Összegyűjtöttük, hogy miért lehetünk hálásak.
A hála gyakorlása
Ebben a hónapban a hála témakört összekapcsoltam az osztály mint közösség fontosságával! A folyamatos beszélgetések segítségével rávilágítottunk arra, hogy mennyire lényeges az osztály a diákok számára, mennyire fontos hogy segítsük egymást, hogy meghallgassuk és támogassuk a másikat. Hálásnak kell lennünk, hogy van egy támogató és elfogadó közösség a hátunk mögött, amit vigyáznunk és építenünk kell!
Elindultunk, immár harmadik osztályosokként az idei Boldogságóra utunkra, hogy tovább fejlesszük pozitív életszemléletre való képességünket. Reméljük az idei tanév is bővelkedni fog élményekben, szeretetben, vidám, együtt töltött percekben, sok-sok apró örömben.
Utunk első megállója szeptemberben a HÁLA-állomáson telt.
Érdemes volt itt elidőzni, megtapasztalni, hogy milyen jó érzés a hálánkat kifejezni, megtudtuk, mikor érezhetünk hálát. Gyakoroltuk a feladatokon keresztül azt is, milyen módon fejezhetjük ki a hálánkat. Valamint, hogyan fejleszthetjük magunkban a hála erősségét.
Az első Boldogságórán együtt játszottunk, Hála-alagutat alkottunk, jó érzés volt végigmenni rajta, hisz az alagút folyamatosan köszönő szavakat suttogott nekünk. Az Erősségek kertjében jártunk, és a Hála erősségének virágával együtt elmondtuk a Hála-mondókát. Megnéztük a videót, amelynek segítségével megtudtuk, hogyan fedezhetjük fel magunkban a Hála erősségét.
A hónap során megvalósítottuk a HÁLA -szó kirakó feladatot is. A tornateremben is sikerült kirakni a HÁLA szót, a gyerekek voltak a betűelemek. Nézzétek meg a fotónkat, hogyan sikerült! Jó móka volt!
Elővettük a Hála-füzetünket, fellapoztuk a tavalyi hála oldalakat. Szívesen emlékeztünk vissza a tavalyi, szeptember havi élményeinkre is. Színeztünk egy Hála-lapot, azon is kifejezhették érzéseiket, köszöneteiket. Most ezt ragasztottuk be a Boldogság-füzetünkbe.
„Hála-szüreten” voltunk. A mi szőlőfürtjeink a hálánkat fejezték ki. A szőlőszemekbe beleírtuk azoknak a nevét, akiknek hálásak lehetünk valamiért. A Boldogságórás faliújságot ezekkel a szőlőfürtökkel díszítettük.
Egyik nap az egyik kisfiú meglepett, és gesztenyefigurákkal ajándékozott meg bennünket. A Hála-csengőnk (amely két éve folyamatosan működik, és mindig megszólal, ha köszönetet kell csilingelnie), őneki szólt aznap.
A hónap nevezetes napjai közül a Hála világnapjára készültünk. Megkértem a gyerekeket, hogy hozzanak egy számukra kedves tárgyat, játékot, aminek valamiért hálásak lehetnek. Elmesélhették társaiknak, hogy miért kedves számukra az a tárgy, miért szeretik, miben segít nekik, miért boldogabbak tőle. Így emlékeztünk meg erről a napról.
Megemlékeztünk a Népmese napjáról is, ami nem volt nehéz, hiszen magyarórákon éppen Meseországban járunk, a mesefáról érkeznek hozzánk mindennap a mesék. Tanító-párom pedig meglepte a gyerekeket avval, hogy a városi könyvtárban részt vehettek egy, a Népmese napjához kapcsolódó programon.
Hamar elröppent a szeptember, még alig időztünk a Hála-állomáson, már tovább is indultunk, de sok új ismeretet, élményt vihettünk magunkkal.
Bevezetésként a „fúj, fúj” című mozgásalapú relaxációs gyakorlatot végeztük.
Majd megmutattam, bemutattam boldogságóra munkafüzet 3. oldalán lévő lapot (fénymásolatot kapott minden gyerek). Megbeszéltük mit látunk a lapon, elmondhatták, hogy ők miért hálásak leginkább. Először azt színezték ki a lapon, majd kinyírták azt.
Mindenki az általa kivágott képet ráragasztotta a hálafára.
Befejezésül Bagdi Bella dalát hallgattuk meg https://boldogsagora.hu/gyerekdalok-6-10/
Másnap az egyik bejáró gyermek anyja örömmel szólt lánya Boldogságórás élményéről.
