A boldogságfokozó hála
A Boldogságóra programhoz az idei tanévben csatlakoztam. Első és másodikos EGYMIs kisdiákjaim napközis foglalkozásait színesítjük a programmal. A szeptemberi induláskor megbeszéltük a Boldogságórák célját, kereteit, gyakoriságát.
A bevezető beszélgetésben megosztottuk egymással a hálával kapcsolatos gondolatainkat, majd a közelgő népmese világnapjához kötődően egy bábjátékot játszottunk, amelyben megjelent a hála. Ezt a gyermekek nagyon élvezték. A következő lépésben újra körbe ültünk és elkészítettük a csoport HÁLAFALÁT. Vörös „téglákat” vágtunk ki és a téglákra felírtuk mindenkinek, hogy miért is érzett már hálát életében. A téglákat egy közös „falra” ragasztottuk és kitűztük a tanteremben.
A hála gyakorlása
Szeptember a hála hónapja, így a 7.A és 8.A osztály tanulóival sokat elmélkedtünk a tanórák elején, hogy miért is adhatunk hálát az életünkben. Meghallgattuk a hála dalt, majd szeptember 21-én – a hála világnapján – papírra vetették gondolataikat illusztráció formájában, hogy miért is hálásak az életükben. Nagyon szeretnek rajzolni, így a feladat is hálás volt számukra. Nagy örömömre a legtöbb tanuló nem az anyagi dolgokért hálás, hanem a családjáért, a testvéreiért, a barátaiért, a háziállatáért, az ivóvízért, az ételért, az egészségért, a látásért és azért, hogy mozogni tudnak. Értékelni tudják a legfontosabb dolgokat, amik kézzel megfoghatatlanok. Nagyon megható volt számomra végignézni a rajzokat, mert már most nagyon felelősségteljesek és bölcsek. A tanóra hálával teli volt és pozitív hangulatban telt. Én pedig azért vagyok hálás, hogy ilyen tanulóim vannak. 🙂
Nagykárolyi 1-es számú napköziotthon
A szeptemberi hónap témája a „Boldogságfokozó hála”. A „Bogyó és Babóca” csoport óvodásait meglátogatta Nasu mackó, aki egy mesével elmesélte nekünk, hogy mennyire hálás, mennyire szerencsés is ő. Meglepetésként elhozta a „Nasu mackó szerencséje” című mese képes illusztrációját, mely képek kivágásával, a gyermekeknek meg kellett alkotniuk közösen Nasu mackó „hálaerdejét”. A gyermekekkel közösen megbeszéltük, hogy mit is jelent tulajdonképpen a „hála” szó. A mese szereplőinek mágnestáblára való rögzítése által, minden gyermeknek lehetősége nyílott arra, hogy megossza társaival, hogy miért is lehet hálás az életben. A „Bogyó és Babóca” csoport óvodásai hálásak, hogy: a szüleik dolgoznak, együtt van a családjuk, kistestvérük fog születni, egészségesek, óvodába járhatnak, minden napra jut ennivaló az asztalra, van kiscicájuk/ kutyusuk, …
A gyermekekkel közösen eljátszottuk a „Menjünk medvét vadászni!” című szórakoztató játékot, elmutogattuk a „Megyen a medve” című mondókát, valamint egy kötél segítségével eljátszottuk a „Mackó, mackó ugorjál!” című népi gyermekjátékot is.
Befejezésként mindenki átölelhette és egy-egy jókívánsággal elköszönhetett Nasu mackótól.
1.Bagdi Bella hála zenéjére szabad mozgás
2.Boldog Dóra csengővel
3.Boldogságmondóka közös elmondása, tartalmának megbeszélése, értelmezése
4.Az oroszlán és a kisegér c mese megnézése, feldolgozása (ki, miért lehet hálás a mesében)
5.Hála bagoly gyűjtése a hála szívekben(ma miért vagy hálás…)
A szeptemberi boldogságórák a hála jegyében teltek. Beszélgettünk arról, hogy mi mindenért adhatunk hálát az év minden napján. A gyerekeknek felolvastam a könyvben lévő történetet, majd kötetlen beszélgetést folytattunk, ahol a csoport nagyon aktív és lelkes volt. Így született meg a hálafal is, melyet a tanév során folyamatosan bővítünk majd.
Egyéni foglalkozások keretén belül is kiválóan alkalmazhatóak a Boldogságóra elemei, sőt mélyebb feldolgozásra, átkeretezésre nyílik lehetőség általa. Számos mélyen nyugvó gondolat, élmény, érzés, fantáziamunka tudott felszínre kerülni, kreativitás, kifejezésmód pozitív megnyilvánulásaival, megerősítésével.
A világban a hála szó hallatán úgy gondoljuk, hogy valami nagy dologra kell gondolni. Pedig nem! A hála jelen van a mindennapjainkban, mégha nem is gondolunk rá hirtelen. Egy pozitív érzelem, amit társas kapcsolatainkban nyilvánítunk meg. Elég hozzá egy kedves szó, egy „köszönöm”, egy jó érzés, és mindjárt hálával töltődik meg a szívünk, mert jó dolog történt velünk.
A boldogságóra keretében a tölgyfa meséjén keresztül próbáltam megismertetni a gyerekekkel a hála fogalmát. Ezután megvitattuk, hogy a mesében ki kinek volt hálás. A mesén keresztül könnyebben tudják elsajátítani, megérteni bizonyos fogalmakat.
