Az 1. osztályos napközisekkel megtartottuk a boldogság órát, amelyen megnéztük a videót a háláról, meghallgattuk a hónap dalát, majd megbeszéltük, hogy ki mire gondolt a zenehallgatás közben. Utána a szőnyegen egy varázskavics segítségével minden gyermek elmondhatta, hogy miért hálás és kinek, illetve kinek és miért mond köszönetet. A gyerekek nagyon élvezték és jó hangulatban telt el az első boldogságóránk.
A hála gyakorlása
A hála gyakorlása
Ebben a tanévben a boldogságórák feladatait 5 fő első osztályos tanulásban akadályozott tanulóval végezzük. A szeptember hónap a beszoktatásról, egymás megismeréséről, elfogadásáról szólt. A kicsik nagyon hálásak tudnak lenni egy ölelésért, kedves szóért, dicséretért, amit általában öleléssel viszonoznak. A városi sportklub egy focilabdát ajándékozott a gyerekeknek, melyet egy közös fotó elkészítésével és elküldésével háláltunk meg. Nagy örömöt jelentett a tanulóknak, hogy az ABC-s tabló előtt készített fotóikat az osztályban elhelyeztük egy szív alakú táblára. Büszkén mutatják mindenkinek, aki bejön az osztályterembe. Hálásak voltak azért a játékért, amit egy iskolai program keretében az iskolai terápiás kutyákkal játszhattak.
Megtekintettük Bartos Erika: Megsértődött a Gellért hegy című meséjét, majd kiszíneztük a meséhez tartozó rajzot. Közben meghallgattuk Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalát. Hálavirágot készítettünk, a hálaérzet tudatosítására eljátszottuk a hálajátékot. Egy plüsslabdát körbe adva elmondták egymásnak, mit tartanak kedvességnek. Folyamatosan tanuljuk a köszönési formákat, alkalmazzuk a képes köszöntéseket. Nagyon sok vidám, boldog percet töltöttünk el a feladatokkal, mindannyian jól éreztük magunkat.
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde
Óvodánk Teknőc csoportját 3-4-5 éves gyerekek alkotják, akik mindannyian vidám, nyitott személyiségűek. A Boldogságóra havi témájáról egész hónapban beszélgettünk, kinek mit is jelent az az szó, hogy hála. Igyekezetem szinonimákat gyűjteni a szó értelmezéséhez, majd beszélgetéssel, kedves tettekkel segítettem a hála értelmezését. Amikor elpakoltak egymás után, vagy maguk után a gyerekek, többször hallhatták tőlem, hogy „…ezért hálás vagyok neked”. A célom ezzel az volt, hogy dicséretemet szavakkal is kifejezzem, illetve szerettem volna elérni, hogy a gyerekek is használják ezt a mondatot hálájuk kifejezésére.
Először nehezen tudták megfogalmazni a gondolataikat, így jól jött az Angyalkázás elnevezésű játék. Körbe ültünk és egy kis kosárba a gyerekek jelét tettem. Mindenki húzott egyet, megmondta a jel tulajdonosának nevét és ki egy öleléssel, ki jó szóval, vagy egy nagy puszival hálálta meg a társának, hogy milyen kedves és figyelmes volt aznap vele. Sokszor az arcukról sugárzó mosoly bizonyította a hála érzésének valódiságát, tényleg jó érzés volt számukra jót tenni. Irányított kérdésekkel meséltek a gyerekek arról, hogy egymásak, a szüleiknek miért lehetnek hálásak, mit köszönhetnek meg nekik. Volt, aki a finom falatokért, egy kedves játékért hálás, de olyan gyerek is akadt, aki hálás egy ölelésért is.
