Tavaly csatlakoztunk a Boldogságóra programhoz óvodánk nagycsoportos gyerekeivel. Idén a vegyes életkorú csoportomban tartom majd a Boldogságórákat. A téma bevezetéseként elmondtam a gyerekeknek, hogy a családom mellett én nagyon hálás vagyok értük, hogy együtt töltjük a napjainkat, éljük át a közös kalandokat. Végignéztük közösen, hogy ebben a hónapban mi minden történt velünk, hol jártunk (játszótér, közös gyümölcssaláta és must készítés, fagyizás, egy helyi gimnáziumban kísérletezés a laborban).
Boldog Dórát már néhányan ismerték, a többieknek most mutatkozott be. A mondókája után Az egér és az oroszlán című mesét néztük meg diafilmen. A mese után meghallgattuk Bagdi Bella két dalát (Szép nap, Boldog vagyok), közben közösen elkészítettük a csoportunk Hálakertjét és kiszínezték a gyerekek azokat a képeket (munkafüzet), amiért ők hálásak.

A mai Boldogságóra során bevezettem a gyerekeket a “Boldogságórák világába”, amelyen változatos tevékenységekkel segítettem a gyerekeket abban, hogy megéljék a boldogság, a hála és az elfogadás élményét.
A foglalkozást a „Boldog vagyok” című dalra történő szabad mozgással indítottam, amely felszabadította a gyerekeket, jókedvet és nyitottságot teremtett.
A boldog mondóka játékos, ismétlődő formája segített a közös ráhangolódásban, a ritmus és a közös mozgás élményében
.A „haragom kifújom” relaxációs játék különösen hatékony volt, mert lehetőséget adott a gyerekeknek a feszültség elengedésére, tudatosítottuk, hogy negatív érzéseinktől is meg tudunk szabadulni.
Az „Add tovább a labdát” játék pedig nemcsak mozgásos élményt adott, hanem az együttműködés fontosságát is erősítette, hiszen figyelniük kellett egymásra.
A foglalkozás központi eleme a „Maci bajban van” című bábozott mese volt, amely jól közvetítette a hála és a segítségnyújtás üzenetét. A mese után folytatott beszélgetés a háláról lehetőséget teremtett arra, hogy a gyerekek saját szavaikkal, vagy gesztusaikkal fejezzék ki érzéseiket. A nagyobbak próbálkoztak a kedves szavak megfogalmazásával, a kisebbek pedig öleléssel fejezték ki hálájukat – mindkettő természetes és értékes formája az érzelmek kifejezésének.
A közösen készített hála-gyöngysor kreatív, vizuális szimbóluma lett annak, hogy minden gyermek hozzátett valamit a közösséghez. A jelek színezése és díszítése személyessé tette a munkát, a közös felhelyezés a faliújságunkra, pedig megerősítette az összetartozás érzését.
Zenehallgatással zártam a foglalkozást, (Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dal), ami nagyon jó hangulatú lezárást adott a tevékenységeknek.
Összességében a foglalkozás során sikerült olyan élményeket nyújtanom, amelyek egyszerre fejlesztették a gyerekek érzelmi intelligenciáját, együttműködési készségét és kreativitását.
A gyerekek örömmel, aktívan vettek részt a tevékenységekben, és a közösen létrehozott gyöngysor maradandó emlékként jelképezi számukra a hálát és az egymás iránti szeretetet.