A méhecske csoport (nagycsoport) első boldogságóra foglalkozásának témája a hála. A foglalkozás bevezetése kapcsán a gyerekek meghallgatták a hálafa történetét. A mese megérintette a gyerekeket, mely egy jó kiindulási alap volt a hála fogalmának a megismerésére, és gyakorlására. A mese meghallgatása után beszélgettünk, hogy mit gondolnak a háláról. Elmesélték, hogy ők miért hálásak például a szüleiknek, a testvérüknek vagy a csoportba járó gyerekeknek. Nagyon ügyesen fogalmazták meg a gondolataikat, a mondatot minden esetben úgy kezdtük hogy „Azért vagyok hálás mert….. A foglalkozás lezárásaként elkészítettük a méhecske csoport „hála fáját” és a lezárásaként a gyerekek által színezett „hálás kis katicabogarak” felrepültek a hála fánkra. A foglalkozás alatt meghallgattuk a Világomban minden rendben van című albumot, és az egyik kedvenc dalt el is játszottuk. Ez a dal a Jól érzem magam című dalocska volt. A foglalkozás alatt nagyon jól szórakoztunk és el is fáradtunk, relaxációval zártuk le a boldogságórát.
A hála gyakorlása
A Csiribiri csoport számára ez volt az első Boldogságóra foglalkozás, amit láthatóan nagyon élveztek. Ügyesen elmondták, hogy kinek miért hálásak és, hogy mit éreznek ekkor. A Boldogzsákok készítése tetszett nekik a legjobban, amit haza is vihettek egy hálafalevéllel, amit otthon adhattak át, így a téma továbbélését biztosítottuk a családokban. Még másnap is foglalkoztatta őket a hála érzése, mert többször szóba hozták a nap folyamán.
Szeptember a hála hava, ezért a foglalkozásokon arról beszélgettünk mit is jelent ez számunkra és mikor szoktuk érezni. Rengeteg választ kaptam a gyermekektől, akik szívesen meséltek. Meghallgattuk a témával kapcsolatos dalt, végül elkészítettük a saját szőlőfürtünket, melynek a Hálaszüret nevet adtuk.
Szeptemberi hónapban 4 boldogságórát tartottunk a Berettyóújfalui József Attila Általános Iskola 1./ b osztályában.
Új osztályukban a kicsi óvodásokból iskolássá váltak. A legfontosabb célkitűzés ebben a hónapban a beszoktatás és a Hála gyakorlása.
Első alkalommal a boldogságról, örömről általánosságban beszélgettünk
Elkészítette mindenki a Hála kis csigáját ahol annyi kis négyzetet színeztek ki amiért ők hálásak. Aztán ezeket meg is beszéltük. Gyermeki őszinteséggel jelenítették meg azokat a dolgokat, eseményeket amik az ő számukra fontosak. ( Hálásak: a családért, az anyukájukéért, a gondoskodásért, a házi kedvencekéért…..stb)
Megbeszéltünk azt is, mennyi minden van az életükben amiért hálát adhatunk. Az ősz jellemzői kapcsán, pl a lehulló falevelekéért. Amit más emberek szemétkén értékelnek, nekünk drága kincsek lettek. A levelekből gyönyörű képeket készítettünk. Hála képeket ki is tettük a boldogságfalunkra.
Testnevelés órákon relaxációs és meditációs gyakorlatok végeztünk. A relaxációnak aktív mozgásalapú módszerei kiválóan alkalmasak arra, lehető legkedvezőbb lelkiállapotot eredményeznek.
Szeptember 21. a Hála napját is megünnepeltük. Szeretet szívet készítettek a gyerekek azok számára akik számukra a legfontosabbak.
Ez a hónap megtanította nekünk és tanulóinknak is azt , teljes szívből tudjunk örülni annak amink van és legyünk nagyon hálásak érte. „Minden napnak van valamilyen öröme. Neveld rá a szemedet, hogy meglássa azt.
Beszélgettünk a hála és köszönetnyilvánításról otthon és az iskolában. Ezek alapján készült a hála-háló, mely az osztálytársak háláját mutatja be egymás iránt.
