Idén új első osztályosok jöttek hozzánk. A beszokási időszak végére egy kicsit már meg is ismertük egymást, barátságok alakultak ki a gyerekek között.
A hónap végén körbeültünk a szőnyegünkön és megbeszéltük, hogy ki kinek és miért lehet hálás az elmúlt időszakban, esetleg mivel tudjuk mi ezt megköszönni, visszaadni a hálánkat a másik társunknak.
A hála gyakorlása
A mai Boldogságóra során bevezettem a gyerekeket a “Boldogságórák világába”, amelyen változatos tevékenységekkel segítettem a gyerekeket abban, hogy megéljék a boldogság, a hála és az elfogadás élményét.
A foglalkozást a „Boldog vagyok” című dalra történő szabad mozgással indítottam, amely felszabadította a gyerekeket, jókedvet és nyitottságot teremtett.
A boldog mondóka játékos, ismétlődő formája segített a közös ráhangolódásban, a ritmus és a közös mozgás élményében
.A „haragom kifújom” relaxációs játék különösen hatékony volt, mert lehetőséget adott a gyerekeknek a feszültség elengedésére, tudatosítottuk, hogy negatív érzéseinktől is meg tudunk szabadulni.
Az „Add tovább a labdát” játék pedig nemcsak mozgásos élményt adott, hanem az együttműködés fontosságát is erősítette, hiszen figyelniük kellett egymásra.
A foglalkozás központi eleme a „Maci bajban van” című bábozott mese volt, amely jól közvetítette a hála és a segítségnyújtás üzenetét. A mese után folytatott beszélgetés a háláról lehetőséget teremtett arra, hogy a gyerekek saját szavaikkal, vagy gesztusaikkal fejezzék ki érzéseiket. A nagyobbak próbálkoztak a kedves szavak megfogalmazásával, a kisebbek pedig öleléssel fejezték ki hálájukat – mindkettő természetes és értékes formája az érzelmek kifejezésének.
A közösen készített hála-gyöngysor kreatív, vizuális szimbóluma lett annak, hogy minden gyermek hozzátett valamit a közösséghez. A jelek színezése és díszítése személyessé tette a munkát, a közös felhelyezés a faliújságunkra, pedig megerősítette az összetartozás érzését.
Zenehallgatással zártam a foglalkozást, (Ha boldog vagy, mutasd meg mindenkinek című dal), ami nagyon jó hangulatú lezárást adott a tevékenységeknek.
Összességében a foglalkozás során sikerült olyan élményeket nyújtanom, amelyek egyszerre fejlesztették a gyerekek érzelmi intelligenciáját, együttműködési készségét és kreativitását.
A gyerekek örömmel, aktívan vettek részt a tevékenységekben, és a közösen létrehozott gyöngysor maradandó emlékként jelképezi számukra a hálát és az egymás iránti szeretetet.
Gyulai Implom József Általános Iskola
7. osztályosaimmal körbejártuk a hála fogalmát. Mi mindenért, ki mindenkinek lehetünk hálásak…
1. Ráhangolódás
-elemlámpa- tulajdonságokkal
– fogalom- idézetek
– hálakavics- mi most a legfontosabb?
2. Jelentésteremtés
– párválasztás- kincsesláda
– mini projektek: barátság, állatok, múlt, jelen és jövő
3. Lezárás
– filmrészlet- a humor szerepe
– szófelhő
– hálakavics-van-e változás
A Hála témakör lezárásaként a 3.c osztállyal „origami ölelést” készítettünk. A mintadarabot otthon elkészítettem, majd a videó segítségével lépésről lépésre együtt is megcsináltuk a gyerekekkel. Azt, hogy mit írnak rá, és kinek szánják, rájuk bíztam. Volt, aki az édesanyjának, volt aki a barátjának vagy a testvérének készítette, de olyan gyerek is volt aki bocsánatkérés képpen adta át egy olyan társának, akit megbántott a héten. Jó volt látni, hogy mennyi szeretet árad belőlük…
2025.Szeptember: Osztályfőnöki órán a “hála” szó jelentését és értelmezését jártuk körbe. Aztán mondatokba foglaltuk, hogy kinek és miért lehetünk hálásak. Köszönő levelet írtunk egymásnak, erősítve az összetartozás és egymásra figyelés érzését, az osztályban kialakult meglévő és új barátságokat. Készítettünk egy hálafát, amit közösen kiraktunk a terem ajtajára. Ezután testnevelés órák egy közös nagy szívet alkottunk, szimbolizálva, hogy “együtt egyek” vagyunk, egy közös szív dobog bennünk itt az 5.A osztályban.
A foglalkozást mozgásalapú relaxációs gyakorlattal az „Irkafirka” -val kezdtük.
A megfelelő hangulat megalapozása után megbeszéltük az óra témáját, elemeztük a hála szó jelentését, majd egy zsákból előkerült a HÁLÁS VAGYOK, MERT… mondatkezdet.
Ezután egyesével kihúzták a gyerekek az előkészített szócsíkokat, és mindegyikről elgondolkodtunk, miért is lehetünk hálásak:
… szilárd tető van a fejem felett és nem esik rám az eső.
… csodás, tiszta, frissen mosott ruhát viselek minden reggel.
… bátor döntést hoztam.
… a szivárvány és a hullócsillagok látványáért.
… szeretve vagyok.
… van iható és tiszta víz a környezetemben.
… egy ölelésért.
… vannak barátaim.
…csodálatos dolgok vesznek körül.
… tanulhatok.
… nem éhezem.
… tudok nevetni és mosolyogni.
… számíthatok másokra.
… képes vagyok éreztetni a szeretetemet másokkal.
… meg tudom különböztetni a jót a rossztól, a helyest a helytelentől.
… nyugodtan alszom, nincsenek rémálmaim.
… minden nap képes vagyok új dolgokat felfedezni.
… szeretem azt, aki vagyok.
… hibáztam és képes voltam őszintén elnézést kérni.
… az ét-, a tej-, a töltött csokoládékért stb.
… a forró, illatos fürdőért.
… a társasjátékokért.
… tudom mit jelent annyit nevetni, hogy kicsordul a könnyem.
A szócsíkokat felragasztottuk és egy hálavirágot kaptunk.
A tanóra végén zenehallgatás mellett minden gyermek színezhetett hálából egy-egy képet az általa kiválasztott családtagnak, felnőttnek.
A foglalkozás nyugodt, csendes és felemelő légkörben telt.
Nyolcadikos osztályommal a hála témaköréről beszélgettünk, immár érettebb, komolyabb formában, mint az elmúlt években. Mindenki elékszítette a saját hála-szívecskéjét, amit az osztályteremben ki is raktunk jól látható helyre, hogy minennap emlékeztesse őket arra, hogy milyen fontos is hálásnak lenni.