Idén csatlakoztam a programhoz, ezért izgatottan vártam az első foglalkozást. Ismét bebizonyosodott számomra, hogy a gyerekek milyen végtelenül ügyesek tudnak lenni.
A hét folyamán az őszi gyümölcsök volt a heti témánk a csoportban, melyhez az Őszi cserebere volt a mesénk, mely már egy jó témaindítónak számított, hiszen az állatok is hálásak lehetettek, amiért ennyire sok élelmet el tudtak raktározni télire. A hét elején mindenki megrajzolta a saját hálavirágait (mindenki olyat csinált, ami neki tetszik), majd ezeket a tartósság kedvéért lamináltam, végül kivágtam/kivágtuk. Már ezek készítése közben beszélgettünk a témával kapcsolatban.
A boldogságóra kezdő relaxációját a „Lemegy a nap, lankad a kar, a törzsem pihenni akar” mondókával és a hozzá tartozó mozgássorral kezdtük. Ezután táncoltunk egyet a „Pozitív gyerek vagyok” dalocskára, majd pedig témabevezetésként „Add tovább az almát” játékot játszottunk. A gyerekek nagyon ügyesek voltak, három alma is körbejárt. Ezért hálából, amiért ennyire odafigyeltek előadtam nekik a Maci bajban van mesét ujjbábokkal, őket is megszólítva előadás közben. Ezt követően hálapókká változtam, és körbefontam a gyerekeket, akik valóban nagyon ötletgazdagok voltak és találékonyan megfogalmazták mondanivalójukat. (pl: Hálás vagyok anyukámnak, amiért meglepett azzal vasárnap, hogy áthívta hozzánk a barátnőmet). Miután mindenkit körbefontam megállapítottuk, hogy a boldogság is ilyen észrevétlenül szövi át a mindennapjainkat, és mi mind részesei vagyunk ennek. Ezután előkerültek a korábban elkészített hálavirágok, és mindenki hazavihette, és majd otthon odaadják annak, akinek hálásak valamiért. (a csoportban már elmondtuk miért vagyunk hálásak a másiknak) Én az enyémekből hálaláncot készítettem, melyeket ezentúl az hordhat, aki elmeséli nekünk miért hálás. A nap későbbi részében több gyerkőc nyakában is megfordultak a láncok, melyek mostantól a csoportszoba részét képezik. Felhívtam a figyelmüket arra, hogy a sajátjukból is csinálhatnak otthon nyakláncot, és családon belül is játszanak vele hasonlóképpen. Végezetül egy pörgős Jól érzem magam boogie-val zártuk a délelőttöt.
Izgatottan várom a következő hónapot, milyen leleményes válaszokkal, elképzelésekkel fognak meglepni a gyerekek.
A hála gyakorlása
Bella kedves és nyugalmat árasztó dala után közösen rajzoltuk meg a nagy fát, melyen elhelyeztük azokat az állatokat, amelyeknek örömöt okozott. A gyerekek nagy örömmel fűzték tovább a mesét és megbeszéltük, hogy mi miért is vagyunk minden nap hálásak. Etután elkészítette mindenki a saját hála-fáját, rajta a kis állatokkal, majd felragasztottuk a lépcsőre a hála virágokat.
Bella kedves és nyugalmat árasztó dala után közösen rajzoltuk meg a nagy fát, melyen elhelyeztük azokat az állatokat, amelyeknek örömöt okozott. A gyerekek nagy örömmel fűzték tovább a mesét és megbeszéltük, hogy mi miért is vagyunk minden nap hálásak. Etután elkészítette mindenki a saját hála-fáját, rajta a kis állatokkal, majd felragasztottuk a lépcsőre a hála virágokat.
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
A Boldogságóra Program szeptemberi hónapjának témája a BOLDOGSÁGFOKOZÓ HÁLA, ezért ezen a héten, a „Bogyó és Babóca” kiscsoport óvodásai a testrészekkel és az érzékszervekkel ismerkedtek meg közelebről.
Kezdésként a „János Peti táncol” című énekre énekeltünk és táncoltunk. Ezt követően egy didaktikai játékot játszottunk, melynek címe „Hála-játék” volt. Egy érzékszerves dobókockát fel kellett dobni, s meg kellett mondani, hogy a dobott kép melyik érzékszervünket ábrázolja (szem-látás, fül-hallás, orr-szaglás, száj-ízlelés, kéz-tapintás). A hatodik kép volt a szív, amikoris a gyermekeknek meg kellett mondaniuk, hogy melyik érzékszervükért hálásak és miért. A játék során olyan válszok születtek, mint:
– „Hálás vagyok, hogy minden nap finomat ehetek!”
