Hálás vagyok…

Hálás vagyok…

A világban a hála szó hallatán úgy gondoljuk, hogy valami nagy dologra kell gondolni. Pedig nem! A hála jelen van a mindennapjainkban, mégha nem is gondolunk rá hirtelen. Egy pozitív érzelem, amit társas kapcsolatainkban nyilvánítunk meg. Elég hozzá egy kedves szó, egy „köszönöm”, egy jó érzés, és mindjárt hálával töltődik meg a szívünk, mert jó dolog történt velünk.
A boldogságóra keretében a tölgyfa meséjén keresztül próbáltam megismertetni a gyerekekkel a hála fogalmát. Ezután megvitattuk, hogy a mesében ki kinek volt hálás. A mesén keresztül könnyebben tudják elsajátítani, megérteni bizonyos fogalmakat.
Egy másik nap elkészítettük a hálafánkat is. Mindenki a saját kis körberajzolt kezét kivágta, az ujjacskákat kiszínezte a neki tetszőleges színnel, és felsoroltuk azt az 5 dolgot, hogy ki kinek és miért hálás az életben. A következő válaszok születtek: édesanyám minden reggel hoz péksütit, a testvérem is elkísér az óvodába, kaptam biciklit, elmentünk az állatkertbe, mindig édesanyám jön értem az oviba……és még sorolhatnám. Ezen kicsiny gyermekek is érzik a hála érzését, azt, hogy jó dolog, jó érzéssel tölti el őket, csak éppen nem tudták, hogy ez a HÁLA.
A következő alkalommal elmentünk kavicsokat gyűjteni, hogy elkészíthessük a hálaköveinket, amit hálánk jeléül odaadunk a szüleinknek. Szép színes kavicsok készültek. A szülői visszajelzésből tudom, hogy alig várták, hogy vihessék haza a kavicsokat ajándékba.
Ebből is látszik, hogy bár a gyermek még nem igazán fogja fel, hogy most ő éppen hálás valamiért, de érzi.
Ez a hónap boldogan, vidáman telt.

Képek