– A hálás kisfecske ( Örömvár könyv 8. oldal) -Fecske ászana.
-Boldogságóra munkafüzet 3. oldal- szinezés. – Zárókökör : Te miért vagy hálás?
„Köszönöm, amit látok, a teremtett világot,
hogy még a rossz sem céltalan, mindennek jelentése van.”(Vas István)
Iskolánk a 2024/2025-ös tanévre Boldog Iskola címet kapott. Igyekszünk meghálálni.
Hálásan köszönjük!
Az idei tanév első, szeptemberi boldogságóra témája: A hála gyakorlása volt.
A gyerekek örömmel jöttek vissza a nyári vakáció után. Örültek egymásnak, a pedagógusoknak.
A hála kifejezés fogalmát nem volt nehéz feldolgozni.
Hangulati bevezetőként elmesélték a nyári szünetükben történteket.
Eljátszottuk a Gyümölcssaláta játékot.
Elolvastuk: A csodakantár c mesét. Megbeszéltük, kik voltak azok a szereplők, akik Jancsinak hálásak lehettek.
Mi miért lehetünk hálásak? Hogyan fejezzük ki hálánkat?
Ehhez elvégeztük a Miért lehetünk hálásak? munkafüzeti feladatot. Miért lehetünk hálásak reggel? Napközben? Este?
A hálánk kifejező szavai: Köszönöm! Szeretlek! Sajnálom! Bocsáss meg!
A mi hálánk
A közös feladatot hálaszívek és hálalevelek formájában fejeztük ki.
A közös munkálkodás közben meghallgattuk:
Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem c. dalát.
Az elkészített hálás alkotások felkerültek a boldogságóra faliújságunkra.
Hangulati lezárásként mindenki odamehetett egy általuk választott társához és elmondhatta, miért hálás neki.
Edit néni és a Némethesek hálás csapata
Reflexió a szeptemberi Boldogságórás foglalkozásról
A foglalkozás témája : A Hála gyakorlása
A foglalkozás vezetője: Gyenge-Kovács Judit
Ideje: 2024.09.20.
Helyszín: Városközponti Óvoda, 7624. Pécs, Budai Nagy Antal u. 5.
A csoportunk középső csoport , 4-5 éves gyermekekkel, akikből 11 lány és 12 fiú. Az előző nevelési évben már megismerkedtek és volt kolléganőm által, egész évben már részesei lehettek a Boldogságóra programnak. Nekem is nagyon tetszett amit csinált, és éppen ezért elvégeztem az előző nevelési év végén a 30 órás alapképzést.
Így most, hogy kolléganőm átkerült egy másik óvodába én folytatom a Katica csoportban a Boldogságórák megtartását. Ennek első alkalma volt szeptember 20-án, amikor is az első témával, a Hála gyakorlásával foglalkoztunk.
Elsőként a csoport Katica bábjával , Boldog Dórával hívtam játékba néhány relaxációs gyakorlattal a gyerekeket. Emlékeztek Boldog Dórára, így örömmel jöttek hívására, és aktívan vettek részt a bevezető játékban. „Égig érő fa vagyok”… játékkal kezdtük, majd a program által ajánlott dalt meghallgatva sétáltunk az erdőben, és amikor a Boldog Dóra magasba emelkedett, minden kisgyermeknek meg kellett ölelnie valakit , aki éppen szembe sétált vele az „Őszi erdőben”. A játék után elmeséltem nekik a Hálafa történetét, és beszélgetni kezdtünk, hogy ki miért hálás, mit jelent számára a hála, és hogyan is tudná kifejezni a háláját valaki felé.
Kedves gondolatokat fogalmaztak meg a gyerekek. Voltak akik tárgyakért , játékokért voltak hálásak, de voltak olyan gyermekek is, akik egy-egy kedves gesztusért, anya-apa által írt levélért, általuk készített kiskönyvért, szinezőért, vagy éppen a nyaralásért, egy-egy kirándulásért fejezték ki hálájukat. A hálájuk kifejezéseként egy-egy kis szivecskét helyeztek el a szőnyegen, melyekből egy nagy szív állt össze, mire mindenki megfogalmazta a saját kis gondolatát.
Jó érzéssel töltött el a sokféle gondolat, és főként az, hogy a gyermekek ilyen mértékben, mondatokba szőve meg tudják már ennyi idősen is fogalmazni, hogy miért is hálásak.
