A Maroslelei Zengő Óvoda-Bölcsőde boldogságóráinak beszámolója a „Boldogságfokozó hála” téma körében.
A hála gyakorlása
A gyerekek szívesen beszéltek arról, hogy miért is hálásak. A legfontosabb dolgok számukra a családdal és a tanulással kapcsolatos témák voltak. A kézműves foglalkozás alkalmával nagyon vidámak és nyitottak voltak. A mesefeldolgozás során figyelmesen töltötték ki a játékos feladatokat. A témával kapcsolatban az egészséget is kulcsfontosságúnak tartják, így megbeszéltük a testi-lelki egészség jelentőségét. Gyógynövények illatolása, ezzel kapcsolatos rejtvények, digitális játékok, kooperatív munka jellemezte a foglalkozásunkat.
1-ES SZÁMÚ NAPKÖZIOTTHON, NAGYKÁROLY
A foglalkozást a hála hónap dalának meghallgatásával kezdtük: „Szép Nap, ölelj most át engem, szép Nap!”. Ezt követte Jékely Zoltán: A három pillangó című meséjének bemutatása.
A mesében a pillangók a napsütésnek voltak hálásak, mert a nap megszorította a szárnyukat.
„Süss fel Nap, süss fel Nap,
Szárogasd meg szárnyamat,
Nyisd ki a virágokat!”
Akár a pillangó, mi is énekeltünk a napnak, hogy simogasson minket melegével és mosolyával. Hálából mi is megajándékoztuk, minden gyerek egy-egy sugarat adott ajándékba a Napnak. A Nap sugarait tenyérlenyomat segítségével készítettük el. Az ajándékozás során a gyerekek megosztották egymással, hogy mi mindenért hálásak.
A foglalkozás lezárásaként csoporttermünkben elhelyeztük a Napocskát, hogy a mindennapokban árassza ránk fényét, melegét, s nap mint nap juttassa eszünkbe, hogy mi mindenért vagyunk hálásak.
A segédanyag alapján építettem fel az órát, majd utolsó feladatként a tanulók csoportokban internetes kutatást végeztek: olyan virágokat kerestek, melyek a hálát fejezik ki. Így derült ki, hogy a hortenzia, a rózsaszínű és barackszínű rózsa és gerbera erre alkalmasak. Kiskertet nem tudtunk összerakni, de egy kis virágcsokrot igen. 🙂
A kis elsősök sok segítséggel,de annál nagyobb örömmel fogadták az idei tanév első feladatát. Sokat beszélgettünk a témáról,meghallgattuk a hónap dalát. :))
A 2021/22 tanévtől a tokaji Margaréta csoportba is bevezettük a Boldogságórát. A csoport fele részben nagycsoportos, fele részben pedig középső csoportos kisgyermekekből áll. Nagy izgalommal várták, hogy mit is fogunk csinálni a Boldog óra foglalkozáson. Amikor terveztem a foglalkozást, arra gondoltam, hogy ezen a napon azért legyünk hálásak, mert újra itt lehetünk, az óvodában, a csoportunkban. Az elmúlt tanév nehéz volt mindenki számára. Keveset találkoztak a kisgyermekek egymással a kialakult vírushelyzet miatt, majd eljött a nyári szünet és ez is megakadályozta a mindennapos találkozásukat. Úgy éreztem, hogy szükségünk van arra, kicsiknek és nagyoknak egyaránt, hogy hálásak legyünk azért, hogy együtt vagyunk! A foglalkozást a Boldogságóra kézikönyv útmutatásait figyelmebe véve, ” A haragom kifújom, mint a cica nyújtózom” és a „Domborítok, mint a cica, házba bújok, mint a csiga…” mondókákkal kezdtük. A mondóka alatt is már relaxációs zene szólt. Miután befejeztük a légzőgyakorlatokat, a „Szép nap, ölelj most át engem…” című dalocskát hallgattuk és énekeltük, szabadon mozogtunk rá és meglepő dolog történt! Néhány kisgyermek nagyon elérzékenyült, szinte sírásig meghatódott. Őket megöleltük, megsimogattuk, vígasztaltuk. A zene végén körbeültünk a szőnyegen és beszélgettünk arról, hogy ki mit érzett amíg hallottuk a zenét, táncoltunk rá és elengedték magukat. Volt olyan kisgyermek, akinek eszébe jutott a dédimamája, akit elveszített! Érdekes volt számomra, hogy egy ilyen kisgyermeknek mi jár a fejében?
