Minden év szeptember 21-én tartják a hála világnapját, ami alkamából ezen a napon külön kifejeztük csoportársainkkal az óvoda pedagógusaival hálánkat és megbecsülésünket. Hálásnak lenni a hálát gyakorolni azonban nemcsak ennek a napnak a tiszteletére alkalmazzuk, hanem a hála pillanatok naponta bekerülnek óvodai tevékenységeink sokaságába.
Elkészítettük hála óvodánkat, melyre kézlenyomatokkal pecsételtünk így fejezve ki köszönetünket, megbecsülésünket, boldogságunkat. Ezt követően kis szivecskékkel ajándékoztuk meg csoporttársainkat, mely szivecske átadását pár kedves szó kisérte, mellyel a gyermekek kifejezték pozitív érzelmeiket legkedvesebb csoporttársukkal szemben.
A hálának hatalmas ereje van, ezért merjünk öszintén hálásnak lenni, és mindennapjainkban alkalmazmi.

Köszönöm-formák: Szia, örülök, hogy látlak!
Szétszórt alakzatban járkáltunk a csoport szobában, majd megálltunk, átöleltük és kedvesen köszöntöttük egymást: „Örülök, hogy látlak”
„Szia, a jelem pl: kifli, te ki vagy? Örülök, hogy látlak ”
” Szia, kedvenc színem pk: a kék. Örülök ,hogy látlak.”

A Katica (közepső ) csoportos gyermekeikkel játszottuk a következő játékokat: sétálás közben kezetfogtak, köszöntek egymásnak és bemutatkoztak. A játék a továbbiakban bővült a jelükkel és utoljára azzal, hogy mit szeretnek a legjobban. Ötletes válaszokat adtak egymásnak, volt aki a pandákat szerette, volt aki a palacsintát, és volt aki a kék színt. Utánna megbeszéltük mi lehet a hála, miért lehetünk hálásak… Itt is voltak akik egészen jól tudták, ezt a fogalmat, mert például a testvéréért volt hálás, hogy van neki. Persze volt aki eltérően válaszolt, így ő nem értette meg azt amiről beszéltünk.