A hónap elején az ovisok még nem igazán tudták megfogalmazni mi is az a hála, de abban mindannyian egyetértettek, hogy a hála az valami, ami jó érzés. Ahogyan haladtunk előre szeptember hónapban, egyre természetesébbé vált számukra, hogy kifejezzék a hálájukat egymás felé is. A hálaerdőt a csoportszobában jól elérhető helyre tettük, így akarhányszor hálásak voltunk valamiért a gyerekek ráragasztottak valamit. Hónap végére igazi színkavalkád kerekedett a sok levélkéből, pillangóból, virágból, amit a gyerekek örömmel ragasztottak fel, és még azt is megjegyezték, hogy melyiket ragasztották, és miért voltak hálásak. Sajnos szeptember hónap egyben a betegségről is szólt, így nagyon jó érzés volt látni azt az örömöt, amit akkor éreztek, amikor egy-egy kis barátjuk a hosszú betegség után visszatért az oviba. A hálaerdőbe többek között ennek köszönhetően is repkedett sok-sok pillangó, nőttek szebbnél szebb virágok, hiszen hálásak voltak a gyerekek, hogy újra mind együtt játszhatnak. A hónap háladalát többször is meghallgattuk különféle alkótó foylamatok- vagy a mozgásos relaxációs tevékenység befejezéseként. Örömmel hallgatták a mesét, játszották a körjátékokat, vagy szálltak bele a hálavonatba. Ahogyan Nasu mackó a mesében, úgy változtunk hétről-hétre zsörtölődős, türelmetlen ovisból, hálás, segítőkész ovisokká.

A fenti témát a héten, a gyermekek életkori sajátosságait figyelembevéve (kis-középső csoport) , a napi tevékenységbe beágyazva igyekeztünk megközelíteni. Hálafát készítettünk és közben beszélgettünk arról, hogy ki miért lehet hálás. Mitől érzik magukat boldognak, milyen tevékenységek okoznak örömöt. Gyerekszáj:
,,Hálás vagyok mert, szerethetem az öcsit és apával is lehetek.” , ,,Vendégek érkeznek a telepről (mama, papa) és anya kinyitja nekik a kaput.”, ,, Láthatok szivárványt, ha esik az eső.”… Hálaerdőt készítettünk és beszálltunk a hálavonatba, amit nagyon élveztek. Szülőknek is nagyon tetszett a téma.

Harmadik éve veszünk részt csoportunkkal a Boldogságóra programban. Szeptemberben a hála gyakorlásával ismerkedtünk meg.Mivel kiscsoportos életkorúak a gyermekek ezért próbáltuk minél egyszerűbb játékos formában átadni a hála téma tartalmát.
Beszoktatás ideje alatt közösségi kapcsolatépítő játékokon keresztül érzékeltettük a gyerekekkel,hogy milyen jó óvodásnak lenni és legyünk hálásak egymáshoz ,hogy Maci csoportosok lehetünk.Hála macink vándorsimivel köszöntötte az újonnan érkező gyermekeket.Alvás előtt is hála simogatást kap a macibábbal minden gyerek a nyugodt alvásához.
Többször hallgattuk Bagdi Bella: Boldog vagyok és a Szép nap ölelj át engem…c.dalokat.
Elmeséltem a Maci bajban van című mesét, aminek tartalmára figyeltek és később is kérték ismétlését.
Elkészítettük a Hálafánkat, amelyre felhelyeztük a gyerekek által festett papírszívecskét.Nagy örömmel készítették el a saját hálaszívüket, melyhez mondtak egy-egy szép dolgot.
Beszálltunk a Hálavonatba, ami ezentúl a csoport új szokása lett. Minden délbe beszállunk a hálavonatba és úgy megyünk be a csoportszobába ebédelni.
Összességében elmondható, hogy magukhoz nézve, készségszinten elsajátították a hála lényegét, örömmel készülünk a következő hónap témájára.