A reggel folyamán már a témához kapcsolódóan a reggeli örömforrás felé fordítottuk a figyelmet, hogy ebből a beszélgetésből a hála fogalmát is közelebb hozzuk a gyermekekhez. Első feladatként A boldog százlábút készítettük el, miközben háláról, örömökről beszélgettünk, minden szívecske felragasztásánál hálát, köszönetet mondtunk valamiért. A következő tevékenység során a A boldog csiga házát színezték ki a gyerekek, miközben arról beszélgettünk hogy óv minket a hála, köszönet! A napi mozgás keretében a Hogyan sző a hálapók? játékot játszottuk, mely nagy örömöt jelentett a gyermekeknek, és lehetőséget adott az egymásra reflektálásra is. Gyermekeink relaxációként figyelmesen hallgatták Jékey Zoltán: A három pillangó történetét, és mert a zuhogó esőre való tekintettel nem tudtunk kimenni, ezért még a dramatizációra is volt időnk, először hanggal, majd némán, és a gyermekek kérésére saját elképzelésük szerint tovább folytatták a játékot – történetet saját fantáziájuk szerint! A nap lezárásaként a hónap dalát is meghallgattuk, miközben a még mindig „repkedő pillangók” szabad mozgással fejezték ki magukat. Öröm volt látni a sok felszabadult, boldog pillangót ahogy egymásra figyelve, időnként egymást megölelve repkedik körbe az osztálytermet.
A hála gyakorlása
A margaréta csopot gyermekei már ismerték,, A három pilangó” című mesét.
Felidéztük a történéseket, beszélgetőkör keretében megismerkedtünk a hála jelentésével.
Az előre elkészített síkbábokkal többször előadtuk a mesét.
Nagyon élvezték a gyerekek .
A margaréta csopot gyermekei már ismerték,, A három pilangó” című mesét.
Felidéztük a történéseket, beszélgetőkör keretében megismerkedtünk a hála jelentésével.
Az előre elkészített síkbábokkal többször előadtuk a mesét.
Nagyon élvezték a gyerekek .
A margaréta csopot gyermekei már ismerték,, A három pilangó” című mesét.
Felidéztük a történéseket, beszélgetőkör keretében megismerkedtünk a hála jelentésével.
Az előre elkészített síkbábokkal többször előadtuk a mesét.
Nagyon élvezték a gyerekek .
Szent Gellért Katolikus Általános Iskola és Gimnázium
A gyerekek szívet készítettek amely közepébe belerajzolták az arcképüket és ráírták a nevüket.A szívecskéket a táblára helyeztük, majd a saját szívecskéjükből kiindulva nyilakat vezettek annak a társuknak a szívecskéjéhez, akiknek hálásak valamiért. Szóban indokolták a választásukat.
Csoportindításnál, a csoportkohézió kialakításánál, erősítéséhez kezdeményeztük és alkalmaztuk a hálafa elkészítését.
A gyerekek kifejezhették, hogy ki kivel barátkozik, kivel szeretnek játszani. Ezáltal megjelent a csoport szociometriája is. Információt kaphattunk a csoport kapcsolatrendszeréről, hogy hol kell segítenünk a gyerekek beilleszkedését.
Csoportindításnál, a csoportkohézió kialakításánál, erősítéséhez kezdeményeztük és alkalmaztuk a hálafa elkészítését.
A gyerekek kifejezhették, hogy ki kivel barátkozik, kivel szeretnek játszani. Ezáltal megjelent a csoport szociometriája is. Információt kaphattunk a csoport kapcsolatrendszeréről, hogy hol kell segítenünk a gyerekek beilleszkedését.
A gyerekekkel először meghallgattuk a hónap dalát, majd megbeszéltük, hogy miről szólt a dal, kinek miért tetszett. Megbeszéltük utána, hogy mit is jelent az a szó, hogy hála. Minden gyermek egyesével elmondta, hogy kinek, miért hálás, majd minden gyermeknek el kellett mondania, hogy az osztályból kinek, miért hálás. A gyerekeknek nyomtattam fejenként 2 darab szívet. Az egyik szívbe azt kellett rajzolniuk, akinek általánosságban hálásak, vagy amiért hálásak, a másik szívbe pedig az osztálytársaikhoz kapcsolódó hálát kellett rajzolniuk. Rajzolás után a gyerekek ollóval , önállóan körbenyírták a szíveket, majd a körbenyírt szíveket közösen a táblára ragasztottuk. A szívekből kiraktuk a hála szót.
Boldogságórás szakköröseimmel kimentünk a természetbe. Egyrészt hagyományosan igyekszem az első foglalkozásokat (más szakkörön is) a kollégiumon kívül tartani, hogy még felszabadultabb hangulatban induljunk, másrészt így a hála téma jegyében felfedezhetjük, hogy a természet mit ad nekünk, amiért hálásak lehetünk. A diákok mobiltelefonjaikkal fotókat készítettek virágokról, rovarokról, bármiről, amit érdekesnek találtak. Csapatépítő játék után beszélgettünk a háláról, és a Hálaspirál játékot játszottuk. Ez utóbbi is sokat segített abban, hogy megismerjük egymást. (Most először van Boldogságóra-szakköröm, és sok benne a kilencedikes.) Nagyon bölcs gondolatokat mondtak arra, hogy egyes dolgokért miért lehetnek hálásak. Később a fotókból montázst készítettünk a lányokkal. Két variáció született egy konzervatívabb, ahol körben szerepelnek a diákok fényképei a természetről olyan sorrendben, ahogy állnak, és távolabb még pár kép néhányuktól. A másik egy fantáziavilág, amit a képekből alkottak.(A műanyag béka úgy kerülhetett a képre, hogy a kirándulás közben a fűben találták, így az is valamilyen módon a természet ajándéka volt.) Kaptak hálaüzenet cédulákat, amiken voltak kiszínezhető grafikák is, amik mellé odaírhatták, hogy miért hálásak valakinek. Vagy ezt felhasználva, vagy saját fantáziájuk alapján készített ilyen hálacédulá(ka)t adnak majd valaki(k)nek, és legközelebbi alkalommal beszámolnak majd róla, hogy milyen hatást váltottak ki, és bennük mi zajlott le az átadás közben, illetve amikor meglátták a másik reakcióját.
A katica elkészítése előtt beszélgettünk a gyerekekkel a hála, boldogság, öröm kifejezéséről. Mit csinálunk, ha örülünk, mi az a hála? Mindenki megmutathatta, hogyan viselkedik ezekben a helyzetekben. Közösen elkészítettük a katica formát, amelyre minden kisgyerek felragasztotta a saját hála pettyét. Előtte elmondta, hogy miért hálás. Ez után közös képen örökítettük meg a boldog, hálás, Katica csoportos gyerekeket!
🥰🐞