Az aktuális témának megfelelően beszélgettünk arról, hogy mi a „HÁLA” szó jelentése, milyen érzés hálásnak lenni, kinek és miért lehetünk hálásak. Az újdonság erejével hatott rájuk ez a beszélgetés és kedvesen, egymást figyelve mondták el a gondolataikat. A tanulságos kismese elmodására segítségül hívtuk Boldog Dórát, aki szinte elvarázsolta a gyermekeket, teljesen lekötötte a figyelmüket. A mese végén ügyesen válaszoltak a feltett kérdésekre. Ezt követően elkészítettük a hála virágot. Tetszőleges színeket választahattak ki a szirmoknak, és a tenyérlenyomatunkkat formáltuk a virágunkat. Közben elmondták a kisgyermekek, hogy miért hálásak. Érdekes volt számomra, hogy valóban megértették a feladatot és valóban volt olyan kisgyermek, aki azért volt hálás, mert itt lehetett. Az elkészült virágot kitettük a falra a Boldogság vára mellé, megnézhették, csodálhatták a szép munkájukat. A foglalkozás végefelé kiszíneztük s hála jelét, elhelyeztük a Boldogság várának az első lépcsőfokán, majd zárásként többször is elénekeltük a Boldog vagyok című dalocskát. Nagyon vidáman zártuk a napot! Kedvesebbek, figyelmesebben lettek egymáshoz. A foglalkozás végén kértem a kisgyermekeket, hogy meséljenek a mai napunkról otthon is, mondják el bártan, hogy mit éreztek a foglalkozás ideje alatt. A következő napokban pozitív visszajelzéseket kaptam a szülőktől, amely megerősített abban, hogy ezek a napok is nagyon fontos szerepet fognak betölteni a kisgyermekek életében.
Minden gyerek a saját kezét rajzolta körbe egy színes lapon, ebbe írta bele a HÁLA szót, a nevét és további 4 gyerek nevét aki iránt hálát érez az osztályba, és azt is, hogy miért hálás neki. Majd a kezeket egy hálószerű, – de egyébként mivel ősz van szőlőfürtökre hasonlító – alakzatra raktuk, figyelve arra hogy ezek a kis kezek mindenképpen összekapcsolódnak/ összefonódnak, hiszen így vagyunk mi egy nagy közös egész!
Csoportunk második éve vesz részt a Boldog óra fogalakozásokon. Szép nap ……című dalt hallgatva lassú mozdulatokat végeztünk, körben ülve, egymás kezét fogva próbáltunk „befelé figyelni”. Majd beszélgettünk a Hála szó jelentéséről, ki volt már hálás, és miért. Boldog Dóra elvarázsolta a csoportot a Kerek erdőbe ahol, egy szép történetet hallgathattak meg a gyermekek. Ebben az erdőben lakik a Hálapók, aki „örömfonalával” beszövi azt a gyermeket, aki megtudja mondani, hogy miért volt már hálás. Ezt a játékot nagyon élvezték, volt olyan gyermek akit többször is beszőtt a pók, nagyon jó gondolatokat fogalmaztak meg a gyermekek. Foglalkozás zárásaként elkészítettük a csoport Hála szívét, és felragasztottuk a Hála jelét a vár első lépcsőfokára. A gyermekeknek annyira tetszett a Hálapókos játék, ezért kitaláltuk, hogy mindenki elkészítheti a saját pókját, tetszőleges örömfonallal. Az udvaron pedig leveleket gyűjtöttünk, és minden gyermek annak a családtagjának adta oda, akinek hálás lehet valamiért. Úgy gondolom, hogy nagyon tartalmasan telt az első fogalakozásunk, sok mindent megvalósítottunk, és ami a legfontosabb kis csapatunk újra „összekovácsolódott”.
A 2020/2021. tanévben nagy szeretettel vártam az első osztályos kisdiákjaimat. Az 1. b osztály matematika-informatika-kommunikáció specialitású tanterv szerint tanul egész napos oktatási formában. A tanórákon az informatikai, kommunikációs ismeretek domináns szerepet kapnak. A matematikát és az informatikát megemelt óraszámban tanulják a gyerekek. Az én kis osztályommal szeptemberben tartottam az első Boldogságórát.
Nagyon fontosnak tartom már óvodás kortól az érzelmi intelligencia fejlesztését. A pozitív érzelmek a boldog élet alapjai. Már az első napokban gyökereket és szárnyakat növesztettünk közös erővel, egymásra figyeléssel és sok-sok mosollyal. Célom, hogy a gyerekek nyitottá váljanak a világ szépségeire, találják meg miben tehetségesek. Legyenek egymással megértőek, türelmesek és toleránsak. Szeretném, ha az együtt eltöltött idő emlékezetes maradna számukra. A pillanatok varázsát sokáig megőriznék. A mi osztályunk a szeretet kis szigete lesz, ahol egymás segítése, megbecsülése mindenki számára fontos. A jó hangulat, a szeretet és a bizalom gazdagabbá tesz mindannyiunkat. Célom, hogy eredményes és vidám kisiskolásokká váljanak. A Boldogságórák mind ezek megvalósulását segítik. A boldogságérzés tanítását az alapoktól kell kezdeni. Szeretném, ha ezek a gyerekek örömteli, tartalmas napokat élnének meg. Megőriznék a kapcsolatok harmóniáját magukban, boldogságra képes kisdiákokká válnának.
