2025. 09.30-át a Népmese napját különlegessé tettük a gyerekek számára. Jelmezekkel, eszközökkel készülve érkeztünk meg a falunk Közösségi Színterébe óvodánk mindhárom csoportjával, ahol már vártak minket az alsós gyerekek pedagógusaikkal. Kispárnákon helyet foglalva kezdődött A só című népmese előadása az óvodai dolgozók szereplésével. A gyerekek élvezettel nézték végig előadásunkat, melyet nagy tapssal jutalmaztak.
A hála gyakorlása
Az órát megelőzte egy előkészítő óra, ahol a gyerekekkel tisztáztuk a hála fogalmát. Mivel iskolánkban most kezdtük a programot, szükséges volt az óra bevezetéséhez tartozó relaxációs gyakorlatok elmagyarázása, bemutatása. Szintén az előkészítő órán körberajzoltuk mindenki tenyerét össetartozásunk szimbólumaként. A feltöltött fényképen még nem látszik,hogy felírtuk erre a plakátra a szabályokat, melyek minden boldogságórára fognak vonatkozni. Maga a fő óra nagyon jól sikerült, a gyerekek nagyon jól megértették, ha minden nap végiggondolják mindazokat a helyzeteket, dolgokat, amikért hálásak lehetnek, sokkal jobban fogják érezni magukat. Van olyan diákom is, aki elkezdte vezetni a hálanaplót.
Boldogságóra összefoglaló – Hónap témája: Hála
A szeptemberi Boldogságóra keretében a kadarkúti Jálics Ernő Általános Iskola gyógypedagógiai napközis csoportjában (1–7. osztály) a hála témáját dolgoztuk fel, Bartos Erika: Megsértődött a Gellért-hegy című meséje alapján. A foglalkozáson nyolc, enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékossággal élő gyermek vett részt. A célunk az empátia, a hála, a kedvesség és a pozitív kapcsolatok fogalmának élményszerű, érzékeny bemutatása volt, elsősorban vizuális és tapintható eszközök segítségével.
A foglalkozás beszélgetőkörrel kezdődött, amely során a gyerekek egyszerű kérdésekre válaszolva oszthatták meg saját élményeiket a megsértődésről és a megvigasztalódásról. Ezt követte a mese videós feldolgozásának közös megtekintése, amely a gyerekek értelmi szintjéhez jól illeszkedett, képi világa és nyelvezete révén könnyen befogadható volt számukra.
A mese tartalmát képekkel illusztrált kérdések segítségével beszéltük meg, ezzel támogatva a megértést és a szociális, érzelmi tanulást. A gyerekek aktívan részt vettek a beszélgetésben, saját élményeiket is megosztva. Ezután tematikus színezés következett, amely során visszatértünk a mese pozitív üzeneteire, mint például a barátság vagy a megbocsátás fontossága.
A foglalkozás második felében hálaalapú tevékenységeket végeztünk. A gyerekek „hálaköveket” festettek, amelyekre egyszerű, pozitív motívumokat rajzoltak, miközben képekkel segítettük őket abban, hogy meg tudják fogalmazni, kinek vagy miért hálásak. A foglalkozás zárásaként közösen elkészítettük a csoport „Hálafalát”, amelyre minden gyermek felírta saját gondolatait, érzéseit színes falevelekre, csillagokra és más kézműves elemekre. A fal a hónap során tovább bővíthető, így a hála kifejezése nem csupán egyszeri, hanem tartós élménnyé válik.
A foglalkozás során tapasztaltuk, hogy a mese és az alkotó tevékenységek jól támogatták a gyerekek érzelmi kifejezőkészségét és önbizalmát. A csoport kohéziója is erősödött, a gyerekek pozitív visszajelzései pedig megerősítették bennünk, hogy a téma feldolgozása sikeres volt, és érdemes folytatni a Boldogságóra programot. Örömmel és lelkesedéssel készülünk az októberi témára: az optimizmusra.
Készült a Boldogságóra Program írott anyagának felhasználásával.
Müllerné Kovács Vanda – gyógypedagógus
Kadarkút, 2025. szeptember 30.
Balatonfüredi Fekete István Általános Iskola, 8230 Balatonfüred Iskola u. 2.