A hála levelek elkészítése után, amíg száradtak a festés után, – addig elkészítettük a hálafát, gyűrés, ragasztás technikájával, majd miután megszáradtak a levelek, felragasztottuk rá őket. Ráírtunk egy általuk leglényegesebbnek tartott hálás gondolatot, és azóta is díszíti öltözőnket a kis Katicák Hálafája. Amíg vártuk, hogy megszáradjanak a levelek, mindenki kiszínehette a Hála virágát is, melyeket elhelyeztünk a Boldogság várához vezető út, első lépcsőfokán.
Levezető játékként még relaxáltunk és az őszi erdőben sétálva, táncoltunk, és öleléssel kifejezhették érzéseiket egymás iránt.
A program lezárásaként megkértem őket, hogy az általam elkészített táblára tegyék fel a jelüket a tábla széléről, ahhoz az érzelmet kifejező archoz, ahogyan érezték magukat a tevékenység alatt.
Minden jel a Boldog, Mosolygós archoz került, ami nekem nagyon pozitív megerősítésként szolgált, hogy minden kisgyermek jól érezte magát. Izgatottan várom a következő alkalmat!
Évek óta iskolánk a boldogságprogram résztvevője. Az idei tanévtől ötödikesek osztályfőnöke lettem, így azt a döntést hoztam, hogy mi is részt veszünk ebben a munkában. Az első témakör után már biztosan kijelenthetem, hogy a 10-11 évesek „vevők” az ajánlott témakörökre, szívesen beszélgetnek, sőt megnyílnak. Ezen hangulat következtében mélyebb kapcsolatokat tudunk kialakítani: felnőtt és gyermek, illetve a gyermekek is egymás között.
Tetszik, jónak találtam, folytatni fogjuk!
Évek óta iskolánk a boldogságprogram résztvevője. Az idei tanévtől ötödikesek osztályfőnöke lettem, így azt a döntést hoztam, hogy mi is részt veszünk ebben a munkában. Az első témakör után már biztosan kijelenthetem, hogy a 10-11 évesek „vevők” az ajánlott témakörökre, szívesen beszélgetnek, sőt megnyílnak. Ezen hangulat következtében mélyebb kapcsolatokat tudunk kialakítani: felnőtt és gyermek, illetve a gyermekek is egymás között.
Tetszik, jónak találtam, folytatni fogjuk!
Szeptemberi foglalkozásunkat azzal kezdtük, hogy sorra vettük azokat az okokat, amelyek miatt hálásak lehetünk!
– Család és barátok: Azok a személyek, akik támogatnak minket, és szeretnek minket.
– Egészség: Ha egészségesek vagyunk, az nagy ajándék.
– Természet: A szép tájak, a friss levegő és a víz, amelyek fenntartják az életünket.
– Támogató közösségek: Azok a közösségek, ahol élünk, amelyek segítenek és összetartanak.
– Élmények: Az életünk során átélt szép pillanatok, legyenek azok utazások, ünnepek vagy egyszerű pillanatok.
Megbeszéltük azt is, hogy melyik tűnik számukra a legfontosabbnak?
Hogyan tudják kifejezni hálájukat?
Köszönőlevelek
Ajándékok
Jótékonyság
Közös idő
Az utóbbi mellett döntött a gyerekek többsége!
Mindennapi kedvességek: Segíthetnek otthon, vagy kifejezhetik szeretetüket egy öleléssel vagy kedves szóval.
Nagyon tetszett a gyerekeknek a HÁLA szó kirakása a teremben található eszközökből. Elkészültek a rajzok, melyek azt ábrázolják, hogy kinek és miért lehetnek hálásak a gyerekek.
Szeptemberben elkészült a tanév első lecsója, melyet hagyományosan együtt készítünk el a gyerekekkel. Hálásak lehettünk mindannyian, hogy az idén is sikerült összeadni a hozzávalókat és jól lakhattak a gyerekek a finom ebéddel.
A szeptember végi sportnap egyik feladataként a felsősök futó-kategóriájának győztese egyik tanítványom volt, aki cipő nélkül tette meg a táv egy részét. Ennek magyarázata az, hogy a cipő nagy volt a lábára, de nyerni szeretett volna. Megkérdezték többen is tőle, hogy miért nem hozott megfelelő cipőt, ha ez nagy a lábára. Azt felelte, hogy hálát ad az Égnek, hogy egyáltalán van egy pár cipője, amiben eljöhet iskolába. Biztos vagyok benne, hogy a társadalom egy része nem tudja miről beszélek, fogalmuk sincs arról, hogyan élnek családok, gyerekek…
Ők azok a gyerekek, akik tudják mit jelent hálásnak lenni.