A boldogságórás foglalkozások szeptember harmadik hetétől került sor.Ekkorra már megvolt a beszoktatás, visszaszoktatás és az ősz témakörön belül éppen az őszi gyümölcsökkel foglalkoztunk, az őszi szüretről beszéltünk. Fokozatosan ismertettem meg a gyermekekkel a hála kifejezést. Örültünk és hálásak voltunk az ősz szépségeinek, gyümölcseinek, hálánkat fejeztük ki, hogy egy csoportban járhatunk, hálásak voltunk az érzékszerveinknek, az egészségünknek,a családunknak. Segített a hála kifejezésében a „szeretetkör” amikor a gyermekek egymásnak is kifejezhették hálájuk .
„A Hálafa története” című mese meghallgatása után még inkább mélyítette a gyermekekben a hála érzést.
Nagy szeretettel készítettük el a „hála” (gyümölcsös) kosarunkat, ami által a gyermekekben ismét megfogalmazódott, hogy ők miért is hálásak.
A csoporttal most kezdtem el gyakorolni a meditálást, amit ők örömmel fogadtak és szívesen vettek részt Bagdy Emőke „Hála” meditációján.
Hálás vagyok!
Szeptember elején valósítottuk meg a Hála témakört. A hét során több alkalommal foglalkoztunk a témával. Az első alkalommal, a gyermekekkel a napimádás relaxációs gyakorlattal kezdtük a foglalkozást, majd leültünk körben a szőnyegre.
Megvalósított játékaink:
• Add tovább a falevelet! A kezünkkel továbbadtunk egy színes száraz falevelet, ezt neveztük ki szeretetlevélnek, és óvatosan odaadtuk a mellettünk ülő társunknak úgy, hogy ne morzsolódjon szét. Addig adjuk körbe, amíg körbe nem ér.
• Megbeszéltük a gyermekekkel, miért lehetünk hálásak, és hogyan fejezhetjük ki a hálánkat. Nagyon kedves gondolatokat mondtak a gyermekek. (ajándékot készítek, megölelem, megszeretem, rámosolygok, segítek a szüleimnek, meglepem őket, megpuszilom őket, megsimogatom őket, nem idegesítem őket)
• Elmeséltem „A Hálafa története” című mesét, majd beszélgettünk a meséről.
• Közösen megformáztuk a Hálaerdőt! Minden gyermek megformázhatta a saját hálafáját (gyermekjóga)! Megbeszéltük, hogy hálásak vagyunk, hogy együtt lehetünk, és megbeszéltük, mit kell tennünk azért, hogy sokáig együtt is maradhassunk.
A héten megvalósított témáink:
• Elhelyeztük a szőnyegen a színes hálakendőket, melyre minden gyermek ráfekhetett. Becsukták a szemeiket, majd arra gondoltak, kinek hálásak a leginkább a sok szeretetért, kedvességért!
• Elbáboztuk a gyermekeknek a „Maci bajban van című mesét, majd beszélgettünk a látottakról, a végén pedig megformáztuk a mese szereplőit (süni, nyuszi, maci- gyermekjóga).
• Elkészítette mindenki a hálaláncát, amit odaadhatott egyik a társának.
• Elkészítettük a katicák pöttyei játékot: Mindkét óvónőnek és a dajkának is volt katicája, majd ráragaszthatott pöttyöket, ha valakinek hálás volt valamiért. Mindig megbeszéltük, miért került fel a katicára pötty!
Nagyon jól éreztük magunkat a játékok során, a gyermekeknek nagyon tetszett minden játék!