Megbeszéltük a gyerekekkel a hála szó jelentését. Beszélgettünk arról, hogy mi mindenért lehetünk hálásak.
A nap végén megfogalmazták a hálájukat: quadoztam apával, finom tízórait csomagolt anya, sok jutalom matricát kaptam, hazavihettem a hétvégére a jutalom macit, felkerült a nevm a dicséret falra…
Feladatok közül a Hálagyöngysort választottuk.
A gyerekeknek a témát úgy vezettük be, hogy először megbeszéltük a hála fogalmát. Majd csoportosították, hogy ez egy pozitív érzelem. Utána 2 játék következett, az egyikben babzsákot kellett adni egy személynek, akinek hálásak lehetnek a csoportból. A másik játékban pedig piros szívecskével ellátott tárgyakat kellett a teremben keresni, majd megfogalmaztuk, hogy egy tárgynak miért tartozhatunk hálával. Majd pedig az órát a hála dal meghallgatásával zártuk le.
2020. Szeptemberétől kapcsolódtunk be a Boldogságóra Programba. Az idei tanévben az új kiscsoportos korú gyerekekkel is szeretnénk megismertetni a programot. Szeptember hónap témája: a Hála gyakorlása. Lelki beszélgetésekkel, relaxációs zenehallgatással, vándorjátékkal hangolódtunk rá a Hála gyakorlására. Kooperatív munkában elkészítettük a Hálafát, melyet elhelyeztünk a csoport öltözőjében jól látható helyre, amelyre a kisgyermekek, óvó nénik, és a dadus néni kézlenyomata került.
Szeretettel fogadták a gyerekek a Hálafa történetének meséjét, melyet többször is elmeséltem nekik. Vándorjátékban minden kisgyermek megsimogathatta „ Harkály doktort,” aki meggyógyította a gyerekkel közösen a szomorú fa lelkét. A játék során jól látható volt a pozitív érzelmek és boldogság élményének átélése (hála, öröm, szeretet) a gyermekek arcán. A mesejátékban a gyengébb önbizalmú és visszahúzódóbb gyerkekek is megnyíltak, bátrabbak lettek, ami különösen jó hatással van a pozitív személyiségük fejlődősére és társas kapcsolataik alakulására.
„A boldogságórák az egyik alapvető célja: szisztematikus gyakorlatok alkalmazásával készségszintűvé tenni a pozitív orientációt.”
Örömmel színezték ki a munkafüzetben lévő hálaszínezőt, amit hazavittek családjukba.
Csoportunk szokása az alvásidő előtti „Hálamaci” simije, mellyel mesehallgatás után kapnak egy simogatást kívánva minden pihenni vágyó kisgyermeknek szép álmokat.
Egész hónapban többször meghallgattuk Bagdi Bella : Szép nap ölelj át engem c. dalt, melyre táncos mozdulatot is rögtönöztünk.
Hálásan örülünk, hogy folytathatjuk a Boldogságóra Programját, kíváncsian készülünk a következő témára: Az optimizmus gyakorlására!
Hónap elején, szokás szerint aktualizáltuk a Boldogság-falunkat. Boldogságóránkat a hála világnapján tartottuk meg. Meghallgattuk a hónap dalát, melynek címe a,, Szép nap ölelj most át engem.” Játszottunk Hálajátékot, mely során megfogalmaztuk, hogy mi mindenért lehetünk hálásak. Ezt követően a Ki dobta? játékban, próbáltuk kitalálni, hogy kinek az állítása került hozzánk. Nem is volt könnyű, pedig már jól ismerik egymást a gyerekek!
Az óra elején, az ajtófélfán érintéssel jelezték a gyerekek a boldogságszintet, a megfelelő ikont megérintve. Óra végén ugyanígy hagyták el a termet. A boldog ikonhoz kétszer annyian, a szomorúhoz senki sem nyúlt.
Hálafánkat a terem végében, mágneses táblára készítettük. Így könnyebben le tudta venni mindenki a számára megfelelő falevelet.
