Szeptember 21-én, a hála világnapján a gyerekek összegyűjtötték, és leírták, miért hálásak az életükben. Az iskolánkban kihelyeztünk egy hála-ládát. Ebben gyűjtöttük a gyerekek munkáit.
A hála gyakorlása
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
A 2.osztályban ma a hála napja volt. Megfigyeltük egymást, hogy miért lehetünk egymásnak hálásak. Szemfüles voltam, és ezeket a szituációkat lefényképeztem, majd hálakártyát készítettem belőle. Ebéd után körbe ültünk, és megbeszéltük, hogy a nap folyamán milyen hálás pillanatokat éltünk meg. A gyerekek megfogalmazták, hogy miért voltak hálásak ezeken a képeken. A hónap zenéjével zártuk ezt a témát.
A Kisvárdai Egyesített Óvoda Tompos Úti Tagintézményének Napraforgó csoportosai beszélgetés és a kezdetben pöttyök nélküli katicák segítségével kezdtek ismerkedni a hála szó jelentésével. Ahogy a saját képességeiknek megfelelően elkezdték értelmezni, ízlelgetni ennek a fogalomnak a sokrétű tartalmát, úgy kapott minden katica egyre több pöttyöt. A gyerekek által felhozott példákból kitűnt, hogy hálásak vagyunk, ha kapunk valakitől valamit, hálásak vagyunk a családunkért, azért, hogy van hol laknunk, a végén pedig az is kitűnt, hogy hálásak vagyunk egymásért is, amit öleléssel érzékeltettek.
Hála
Vegyes életkorú csoportunkban a szeptember a befogadás-beilleszkedés időszaka. A „Babóca illemet” a nagyobbak felidézik, alkalmazzák, mutatják. A kicsik pedig folyamatosan ismerkednek a csoportunk szokásaival, szabályaival. A második-harmadik héten már az újonnan érkező gyermekek is egyre vidámabban, bátrabban kapcsolódtak be a közös tevékenységeinkbe. Az első témához, a gyerekek által is jól ismert „A három pillangó” mesét dolgoztuk fel. A gyerekek hamar ráéreztek a néma játékra. Ez a kis érzékenyítés segített abban, hogy meg tudják fogalmazni az érzéseiket. A boldog pillangók tánca megnyugvást és örömöt okozott.
A „hálapók” szerepét örömmel öltöttem magamra. Az örömfonállal sikerült a csoport minden tagját körbe fonni. Ha a kisebbek nem tudtak örömteli dolgot mondani. a nagyok kisegítették őket.
A hónap során a csoportunkban gyakran hangzott el a köszönöm/hála kifejezés. Így egy csodálatos, hosszú, boldog százlábút tudtunk elkészíteni.
A hála gyakorlása a Maci csoportban
Második éve veszünk részt csoportunkkal a Boldolgságóra programban. A hála gyakorlását mint a leghatékonyabb boldogságszint-növelő technikát egy hétre terveztem, de a hónap többi napjain is beszélgettünk, játszottunk ebben a témában.
Sokszor hallgattuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj át engem és a Boldog vagyok dalokat. A dalokra kézenfogva sétáltunk a teremben, de hallgattuk ebédelés közben és altatásnál a mesehallgatás után is.
Megtanultuk a Kerekerdő kalandra hív téged című verset, melyben Boldog Dóra hívja mesehallgatásra a gyerekeket. Elmeséltem nekik a Maci bajban van című bábjátékot. A végén a mesében szereplő bábokat körebe adtuk. A gyerekek nagy szeretettel fogták meg őket, simogatva, puszilva adták tovább társaiknak. Majd a mese mondanivalóját rögzítve együtt a csoporttal átbeszéltük a mese történetét.
Egyik délelőtt Hálaszívet készítettünk a gyerekek festett tenyérlenyomatából. Kértem őket, hogy gondoljanak olyan dolgokra, amiért hálásak. A gyerekek többsége könnyen megfogalmazta a gondolatait, de voltak olyan gyerekek is, akiknek ez nehézséget okozott. Éppen ezért, hogy érezzék, milyen sok minden miatt lehetünk hálásak, a nap folyamán mindig megköszöntem nekik, és kifejeztem a hálámat feléjük, ha valami olyat tettek, aminek én nagyon örültem (szófogadás, kedvesség, egymás segítése…). Ezáltal ők is könnyebben meg tudták fogalmazni a gondolataikat. Jó volt hallani, ahogyan elmondták mindazt, amiért hálásak. Így jobban megismertük azt, hogy a gyerekek minek örülnek, mi teszi őket boldoggá. A „Te miért vagy hálás?” kérdésre a gyerkek válaszaiból a szeretetnyelvükre is lehetett következtetni, hiszen sokan fogalmazták meg a szüleik ölelését, pusziját (testi érintés), a közös programokat (minőségi idő), a kapott játékokat (ajándékozás) hálának. A sok színes kezecskéből szív formát raktunk ki az öltözőnk ajtajára.
