Hálás vagyok a nyár szép pillanataiért amik igaz tova szálltak , de szívünkben megamardtak

Augusztus 31-én, életünk első bizonyítványosztásán nagyon örültünk, hogy hosszú idő után újra viszontláthatjuk egymást. Hálásak voltunk érte. Aztán elkezdődtek a dolgos hétköznapok, amiket ünnepnapokká varázsoltunk és értékeltük, hogy ismét együtt lehetünk. Hálából elkészítettük a hálabatyuinkat, amikkel gazdagabbak lettünk. Izgatottan és örömmel osztottuk meg egymással a kis batyuk „titkait”. Sokat beszélgettünk a nyári élményeinkről, kivel milyen jó dolgok történtek. Ezeket a fantasztikus eseményeket csoportmunkával meg is festettük. Nagyon ügyes alkotások sikerültek. Szüleinknek Szeretet kuponokat készítettünk. Köszönet a Szeptembernek……………….

A karantén után hálásak vagyunk, hogy újra együtt lehetünk és együtt alkothatunk. Nyári tárgyak, növények kontúrjaiba helyeztük el a számunkra leginkább szívhez szóló nyári pillanatainkat. A nyarat idézve, Patrik volt a napocska, aki középen tündökölt és melengette szívünket. A fogalmazás óránkhoz kapcsolódva csalimesét szőttünk a rajzainkról, melybe elrejtettünk egy valótlan, kitalált részt is. Ezt kellett az osztálytársaknak kitalálniuk. Jól szórakoztunk, jókat nevettünk. Játszva tanultunk. Hálásak vagyunk ezekért a pillanatokért, az örömért, az őszi napsütésért! 🙂

Hálásnak lenni boldogság

Csoda-csapatunk nincs egy hónapja, hogy iskolába jár, se írni, se olvasni nem tudnak még, valamint több városból érkeztek, így nem egy teljesen összeszokott társaság.
Mivel a gyerekek többségében Boldog Óvodákból érkeztek, így van már némi ismeretük az érzésekkel kapcsolatban. Látszik, hogy beszéltek már róla, a gyakorlatban is alkalmazzák a hallott ismereteiket.
Foglalkozásunk első részében, a Gyerekdaloknál többen velem énekelték a Szép nap, ölelj most át engem című dalt, hiszen az szinte minden nap előkerült eddig a nap valamelyik pillanatában. A téma lezárásához alkalmazott meditáció gyakorlati része sem volt idegen már tőlük. Ez köszönhető annak, hogy az elmúlt rövidke időszak alatt többször csináltunk már együtt relaxációs gyakorlatokat.
A bevezető énekelés után hosszasan beszélgettünk a hála jelentéséről, arról, hogy mi az, ami miatt boldogok, mi az, aminek örülnek, miért mondhatnak köszönetet? A hála, mint fogalom nem ismeretlen a gyerekek előtt, hiszen az iskolába lépésük első napjától kezdve beszélünk a minket körülvevő pozitív dolgokról, illetve az azokért való háláról. Elmélyülésünket segítette a Mese a hálás egérről című szöveg felolvasása is. A gyermekek sokszor jutottak szóhoz, sokféle ötletük volt azzal kapcsolatban, hogy kinek és miért is lehetnének hálásak. Talán az a része egyszerűbb még nekik, hogy a hálát személyekhez kötik, de a későbbiekben szerintem rá fognak érezni a személyektől elvonatkoztatott hála-érzetre is.
A foglalkozás egy kézműves résszel folytatódott, melynek során a gyerekek egy karton szívet rajzoltak körül egy írólapra. Annak körvonalát később körbenyírták, majd vidámságot, boldogságot kifejezően díszítették hála-szívüket. A munka közben boldogan súgták a fülembe, hogy kit szeretnének vele meglepni, és miért lehetnek annak az illetőnek hálásak. A meglepett és sok esetben megilletődött személyek között volt osztálytárs, barát egy másik osztályból, tanító néni, az újságos néni, de akadt olyan gyermek is, aki a konyhán dolgozóknak adta oda a hála-szívét, köszönetül azért, mert ők finom ételt főznek nekünk. Többségében láttam, amikor kiosztották a gyermekek a szíveket, de volt olyan is köztük, aki az édesanyjának, vagy testvérének szánta a háláját, a köszönetét, szeretetét. Jó volt látni, hogy a gyerekek mekkora boldogsággal adják át meglepetéseiket, és hogy a hála kifejezésének másik oldalán lévő személyeknek ez milyen hatalmas nagy örömöt jelentett.
Hálás vagyok azért, mert ezt a foglalkozást ilyen boldogságban és teli szeretettel tudtuk megtartani.

Idén 1. és 4. osztályos tanulókat tanítok, így a téma feldolgozása is másabb lesz. Újat kell nyújtani a negyedikeseknek, és úgy kell beszélni a témáról, hogy az elsősök is megértsék. Mielőtt a hála témába belefogtunk volna, megbeszéltük, hogy mit jelent számunkra a boldogság, majd azt, hogy mi mindenért lehetünk hálásak, és melyek azok a lehetőségek, amivel ki tudjuk fejezni a hálánkat. Egy alkalommal mesét olvastam a gyerekeknek a háláról, a szeretetről és a jólétről (Mese a háláról és a szeretetről), majd ezt követően a gyerekek rajzoltak. Mindenki eldönthette, hogy az olvasott meséhez készít illusztrációt, vagy azt rajzolja le, hogy ő miért hálás. A gyerekeknek az első pillanattól tetszenek ezek a „kibeszélős órák”, ahogy azt egy elsős tanulóm mondta. Izgatottan várják az októbert.

A hála érzése nagyon fontos a mindennapjaink során. A tanulókkal beszélgetőkör keretében gyűjtöttük össze kinek, miért tartozunk köszönettel és hálával az életünkben. Hallgattunk zenét, készítettünk gondolattérképet, majd a nyár leghálásabb pillanatait rajzolták meg a gyerekek. Később bemutatták társaiknak elkészült művüket kiegészítve énekszóval, fantáziadús elemekkel.