A népmese napján Benedek Elek által gyűjtött Az aranypálca című mesét hallhatták tőlem. A mese illusztrációjához előre készített képeket gyűjtöttem, így a mesét később a gyerekek is elmondhatják maguk közt. A mesében elhangzott „jó tett helyében jót várj” közmondást többször is említettem szeptember hónapban a beszélgetéseink során, így az már ismerős volt a gyerekek számára. A királyfi önzetlen segítségnyújtása jó példa a gyerekek számára, akire gond és baj esetén lehet számítani. A babakonyha előtt az asztalra a gyerekek is finomabbnál finomabb ételeket tettek és meghívták egymást vendégségbe. Öröm volt látni az önzetlenségüket, illetve azt, mennyire hálásak tudnak lenni egy-egy kedves szóért, tettért.
A gyerekek szívesen beszélgettek a hónap témájáról, jó érzés volt számukra jót tenni a másikkal. A jövőben is erősíteni fogom bennük a hála érzésének fontosságát.
Szeptember 1-jén 26 izgő-mozgó, cserges elsős kezdte meg az iskolát. Ők a mi kis Mézengúzaink. Ez a hónap az első iskolai küzdelmeinkről szól. Sokféle új dolgot tanultak a diákjaink, a Boldogságórával is idén találkoztak először. Beszélgettünk, miért lehetünk hálásak, megpróbáltuk Pillanatkapitány példáján keresztül figyelmesen hallgatni egymást, ám ez sajnos sokaknak nem sikerült. De ez csak azt jelenti, hogy tudunk hova fejlődni. Biztos vagyok benne, hogy egyre jobban sikerül majd egymásra figyelni, és jó közösséggè vàlni. A Boldogságórák hiszem, segíteni fognak minket.
A 2025/26. tanévre az alábbi Tér célokat tűztem ki:
A Boldogságóra munkacsoport megszervezése és két találkozó összehívása a tanév során a tapasztalatcsere, az együttműködés, egymás munkájának segítése érdekében.
Prezentáció készítése szülőknek a Boldogságóra Integrált Program tematikájáról, ötletek átadása a boldogságfokozó technikák otthoni alkalmazásához a tanév során két alkalommal.
Pályaorientációs foglalkozások megszervezése a hetedik évfolyamos osztályoknak a Boldogságóra Integrált Program módszertanának alkalmazásával, három alkalommal.
A szeptemberi foglalkozásokon a saját csoportomban készítettünk Hálafát, eljátszottuk a Hálajátékot, használtuk a Kérdéskártyákat. A napközis projektünkbe, amelynek a népmese volt a témája feldolgoztuk a Tűzmadár meséjét. Elemeztük a mesét aszerint, hogy jellemeztük a mese szereplőit, kiemelten a hála és a kedvesség megnyilvánulásaira összpontosítva.
A Boldogság szakkörre sok gyerek jelentkezett, ezért két csoportot indítottam. Ismerkedő játékokkal kezdtünk, mesét hallgattunk. (A kék madár meséjét a 2. 3. osztályosokkal, valamint, a Hálafa meséjét az első osztályos csoporttal.) Színezés és Hálaszív készítés volt a manuális feladat.
A felső tagozatban mind a három hetedikes osztályban megtartottam az első Boldogságórát. Megismerkedtünk a hála és a kedvesség erősségével. Az önbizalom témakörből az egészséges barátságoké volt a főszere, csoportmunkában összegyűjtötték a gyerekek, hogy mi alapján választanak barátot, vagy mik azok a szempontok, amik fontosak a baráti kapcsolatokban. Végül mindenki megfogalmazta, hogy miért hálás a barátjának.
A mi első Boldogság óránk több órából és mozzanatból állt.
Reggel megköszöntük a takarítónőnek, hogy ilyen szépen rendben tartják az iskolát és segítenek, ha arra kérjük.
Magyar nyelv és kommunikáció óra:
-hangulatkeltés:
Mindenki elmondta, hogy aznap miért hálás. Ezután felolvastuk a mellékelt hálakártyákat.
-téma bejelentése:
Szókitalálós játékot játszodtunk. Mindenki mondott egy betűt, ami benne kellett legyen a titkos szóban. Ez a szó a HÁLA volt.