Egy másik nap a gyerekekkel Hálaköveket készítettünk. Kértem őket, válasszanak egy nekik tetsző követ, ami kényelmesen elfér a markukban. Majd megbeszéltük, hogy ez egy Hálakő, amire, ha ránéznek, vagy ha a kezükben fogják, akkor eszükbe fog jutni, mi mindenért lehetnek hálásak. A gyerekek színes temperával befestették a köveket, örömmel, kitartóan készítették. Mindegyik Hálakő egyéni lett, nem készült két egyforma.
Megfigyeltük, hogy amikor hálásak vagyunk, akkor nem érzünk szomorúságot és rosszkedvet, mert a hálás gondolkodás semlegesíti a negatív érzéseket.
A hála gyakorlása a Maci csoportban
Második éve veszünk részt csoportunkkal a Boldolgságóra programban. A hála gyakorlását mint a leghatékonyabb boldogságszint-növelő technikát egy hétre terveztem, de a hónap többi napjain is beszélgettünk, játszottunk ebben a témában.
Sokszor hallgattuk Bagdi Bella: Szép nap, ölelj át engem és a Boldog vagyok dalokat. A dalokra kézenfogva sétáltunk a teremben, de hallgattuk ebédelés közben és altatásnál a mesehallgatás után is.
Megtanultuk a Kerekerdő kalandra hív téged című verset, melyben Boldog Dóra hívja mesehallgatásra a gyerekeket. Elmeséltem nekik a Maci bajban van című bábjátékot. A végén a mesében szereplő bábokat körebe adtuk. A gyerekek nagy szeretettel fogták meg őket, simogatva, puszilva adták tovább társaiknak. Majd a mese mondanivalóját rögzítve együtt a csoporttal átbeszéltük a mese történetét.
Egyik délelőtt Hálaszívet készítettünk a gyerekek festett tenyérlenyomatából. Kértem őket, hogy gondoljanak olyan dolgokra, amiért hálásak. A gyerekek többsége könnyen megfogalmazta a gondolatait, de voltak olyan gyerekek is, akiknek ez nehézséget okozott. Éppen ezért, hogy érezzék, milyen sok minden miatt lehetünk hálásak, a nap folyamán mindig megköszöntem nekik, és kifejeztem a hálámat feléjük, ha valami olyat tettek, aminek én nagyon örültem (szófogadás, kedvesség, egymás segítése…). Ezáltal ők is könnyebben meg tudták fogalmazni a gondolataikat. Jó volt hallani, ahogyan elmondták mindazt, amiért hálásak. Így jobban megismertük azt, hogy a gyerekek minek örülnek, mi teszi őket boldoggá. A „Te miért vagy hálás?” kérdésre a gyerkek válaszaiból a szeretetnyelvükre is lehetett következtetni, hiszen sokan fogalmazták meg a szüleik ölelését, pusziját (testi érintés), a közös programokat (minőségi idő), a kapott játékokat (ajándékozás) hálának. A sok színes kezecskéből szív formát raktunk ki az öltözőnk ajtajára.
Egy másik nap a gyerekekkel Hálaköveket készítettünk. Kértem őket, válasszanak egy nekik tetsző követ, ami kényelmesen elfér a markukban. Majd megbeszéltük, hogy ez egy Hálakő, amire, ha ránéznek, vagy ha a kezükben fogják, akkor eszükbe fog jutni, mi mindenért lehetnek hálásak. A gyerekek színes temperával befestették a köveket, örömmel, kitartóan készítették. Mindegyik Hálakő egyéni lett, nem készült két egyforma.
Megfigyeltük, hogy amikor hálásak vagyunk, akkor nem érzünk szomorúságot és rosszkedvet, mert a hálás gondolkodás semlegesíti a negatív érzéseket.
A Liliom csoportos gyerekek egy újonnan szerveződött közösség. Megismertük egymást és hálánk jeléül örömmel örökítettük meg tenyérlenyomatunkkal, hogy egy csoportba tartozunk.
Szivárvány középső-nagycsoport szeptembreben nagyon hálás volt mindenért. „Elmúlt a betegség” /Covid/, és újra találkozhattak társaikkal. Örülünk mindennap a napocskának, hiszen a csoportszobánkat, fekvése miatt „bearanyozza”.
Reggelente, amikor nem süt fel a nap, a gyerekek önkéntelenül éneklik a Süss fel nap című dalocskát.
A Három pillangó című mesés bábelőadás formájában is ismerik, kedvelik, sőt játszák is.
Beszélgetésekben elmondhatták saját véleményüket a mese szereplőinek viselkedéséről. Megfogalmazták, mikor, mire lehetünk hálásak. Nemcsak a mese által, hanem a mindennapi életünk során mikor érezhetünk hálát valami vagy valaki iránt. Elgondolkodtató, mélyérzésű gondolatokat fogalmaztak meg a gyerekek.
Boldogság mondóka megismertetése, gyakorlása
Hálafa elkészítése mosolygós almákkal és körtékkel