A gyerekekkel beszélgettünk arról, hogy mit jelent a hála, ők kinek és miért lehetnek hálásak. Ezután minden gyermek egy-egy hálagyöngyöt készített, amelyre lerajzolta, hogy ő miért hálás, majd a gyöngyöket egy gyöngysorrá fűztük össze, amely így nagyon erős, hiszen 12 gyermek hálája adódott benne össze.

Ettől a tanévtől kezdődően iskolánkban három osztályban tartok boldogságórákat: az 1.a, a 2.a, és a 3.a osztályban.
Idén iskolánkban kialakítottunk egy boldogságtermet, ahol ezeket a foglalkozásokat tartjuk. A termet teljes egészében a boldogságórákra szabtuk: babzsákokat, szőnyeget és kényelmesen átrendezett padokat helyeztünk el benne, hogy a gyerekek otthonos, barátságos környezetben vehessenek részt a közös élményekben. A falakat barátsággal, hálával és szeretettel kapcsolatos idézetek díszítik, amelyek segítik a pozitív hangulat megteremtését és inspirálják a gyerekeket a mindennapokban. A terem így nyugodt, oldott légkört biztosít, ahol a gyerekek bátran megnyílhatnak és könnyebben kifejezhetik érzéseiket.

1. osztály- A hála témakörének feldolgozása
Az első boldogságórán a gyerekek ismerkedtek a boldogságóra fogalmával. Dalhallgatással (Hála erősségdala) hangolódtunk, majd beszélgettünk arról, mitől lehet boldog egy napjuk. Közösen elkészítettünk egy „Boldogság-napocskát”, amelynek sugaraira a gyerekek felrajzolták, mitől érzik magukat boldognak.
A második foglalkozáson a hála kimondását és kimutatását gyakoroltuk. Megismerkedtünk a hála virágával az erősségek kertjében, majd a gyerekek egy-egy „Örülök, hogy itt vagy!” kártyát adtak egy általuk kiválasztott osztálytársuknak. Az átadáskor mindannyian el is mondták, miért örülnek a másiknak. Ez a tevékenység nagy örömet és meghatottságot váltott ki, erősítette a kapcsolódást az osztályban.
A hónap harmadik óráján a gyerekek megismerkedtek A hálafa történetével. Lerajzolták a mese szereplőit, majd beszélgettünk arról, miért volt szomorú a fa, és hogyan segítettek neki az erdei állatok. A mese feldolgozásán keresztül a gyerekek megtapasztalták, hogy a hála és a figyelmesség képes mások örömét és erejét visszaadni.
Az órákon sok mosoly, nevetés és közvetlen élmény született, a gyerekek bátrabban fejezték ki magukat, és egyre inkább megértették, hogy a hála apró dolgokban is jelen van.

2. osztály-A hála kifejezése
A másodikosokkal a hála kifejezésének gyakorlati formáit vettük sorra.
Az első órán felelevenítettük az órakezdő mondókánkat, majd beszélgettünk arról, mikor mondunk köszönetet. Dramatizáltunk rövid helyzeteket is, például amikor valaki segít a társának. A gyerekek lelkesen játszották el a mindennapi hálás pillanatokat.
A második órán megismerkedtünk a hála virágával az erősségek kertjében, majd minden tanuló egy-egy szívecskét készített, amelyre rajzzal vagy írással fejezte ki, miért hálás egy osztálytársának. A szívecskéket odaajándékozták egymásnak, ami közvetlen és örömteli kapcsolódásokat hozott létre az osztályban.
A harmadik órán A hálafa történetével ismerkedtünk meg. A gyerekekkel átbeszéltük, miért lehetett szomorú a fa, és hogyan gyógyult meg a segítség és a figyelmesség által. Ezután „Hála-virágot” készítettünk: a gyerekek a szirmaira gyűjtötték össze, hogyan mutatható ki a hála. Elkészítettük az osztály közös Hálafalát, amelyre a gyerekek felírhatták vagy lerajzolhatták, miért lehetnek hálásak a családjuknak.
Végül mindenki készített egy hálakupont egy családtagjának, amelyen kifejezték, miért hálásak neki, és cserébe felajánlottak valamilyen apró segítséget (pl. házimunka, közös játék). Ez a feladat a családi kapcsolatokban való hála tudatosítását segítette.
A foglalkozások során a gyerekek sokkal nyitottabban beszéltek a saját élményeikről, és élvezték a közös játékos színjátszást. Az osztályban érezhetően oldottabb, pozitívabb lett a hangulat.

3. osztály– A hála megélése
A harmadikosokkal a hála mélyebb megélésére koncentráltunk, különböző történetek és személyes élmények feldolgozásával.
Az első órán mindenki felírta a nevét egy papírra, majd összegyűrtük és összekevertük őket. Minden gyermek húzott egy nevet, és arra a papírra ráírta, miért hálás annak az osztálytársnak. A lapokat átadták a címzetteknek, így mindenki személyes, pozitív visszajelzést kapott. Az osztály közösen készített egy Hálabefőttet is: minden óra végén bedobhattak egy cetlit arról, miért hálásak aznap. A hónap utolsó foglalkozásán kibontottuk az üveget, a gyerekek húztak belőle, felolvasták a cetlit, és közösen próbáltuk kitalálni, ki írhatta. Ez nagyon sok örömteli és megható pillanatot hozott, erősítette az osztályközösséget, és segített abban, hogy tudatosítsák: a hála mindennapi apró dolgokban is megélhető.
A második órán A ceruza és a radír történetét ismertük meg. A történet kapcsán beszélgettünk arról, hogy a saját életünkben is vannak olyan dolgok, amelyeket megbántunk, és megpróbáltunk kijavítani. A gyerekek őszintén és elgondolkodva osztották meg élményeiket.
A harmadik órán minden tanuló szeretetkupont készített egy családtagjának. A kuponra felírták, miért hálásak neki, és felajánlottak valami apró segítséget cserébe. Közben a Hála erősségdalát hallgattuk. Emellett megismerkedtünk Howard Kelly történetével is, aki gyermekkorában egy pohár tejet kapott egy idegentől, és felnőttként, orvosként hálálta meg a jóságot. A történet megbeszélésekor a gyerekek ráéreztek arra, hogy a hála nem mindig azonnal, hanem hosszú idő múltán is kifejezhető, és hogy a jócselekedetek sosem vesznek el nyomtalanul.
A szeptemberi boldogságórák segítették a gyerekeket abban, hogy felismerjék és megfogalmazzák, miért lehetnek hálásak. Az egyszerű játékok, történetek és kreatív feladatok révén fejlődött az érzelmi kifejezőkészségük, a közösségi kapcsolataik és a családtagjaikkal való kötődésük is.

A pici elsősökkel-4-fős csoportokban játszottuk a játékot.Nagyon tetszett nekik a feladat.:)

A gyerekekkel közös hálafát készítettünk, aminek leveleit minden gyermek rajza díszített, miért is hálásak. Hálapillangónk segítségével mindenki elmondhatta, miért is ad az adott napon köszönetet és meghallgattuk a ‘Megsértődött a Gellért-hegy’ című mesét, amit beszélgetéssel és színezéssel zártunk.