A foglalkozáson a gyerekek megismerték, hogy valójában mi is a hála; hogyan tudják hálájukat kifejezni mások felé; és azt, hogy a hála kifejezésével, kimutatásával boldogabbá lehet tenni mások és saját maguk életét is. A következő kulcsszavak hangzottak el legtöbbször: Ne tartsd magadba a háládat, mutasd ki bátran! Tiszteld környezetedet! Nevess! Segíts! Figyelj másokra! Tegyél szívességet!
A foglalkozást relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd felelevenítettek a gyerekek egy-egy olyan pillanatot az életükből, ami nagyon jó érzéssel töltötte el őket; amikor hálát adtak vagy hálát kaptak valamiért. A hónap dalát hallgatva készítették el a hálás vagyok, mert…… képeiket, mely az osztály Boldogságórás faliújságját díszítik az iskola folyosóján.
A hála gyakorlása
Mindenkinek nagy örömöt okozott a szeptemberi visszatérés az iskolába. Találkozhattak végre a barátok és az osztályt tanítók is. Mivel a pandémia online kapcsolattartást követelt meg, arra voltunk kíváncsiak, ki hogyan élte meg a kötelező otthonmaradást, meddig merészkedett a nyári szünidőben.
A 4.a osztály arról beszélt és rajzolt, hogy ki merre járt a vakáció alatt, és mennyire hálás azért, amiért egy kis nyaralásban is volt része. Szerencsére kevesen maradtak nyári élmények nélkül, mert a családjaink főleg a magyarországi lehetőségeket, azon belül is a Balatont és környékét preferálták. Hálásak pedig a szüleiknek voltak a gyerekek, azoknak, akik megszervezték idén is a család kikapcsolódását, még ha szerényebb feltételek között is, mint máskor.
Néhány képet mutatunk csak be, amelyeket illusztrációként készítettünk a témánkhoz: HÁLÁS VAGYOK a nyári nyaralásért.
Mi jól kezdtük az új tanévet, kívánunk MINDENKINEK hasonlóan jókat a 2020/2021-es tanévhez is sok szeretettel.
A tanúsítvány kései megérkezése és a maradéktalanul kitöltendő szülői hozzájárulási aláírások hiánya miatt csak október elején valósítottuk meg első foglalkozásunkat. A gyerekek korukhoz képest megértették a Hála lényegi elemeit. Megtanulhatták, hogy nem csak a tárgyakért (valami) hanem személyekért (valaki) is hálásak lehetünk.
Egy Plusz löketet adott a csoport Hála Naplójának megnyitása is, melybe innentől rendszerességgel számot vetünk örömeinkről ,melyektől hálásak vagyunk.
Egy asszociációs feladattal kezdtünk, kinek, mi jut eszébe a hála szóról. Megegyeztünk abban, hogy mennyire fontos hálásnak lenni azért, amink van. Meg kell becsülnünk a természetesnek vélt dolgokat.
Két csoportban dolgoztunk tovább. Csomagolópapírra rajzoltak és írtak a tanulók. Mindenki kivétel nélkül írt vagy rajzolt valamit, amiért/akiért hálás. A posztereket kitettük az osztályteremben, azóta is szívesen nézegetik, olvasgatják.
Szeptember hónapban arról beszélgettünk a kis elsősökkel, hogy számukra mit jelent a hála, mint kifejezés. Először egy mesét hallgattak meg, amelynek segítségével ők is megtudták saját szavaikkal fogalmazni a hála jelentését. Ezután arról beszélgettünk, hogy mi a mindennapi életben miért és kinek lehetünk hálásak, mit érzünk amikor hála van a szívünkben. Majd egy színező formájában ezt minden gyermek meg is tudta osztani a társaival. A színezőn különböző rajzok voltak, amikért vagy akikért hálásak lehetünk, a feladat pedig az volt, hogy színezzék ki azt az ábrát, amiért ők hálásak a minennapokban.
Tarjáni Kéttannyelvű Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Összegyűjtöttük, miért lehetünk hálásak egy nap, egy hét, egy hónap, egy év alatt…..
Kölcsey Ferenc Főgimnázium ,29-es számú Napközi Otthonos Tagóvoda
A Bóbita csoportban a kiscsoportos óvodások a Manóbirodalom rejtelmeivel ismerkedtek. Csöndmanó boldogan mesélt arról, mennyire hálás, hogy ez alkalommal a gyerekek vele játszottak és tanultak. Ennek örömére a kicsik hálakertet készítettek, így alkalmuk adódott arra, hogy elmondhassák, hogy ők miért és ki iránt éreznek hálát.
Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy kis sünike, aki elmesélte a gyermekeknek, a hálafa történetét és tanított nekik egy szép mondókát is. A történet végén a tulipán csoportos gyermekek szívesen számoltak be arról, hogy miért hálásak. Volt olyan gyermek, aki azért volt hálás mert aznap feltudott kelni egyedül korán reggel és ezért az apukája otthon külön megdicsérte. Az egyik kisfiú előző nap kapott egy kis cicát amit otthon gondozhatott és szeretgethetett. A másik kis fiú a barátjáért volt hálás, aki betegségéből meggyógyulva jött vissza az óvodába. Egy újonnan csoportba érkező kislány az új barátnőiért volt hálás. És még megannyi hála elhangzott…
Következő nap találtak egy kis kincses üveget a gyermekek, amelyben egy üzenet és a süni tüskéje volt elrejtve. Az üzenetbe az állt, hogy egymás felé mutassák meg a gyermekek a hálájukat úgy, hogy a hálafa levelével simogassák meg egymás arcát. Miután mindenki kifejezte a másiknak a háláját utána közösen készítettük el a gyermekek ujjlenyomatával a hálafát, amire bármikor tekintenek örömmel telik meg a szívük.
A szeptemberi boldogságórát Bezzeg Andrea: A Hálafa története című meséjével kezdtük. A mesét , mivel kiscsoportosok vagyunk kissé lerövidítettük és síkbábok illetve a csoportszobában található dekorációs fa segítségével mutattuk be. A gyerekek érdeklődését ez nagyon felkeltette és figyelmüket mindvégig sikerült fenntartani. A mesehallgatás végén az általuk készített (festett), kézlenyomatukat hordozó faleveleket helyezték el a Hálafán. Eközben a gyerekek a fa önbizalmát erősítve együttérzést tanúsítottak. A beszélgetés során a hála fogalmának megismerését indítottuk el bennük azzal, hogy kinek miért lehetünk hálásak.