Biharkeresztesi Szivárvány Óvoda és Bölcsőde Nagykereki Tagóvoda
A boldogságóránk témájának feldolgozását Jékely Z. : A három pillangó c. mese meghallgatásával indítottuk. Érdekes volt a mese, hang nélküli eljátszása, majd a pillangók történetének elemzése is. Örömmel fedezték fel a gyerekek a jó és rossz közötti különbségeket. A mese segített megértetni a gyerekekkel, mi mindenért is lehetnek hálásak, ez esetben különösen a Napnak. Közösen készítettünk Napocskát, alig várták, hogy a sárgára festett kis kezüket rányomják a papírra és a sok kis tenyérből ragyogó Napot varázsoljanak. Szintén izgalmas volt mindenki számára, Hogyan sző a hálapók? című játék. Az öröm fonal minden gyereket körbe szőtt, mert valamennyien tudtak örömteli, hálás dolgokat mondani. Végül meghallgattuk Gryllus Vilmos: Lepke és virág c. dalát, amely a szabad mozgásra, a pillangók röpködésére kínált lehetőséget a napsütésben. Jó hangulatban telt el a boldogságóránk.
A Boldogságóra program 1. hónapjának témájának feldolgozása, a Hála Világnapja keretein belül, több tantárgyi kapcsolat útján. Első alkalommal egy projekthét komplexebben mutatta számukra, hogy egy ilyen témát mennyi oldalról meg lehet közelíteni. Így láthatták, hogy egyetlen fogalomról, milyen sok információnk lehet, hogy lehet alkalmazni, mi az értelme, és milyen egészséges lélektani hatásai vannak.
Tantárgyi kapcsolatokon keresztül, több feladat típuson át találkoztak a tanulók a fogalommal, így mindenki megtalálhatta azt a csatornát, amit ő valóban el tud érni, és amivel ezt el tudta sajátítani, hogy a mindennapokban is tudja hasznosítani.
BOLDOGSÁGÓRA ÓRAVÁZLAT:
1. Relaxációs gyakorlatok
2. Bevezető beszélgetés a témakörről (Hála)
3. Tevékenységhálóban megjelölt feladatok (napokra, tantárgyakra bontva)
4. Gyerekdalok (www.boldogsagora.hu/gyerekdalok-6-10)
Projekt célkitűzése:
Tevékenységhálóban látható, hogy egy héten keresztül, nap, mint nap melyik tantárgyat érinti a feldolgozás, és milyen feladatokkal érjük el azt.
Ezen felül, konkrét óra keretek mellett, szeretném, ha a tanulókkal vissza-vissza említést kapnának a fogalmak. Adott élethelyzetekben, vagy esetleges problémák felmerülésénél is akár.
A legvégén egy plakátot készítünk a tanulókkal, amit ki tudnak tenni az osztályteremben, és emlékezteti őket, mit is tanultak.
Szeretném elérni, hogy a tanulók a saját, és a családi életükbe épp úgy beillesszék a HÁLA fogalmát, mint a tanórai tananyag elsajátításánál.
A megfogalmazott célokat megvalósítottam. Az órák jó hangulatban teltek. Máig vissza-vissza kérdezek a hála szerepére az életükben, melyre ügyesen megfogalmazzák a saját szavaikkal, hogy ők, hogy gyakorolják azt.
Projekt tervezet készült (word dokumentum formájában).
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
Az 1. osztályosokkal a hála témát dolgoztuk fel. A programot beszélgetőkörrel kezdtük, ahol megbeszéltük, hogy mit is jelent a hála kifejezés. Ez után megfogalmaztuk, hogy kinek vagyunk hálásak és miért. Ez a feladat, a gyermekek életkora és állapota miatt, nagyfokú odafigyelést és koncentrációt igényelt. Minden gyermek elmondta, hogy kinek hálás: „anyukámnak, mert mindig mesél”, „a kistesómnak, mert keveset sír”, ” a tanárnéniknek és tanárbácsinak, mert tanít és szeret”, „a barátomnak, mert szeret”, „a nagymamámnak, mert vigyáz rám”, „apukámnak, mert elvisz horgászni”. A beszélgetés után pedig piros szíveket ragasztottunk fel egy lapra, majd kivágtuk és felragasztottuk a nagymama, a tanárnéni, a tanárbácsi, a kistesó, a barátunk, az apuka és az anyuka rajzát. A munka közben pedig meghallgattuk a Szép nap című dalt.
Ez a feladat nagyon tetszett a gyerekeknek, jó kedvűen dolgoztak, nagyon hasznosan telt el ez a foglalkozás.