-téma feldolgozása:
-meghallgattuk a Megsértődött a Gellért-hegy című mesét. Ezután kérdésekkel dolgoztuk fel.
A gyermekek a mesével kapcsolatos megkezdett mondatokat kellett folytassanak a mese alapján.
-rögzítés:
Mindenki mondott egy szót, ami rokonértelmű a hálával vagy hasonlóan pozitív érzelmet ír le.
Vizuális művészetek órán pedig elkészítettük a kifestőt.
Szeptemberi Boldogságórámon feltettem diákjaimnak a kérdést: miért lehetünk/vagyunk hálásak? Színes lapokat vettünk elő, kivágtak a gyerekek egy-egy szívsablont, hiszen a szívükből jött a hálaüzenet. Ezután mindenki beleírta, hogy abban a percben miért hálás. Volt, aki családjáért, egészségéért, nagymamájáért, aki egyedül neveli. Volt, aki azért, hogy béke van országunkban. Diákjaim őszinte válaszáért én is hálás voltam, hiszen minden percben van miért hálát adnunk.
A Hála gyakorlása
A gyerekek örömmel énekelték a Szép nap ölelj át… című dalt. Boldogan mondták, hogy ezt a dalt ők már ismerik. A relaxációs gyakorlatokat kedvelik, az ölelő körben szépen meg tudták fogalmazni érzéseiket és gondolataikat a társaik felé. A tervezett mesét figyelmesen hallgatták, a hála fákat vidáman színezték, hiszen tudták az Idősek világnapjára készítik, melyből egy nagy közös plakát készül a helyi Idősek otthona lakói számára.
A szeptemberi Boldogságórán a háláról beszélgettünk. Arról, hogy milyen fontos észrevenni az életünkben az apró és a nagyobb örömöket, és tudatosítani, miért lehetünk hálásak. Megállapítottuk, hogy a hála nemcsak mások felé irányulhat, hanem önmagunkra és a mindennapjainkra is: egy jó beszélgetés, egy kedves mosoly, a család, a barátok, vagy akár az,
A tanóra keretén belül falevelekre írtuk fel, miért vagyunk hálásak, majd kiszíneztük őket. Így született meg a közös „hálaszív”, ami igazi színt ad az életünknek.
Újra elérkezett a szeptember, az első Boldogságóra foglalkozás ebben a nevelési évben. A gyerekek fele elballagott, így 12 új gyerek érkezett a nagy-középső csoportba. Ők először vettek részt Boldogságóra foglalkozáson.
Ráhangolódás képen körbe leültünk a szőnyegre, és körbeadtam először csak egy falevelet. Amikor egy kör lement, akkor további kettő falevelet is körbeadtam és az volt a lényeg, hogy a falevelek ne érjék utol egymást. Ez a feladat, nagyon tetszett a gyerekeknek, sokat nevettünk feladatvégzés közben, de a falevelek beérték egymást és abbahagytuk a játékot.
A mese bevezetése képen, három találós kérdést mondtam a gyerekeknek. Az első a medvéről szólt, miután kitalálták, elővetem a maci bábot. A második a süniről, a harmadik a nyusziról. Miután mind a hármat kitalálták, elindítottam Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalát, és bementem a bábparaván mögé és eljátszottam a Maci bajban van című mesét a gyerekeknek. Utána megbeszéltük, hogy mi volt a maci baja, mi történt a mesében? Rávezettem őket arra, hogy mi lehet a hála fogalma. Elmondták, összeszedték gondolatikat, hogy miért lehetünk hálásak az életünkben. Eljutottunk oda, hogy a napért is hálás lehet ember, állat, minden.
Közösen elkészítettük a hála napocskánkat. Körbe álltuk az asztalt, elindítottam újra a hála dalt, bekentem a jobb kezüket sárga festékkel, és lenyomták a kezüket a csomagolópapírra. Végül elkészült a hála napocskánk, amit feltettünk a csoportszobánk falára, emlékeztetőül, hogy mindenki hálás valamiért.