Az óra elejét rövid versikével és Bagdi Bella Repülj velem című dalával kezdtük. A közös tánccal és énekkel vidám hangulatot teremtettünk. Kellőképpen motiválta a gyerekeket. A versikét, amely a szeretetről szól, otthon is elmondták a szülőknek a gyerekek. Ezt ők maguk mesélték el.
A célkitűzésben elmondtam, hogy a hálával fogunk foglalkozni az órán, élményeket gyűjtünk. A hála jelentését ismerték a gyerekek. Azért megerősítettük, hogy teljes szívünkből köszönünk meg dolgokat. A gyerekek nagyon nyitottak voltak, elmondták, hogy miért hálásak. Hálásak azért, hogy: iskolába jöhettek, tanulhatnak, hálásak a közös kirándulásért a szülőkkel, hogy hétvégén gombázni megy a család, hálásak apáért, anyáért, a nagyszülőkért. Az egyik kisfiú elmondta, hogy az anyukája nászúton van, és most a nagymama vigyáz rá. Nagyon hálás a nagymamájának érte. Hálásak azért, ha anyával együtt sütnek, hálásak a családért. Az egyik kisfiúnak elváltak a szülei, és ő nagyon hálás az apukájának, mert együtt mennek a hétvégén az apukával biciklizni. Nem drága tárgyakat mondtak, hanem szívükhöz közel álló személyeket, és együtt megélt élményeket. Én ennek nagyon örültem.
A mese az mindig más dimenzióba röpít bennünket. A nyuszi, az őzike meg a répa című mesét adtuk elő. Megbeszéltük, hogy a két kisállat miért lehet egymásnak hálás. Az érzelmi intelligenciát fejlesztő mesék szerepe mélyreható. A mese örömforrás, élmény a gyerekek számára. Gazdagodik a fantázia, a szókincs, fejleszti a figyelmet. Segítségével csodavilágot varázsolhatunk. A gondolatmenetet a mese fonalára fűztem. A gyerekek nagyon aktívak voltak. Mindenki szerepelni akart. A mesét több szereposztásban is előadtuk.
Elkészítették a gyerekek a hálatablót. Rajzban is megörökítették, hogy miért hálásak. Az elkészült rajzokat egy nagy kartonra ragasztottuk. Külön kiemelték, hogy barátokat szereztek az első osztályban és ezért nagyon hálásak. Két kisfiú magatartása különbözik a többiétől. Ma már nincs olyan osztály, ahol ne lenne magatartászavarral küzdő gyerek. Csak megerősíteni tudom, hogy a Boldogságóráknak nagyon jó nevelőhatása van. Szelídült a viselkedés, sőt a Boldogságórán csak derűs, aktív gyerekek voltak. Nem volt probléma a viselkedéssel (ez más órán nem mindig van így). Az óra minden mozzanatát élvezték, okos dolgokat mondtak. Nagyon meg is dicsértem őket. Külön kiemeltem, hogy más órákon is így szeretném.
Elmeséltük, hogy miért szeretjük nagyon apát és anyát. Az Apa-dalra jót táncoltunk.
A tanóra vége meditációs gyakorlattal záródik. Belvilágunk virágoskertjében teszünk rövid utazást, és kellemes érzéseket, sok-sok örömöt viszünk magunkkal a hétköznapokba. Leültünk a Hála-patak mellé, behunytuk a szemünket. Csak a patak csobogását hallottuk. Ez megnyugtatta a gyerekeket. Behívtuk a szívünkbe, akit nagyon szeretünk. Hagytuk, hogy ott jól érezze magát. Megöleltük és magunkkal hoztunk egy mosolyt belőle. Annyira jól sikerült a gyakorlat, hogy volt olyan kisgyerek, aki azt mondta: „Anyát akarom.”, „Mikor jön anya?” Én erre azt mondtam: Itt van velünk mindig, ha a szemeddel nem is látod, de itt van a szívünkben.
A nap fénypontja a házi feladat volt. Hálasétát tettünk a közeli emlékparkba. Hálát mondtunk a napocskának az őszi szép időért. Beragyogta a napunkat, a hetünket. Lehetővé tette, hogy szép élményekkel, közös játékokkal, vidám percekkel legyünk gazdagabbak. A játékok között volt Napimádás, Nyíló virág játék, Labdajáték. Mesét is adtunk elő a napocskának, és énekeltünk neki.
Örömmel tölt el, hogy iskolánkban én is képviselhetem a Boldogságóra programját.
A korábbi évben a Napsugár csoport tagjai már részt vettek Boldogságórás foglalkozásokon. Az idei évben az első ilyen típusú foglalkozást azzal kezdtük, hogy megbeszéltük, mi is az a hála, miért lehetünk hálásak. Ezután elolvastam nekik a Hálafa történetét. A történet végén található mondókát meg is tanultuk, hiszen azt egy Napsugár csoportba járónak illik tudni. Ezután elkészítettük a kézlenyomatos napocskánkat. A nap lezárásaként pedig meghallgattuk a háladalt, majd akinek kedve volt elkészíthette a saját hálafáját is.