Az iskolánkban heti 1 órában tartom a Boldogságóra foglalkozást alsó tagozatos diákoknak (16 fő), a csoportom a Csodacsapat nevet kapta, mivel úgy gondolom minden gyermek csodákat rejteget, csak van aki rutinosan elő tudja hozni magából, s van, akiből elő kell csalogatni, ebben segít nekik a Boldogságóra program.
Gyógypedagógusként a fejlesztő foglalkozások keretében is foglalkozunk egy-egy témával, hiszen a Boldogságóra nem csak az érzelmi intelligenciát fejleszti, hanem a szociális készségeket, figyelmet, de még a szövegértést, írásbeli kifejezőkészséget stb. is, ezen az úton próbáltam a felső tagozatos diákokat is bevonni, melyet a diákok érdeklődéssel fogadtak.
Szeptemberben a hála témakörét dolgoztuk fel az év eleji adminisztrációs feladatok után.
Először is elmondtam nekik, hogy miről fog szólni a Boldogságóra, beszélgettünk arról, hogy kinek mit jelent a boldogság, mit jelent a hála fogalma és ki miért hálás.
A diákok egy általuk választott személynek hála levelet írtak, melyet ha akartak, átadhattak a szeretett személynek, volt aki az anyukájának írt, volt aki pedagógusnak és volt, aki a kedvenc énekesének.
A Boldogságóra foglalkozáson a gyermekek pozitív üzeneteket írtak, melyeket egy üvegben az iskola aulájában létrehozott Boldogság-Ponton helyeztünk el, így ha valakinek rossz kedve van, szomorú, kivehet egy üzenetet a „Lélek-erő” üvegünkből, hogy jobb kedvre derüljön, megnyugodjon. Valamint, a diákok maguk is helyezhetnek el pozitív üzeneteket ebbe az üvegbe.
A szakkörön és a fejlesztő foglalkozáson is a diákok a saját maguk által kiválasztott kövekre festettek, hála és boldogság kavicsokat készítettek, s mindenki elmesélte kavicsának történetét. A kövek közül néhányat szintén a Boldogság-Pontunkon helyeztünk el.
Iskolánkban néhány kollega is érdeklődve figyeli a diákok munkáját, sőt, van aki ihletett kapott egy kép készítésére, mely szintén kiállításra került az iskola Boldogság Pontján.
Az iskolánk részt vesz a Boldogságóra kutatásban, így a teszt lapokat a diákok szeptember közepén-végén töltötték ki az előzőleg megbeszélt osztályokkal.
A Pápa TV a Boldog Iskola kapcsán interjút készített iskolánk igazgatónőjével, valamint velem, mely ezen a linken érhető el: https://www.facebook.com/reel/1625590228417991
A mai 45 perces Boldogságóra foglalkozás a 7. osztályosokkal sikeres volt, a kijelölt témákat – a hála és a kedvesség – a vártnál is nagyobb nyitottsággal fogadták. A bevezetés, melyben körüljártuk a boldogság fogalmát, segített megalapozni a pozitív légkört, majd a fókusz áthelyeződött a hála gyakorlására, ami a szeptemberi hónap alaptémája.
A foglalkozás középpontjában az „Amit még sosem mondtam el…” hálafeladat állt, az idő rövidsége miatt a diákok egy rövid üzenetet írtak valakinek, akinek még sosem mondták el igazán, mennyit jelentett számukra. A válaszok őszinték és meghatóak voltak, sokan a szüleiknek vagy egy-egy közeli barátjuknak címezték az üzenetet. A diákok aktívan részt vettek a reflektálásban is, különösen a „Mennyire megy könnyen a hála kifejezése számodra a mindennapokban?” kérdés kapcsán.
A hála után áttértünk a kedvesség témájára. A „Meglepetés nyom” feladatot adaptáltuk egy rövid, csoportos brainstorminggá, ahol minden csapat 3 ötletet gyűjtött arra, hogy milyen apró, névtelen kedvességgel lephetné meg az iskolában a tanáraikat vagy az iskolai dolgozókat vagy az iskolatársakat. A beszélgetés és a felmerült ötletek megerősítették, hogy a diákok számára is fontos az elvárás és haszonlesés nélküli jótett, amely örömet okozhat számukra. Összességében a foglalkozást pozitív hangulat jellemezte.