– „Hálás vagyok, hogy láthatlak!”
– „Hálás vagyok, hogy megölelhetlek!”
– „Hálás vagyok, hogy hallhatom a hangodat!”
– „Hálás vagyok, hogy minden reggel megillatozhatom anya parfümét!”
A játék után, az ovisok elkészítették saját magukat színes karton papír, zsenília drót, gyöngy és öntapadós virág felhasználásával, majd megbeszéltük, hogy hálásak vagyunk, hogy minden testrészünk egészséges és minden érzékszervünkkel tökéletesen érzékeljük a körülöttünk lévő csodálatos világot.
Mi minden van a szobádban amiért hálás lehetsz?
Közös színezés, beszélgetés a témával kapcsolatban.
A téma bevezetéseként egy puzzle szívecske darabjaira rajzolták meg a gyerekek mindazt, ami őket boldoggá teszi, majd összeállították a boldogság-szívet. A szeptemberi téma feldolgozását a háláról való beszélgetéssel kezdtük, szinonimákat és példákat kerestünk a fogalomhoz kapcsolódóan. Ezt követően rövid relaxációval folytatódott a foglalkozás, majd mesehallgatás következett: a Holle anyó című mesével ismerkedtek meg a gyerekek. Megvitattuk, hogy a történet mely szereplői és kinek lehetnek hálásak, majd példát kerestek a gyerekek saját életükből arra, hogy ők minek kapcsán éreznek hálát. A téma feldolgozása hála-virág készítésével folytatódott: a gyerekek színes papírból szirmokat vágtak ki és ragasztottak fel, majd minden sziromra ráírták, hogy mi mindenért hálásak. A foglalkozást zenehallgatással zártuk.
Óvodánkban 3. éve tartjuk a Boldogság órákat. A gyerekek szívesen fogadják, együttműködőek, érdeklődőek. A tanévkezdésünk kicsit döcögősre sikerült, óvodánk épülete felújításra került, így ideiglenesen másik épületbe költöztünk, a feltételeink csak részben megfelelőek. Ebből az apropóból viszont azt is meg tudtuk beszélni, hogy milyen szép lesz az óvodánk, és hálásak lehetünk az építő bácsiknak, hogy rendbe teszik, felújítják.
A Hála gyakorlása témát több alkalommal is bontogattuk a gyerekekkel, megbeszéltük, hogy mit is jelent a hála, milyen módon tudjuk kimutatni egymásnak. A Süni csoportban a Hálapöttyös katica feladattal dolgoztuk fel a témát. Szabad játék tevékenység keretében elkészítettük a melléklet alapján a magunk katicáit, festéssel, ragasztással.
Egy mondanivalójában ideillő mesét kerestem hozzá: Üveges Szilvia: A fűszál és a katica címűt, melynek története jól érzékelteti, hogy hogyan segítenek egymásnak, hogyan tölti el a hála érzése a fűszálat, és a katicát, és ebből az érzésből alakul ki egy barátság. A gyerekek érdeklődve figyelték a történetet, a visszajelzések azt igazolták, hogy megértették a lényegét, és tudnak is azonosulni vele.
Levezetésképpen a Katalinka szállj el dalt énekeltük el, ujjunkon a katicákkal, játékos mozgással.
A szeptemberi téma feldolgozását a hála fogalmának értelmezésével kezdtük, majd rövid relaxációt követően Holle anyó meséjével ismerkedtünk meg. A mesehallgatás kapcsán beszélgettünk arról, hogy a történetben ki miért lehetne hálás, illetve a hétköznapokban mik azok a dolgok, amiért hálásak lehetünk. A gyerekek ezt követően hála virágot készítettek, melynek minden egyes szirmába beírták, hogy mivel kapcsolatban éreznek hálát. A foglalkozást zenehallgatással zártuk.
A szeptemberi téma feldolgozását a hála fogalmának értelmezésével kezdtük, majd rövid relaxációt követően Holle anyó meséjével ismerkedtünk meg. A mesehallgatás kapcsán beszélgettünk arról, hogy a történetben ki miért lehetne hálás, illetve a hétköznapokban mik azok a dolgok, amiért hálásak lehetünk. A gyerekek ezt követően hála virágot készítettek, melynek minden egyes szirmába beírták, hogy mivel kapcsolatban éreznek hálát. A foglalkozást zenehallgatással zártuk.