Kiscsoportom van, ezért valami egyszerű dologra gondoltam. Szeretik a festést, ezért úfy döntottem, egy „Szív” fát készítünk tenyérlenyomatból. Közben beszélgettünk arról, milyen jó ha tiszta csoport vár, ezért hálásak lehetünk a dadus néninknek. És milyen jól eső érzés ha a másik kisgyerek segít a játékelrakásban….hálásak vagyunk a segítségért.
Mindenki aki ma itt volt hazavihetett egy saját szívet hurkapálcára ragasztva.

Induló kiscsoport vagyunk, ezért a hála gyakorlása felnőt irányítását igényli.
A feladat megoldásához a zsirkrétát és az ecsetet hivtuk segítségül.
Az elkészült alkotásokkal megajándékoztuk azokat a gyerekeket akik nem kapvsolódtak be a barkácsolásba.

Az első hónap témája a boldogságfokozó hála volt. Az elmúlt héten megismertettem a gyerekekkel a hála fogalmát. A gyerekek érdeklődve figyeltek rám, és az ötleteikkel segítették a beszélgetés gördülékenységét. A hálapók játékot játszottuk el közösen, amiben mindenki könnyen tudott érvényesülni. Örömmel tapasztaltam, hogy változatos mondatokat mondtak, és a visszahúzódóbb, csendesebb gyerekek is szívesen vettek részt a játékba. A kezükre tekertem a fonalat, és szorosan, feszesen tartották azt. Voltak olyanok, akik azért voltak hálásak, hogy a Napsugár csoportba járhatnak, vagy a kiskutyájukért, de voltak, olyanok is, akik azért, hogy láthatják a barátjukat. A tapasztalatokat látva, nagyon várjuk a csoporttal együtt a következő témát is.