töltöttem fel néhány képet.
Hálás vagyok a nyár szép pillanataiért amik igaz tova szálltak , de szívünkben megamardtak
Kőbányai Széchenyi István Magyar-Német Két Tan. Nyelvű Általános Iskola
Augusztus 31-én, életünk első bizonyítványosztásán nagyon örültünk, hogy hosszú idő után újra viszontláthatjuk egymást. Hálásak voltunk érte. Aztán elkezdődtek a dolgos hétköznapok, amiket ünnepnapokká varázsoltunk és értékeltük, hogy ismét együtt lehetünk. Hálából elkészítettük a hálabatyuinkat, amikkel gazdagabbak lettünk. Izgatottan és örömmel osztottuk meg egymással a kis batyuk „titkait”. Sokat beszélgettünk a nyári élményeinkről, kivel milyen jó dolgok történtek. Ezeket a fantasztikus eseményeket csoportmunkával meg is festettük. Nagyon ügyes alkotások sikerültek. Szüleinknek Szeretet kuponokat készítettünk. Köszönet a Szeptembernek……………….
A karantén után hálásak vagyunk, hogy újra együtt lehetünk és együtt alkothatunk. Nyári tárgyak, növények kontúrjaiba helyeztük el a számunkra leginkább szívhez szóló nyári pillanatainkat. A nyarat idézve, Patrik volt a napocska, aki középen tündökölt és melengette szívünket. A fogalmazás óránkhoz kapcsolódva csalimesét szőttünk a rajzainkról, melybe elrejtettünk egy valótlan, kitalált részt is. Ezt kellett az osztálytársaknak kitalálniuk. Jól szórakoztunk, jókat nevettünk. Játszva tanultunk. Hálásak vagyunk ezekért a pillanatokért, az örömért, az őszi napsütésért! 🙂
Hálásnak lenni boldogság
Csoda-csapatunk nincs egy hónapja, hogy iskolába jár, se írni, se olvasni nem tudnak még, valamint több városból érkeztek, így nem egy teljesen összeszokott társaság.
Mivel a gyerekek többségében Boldog Óvodákból érkeztek, így van már némi ismeretük az érzésekkel kapcsolatban. Látszik, hogy beszéltek már róla, a gyakorlatban is alkalmazzák a hallott ismereteiket.
Foglalkozásunk első részében, a Gyerekdaloknál többen velem énekelték a Szép nap, ölelj most át engem című dalt, hiszen az szinte minden nap előkerült eddig a nap valamelyik pillanatában. A téma lezárásához alkalmazott meditáció gyakorlati része sem volt idegen már tőlük. Ez köszönhető annak, hogy az elmúlt rövidke időszak alatt többször csináltunk már együtt relaxációs gyakorlatokat.
A bevezető énekelés után hosszasan beszélgettünk a hála jelentéséről, arról, hogy mi az, ami miatt boldogok, mi az, aminek örülnek, miért mondhatnak köszönetet? A hála, mint fogalom nem ismeretlen a gyerekek előtt, hiszen az iskolába lépésük első napjától kezdve beszélünk a minket körülvevő pozitív dolgokról, illetve az azokért való háláról. Elmélyülésünket segítette a Mese a hálás egérről című szöveg felolvasása is. A gyermekek sokszor jutottak szóhoz, sokféle ötletük volt azzal kapcsolatban, hogy kinek és miért is lehetnének hálásak. Talán az a része egyszerűbb még nekik, hogy a hálát személyekhez kötik, de a későbbiekben szerintem rá fognak érezni a személyektől elvonatkoztatott hála-érzetre is.
A foglalkozás egy kézműves résszel folytatódott, melynek során a gyerekek egy karton szívet rajzoltak körül egy írólapra. Annak körvonalát később körbenyírták, majd vidámságot, boldogságot kifejezően díszítették hála-szívüket. A munka közben boldogan súgták a fülembe, hogy kit szeretnének vele meglepni, és miért lehetnek annak az illetőnek hálásak. A meglepett és sok esetben megilletődött személyek között volt osztálytárs, barát egy másik osztályból, tanító néni, az újságos néni, de akadt olyan gyermek is, aki a konyhán dolgozóknak adta oda a hála-szívét, köszönetül azért, mert ők finom ételt főznek nekünk. Többségében láttam, amikor kiosztották a gyermekek a szíveket, de volt olyan is köztük, aki az édesanyjának, vagy testvérének szánta a háláját, a köszönetét, szeretetét. Jó volt látni, hogy a gyerekek mekkora boldogsággal adják át meglepetéseiket, és hogy a hála kifejezésének másik oldalán lévő személyeknek ez milyen hatalmas nagy örömöt jelentett.
Hálás vagyok azért, mert ezt a foglalkozást ilyen boldogságban és teli szeretettel tudtuk megtartani.