Egy másik nap elkészítettük a hálafánkat is. Mindenki a saját kis körberajzolt kezét kivágta, az ujjacskákat kiszínezte a neki tetszőleges színnel, és felsoroltuk azt az 5 dolgot, hogy ki kinek és miért hálás az életben. A következő válaszok születtek: édesanyám minden reggel hoz péksütit, a testvérem is elkísér az óvodába, kaptam biciklit, elmentünk az állatkertbe, mindig édesanyám jön értem az oviba……és még sorolhatnám. Ezen kicsiny gyermekek is érzik a hála érzését, azt, hogy jó dolog, jó érzéssel tölti el őket, csak éppen nem tudták, hogy ez a HÁLA.
A következő alkalommal elmentünk kavicsokat gyűjteni, hogy elkészíthessük a hálaköveinket, amit hálánk jeléül odaadunk a szüleinknek. Szép színes kavicsok készültek. A szülői visszajelzésből tudom, hogy alig várták, hogy vihessék haza a kavicsokat ajándékba.
Ebből is látszik, hogy bár a gyermek még nem igazán fogja fel, hogy most ő éppen hálás valamiért, de érzi.
Ez a hónap boldogan, vidáman telt.
A világban a hála szó hallatán úgy gondoljuk, hogy valami nagy dologra kell gondolni. Pedig nem! A hála jelen van a mindennapjainkban, mégha nem is gondolunk rá hirtelen. Egy pozitív érzelem, amit társas kapcsolatainkban nyilvánítunk meg. Elég hozzá egy kedves szó, egy „köszönöm”, egy jó érzés, és mindjárt hálával töltődik meg a szívünk, mert jó dolog történt velünk.
A boldogságóra keretében a tölgyfa meséjén keresztül próbáltam megismertetni a gyerekekkel a hála fogalmát. Ezután megvitattuk, hogy a mesében ki kinek volt hálás. A mesén keresztül könnyebben tudják elsajátítani, megérteni bizonyos fogalmakat.
Egy másik nap elkészítettük a hálafánkat is. Mindenki a saját kis körberajzolt kezét kivágta, az ujjacskákat kiszínezte a neki tetszőleges színnel, és felsoroltuk azt az 5 dolgot, hogy ki kinek és miért hálás az életben. A következő válaszok születtek: édesanyám minden reggel hoz péksütit, a testvérem is elkísér az óvodába, kaptam biciklit, elmentünk az állatkertbe, mindig édesanyám jön értem az oviba……és még sorolhatnám. Ezen kicsiny gyermekek is érzik a hála érzését, azt, hogy jó dolog, jó érzéssel tölti el őket, csak éppen nem tudták, hogy ez a HÁLA.
A következő alkalommal elmentünk kavicsokat gyűjteni, hogy elkészíthessük a hálaköveinket, amit hálánk jeléül odaadunk a szüleinknek. Szép színes kavicsok készültek. A szülői visszajelzésből tudom, hogy alig várták, hogy vihessék haza a kavicsokat ajándékba.
Ebből is látszik, hogy bár a gyermek még nem igazán fogja fel, hogy most ő éppen hálás valamiért, de érzi.
Ez a hónap boldogan, vidáman telt.
Az idei tanévben célom az alsó-felső tagozat átmenetet segíteni a pozitív pedagógia és pszichológia eszközeivel. A terem átrendezését követően az első Boldogságóránkat egy rövid ppt-s tájékoztatóval kezdtem – mi fog történni, milyen keretek között fogunk dolgozni.
A hála témáját feldolgoztuk, aktív hozzászólásával segítették a folyamatot. Ezt követően mindenki kiválasztotta a kedvenc színét, körberajzolta a kezét, kivágta és ráírta azokat a dolgokat, amiért hálás. Elmélyülten dolgoztak, vágtak, ragasztottak – kiválasztották a kedvenc hálaidézetüket, mely szintén a plakátra került. A végén mindenki körbeállt és meghallgattuk közösen a hónap dalát, mely rögzítette a felszínre került jó érzéseket. A közös hálafotót követően a plakát elhelyezésre került a terem hirdetőfalán.
Köszönöm a gyermekek együttműködését, az osztályfőnök támogatását és program adta lehetőségeket! Hála, hála, hála!
Csillogó szemű kisgyermekek közé érkeztem, akik tágra nyílt szemekkel figyelték – átrendezzük az osztályukat. Relaxáló hatású gyakorlatokkal kezdtük az órát, majd beszélgettünk a háláról. Többen nagyon pontosan leírták tapasztalataikat, mikor és kinek voltak hálásak, valamint nekik ki volt hálás. Meghallgatták a Nasu mackó szerencséje című mesét, közben Nasu mackó plüss mása körbejárt és mindenki találkozhatott vele személyesen. A mese tapasztalatait összegyűjtöttük és mint kis útravalócsomagot magukkal vihették. Az óra másik felében az osztályban átélt pozitív élményeket elevenítettük fel, majd lehetőségük nyílt beülni a „Boldogságvonatba” és felvenni kis társukat utasként – természetesen aki már okozott számukra örömet. Ezzel a pozitív élményekre sikerült fókuszálnunk. Az óra végén egymás kezét megfogva erősítettük a közösség erejét és teljes átéléssel hallgattuk, daloltuk a hónap dalát.
Köszönjük!