Foglalkozást vezető: Iglainé Kádár Orsolya
Foglalkozás címe: A hála gyakorlása
Életkor: 3-4-5 évesek
Fő didaktikai feladat:
– Bagdi Bella: Szép nap ölelj most át engem című dalával a gyermekek érdeklődésének felkeltése, szőnyegre hívása.
– Add tovább a falevelet játék játszása a szőnyegen. Egymásra figyelés gyakorlása.
– Hálafa készítése a szőnyegen Legó építő lapokból, és előzőleg papírra nyomdázott almákból.
Felhasznált forrás:
– Bagdi Bella: Szép nap ölelj most című dal (You Tube)
– Boldogságóra kézikönyv pedagógusoknak és szülőknek, 3-6 éveseknek.
A hála gyakorlása
A tartalomnál elgondolkodtam: jócselekedet avagy hála? Január 5-én, amikor visszamentünk az iskolába, megkérdezték, mit tehetnek azért, hogy a mellé ülhessenek, aki mellé szeretnének. A válaszom: “Tudjátok, szeretem a rendet.” Másnapra megbetegedtem. Ők pedig minden nap takarítottak, szépítették a termet. És minden nap küldtek róla fényképet, még egy videót is.
A foglalkozások egy tanulásban akadályozott, 3. osztályos, heterogén összetételű csoportban valósultak meg, ahol az eltérő képességszintek mellett autizmus spektrum zavarral élő tanuló is jelen van, ami fokozott pedagógiai odafigyelést és differenciálást igényel. A foglalkozások során kiemelt figyelmet fordítottunk az érzelmi biztonság megteremtésére, az elfogadó, nyugodt légkör kialakítására és az egyéni sajátosságok figyelembevételére.
A foglalkozások elején minden alkalommal reggeli köszönőkörrel és ráhangoló beszélgetéssel indítottunk. A köszönés során a tanulók választható formák közül dönthettek (kézfogás, pacsi, integetés, mosoly, ölelés), amely támogatta az egyéni komfortérzetet, az érzelmi biztonságot és az elfogadást. Megbeszéltük, hogy naponta minimum hány ölelésre van szükségünk, kiszámoltuk, ha mindenki ölelést választ, akkor hány öleléssel kezdjük a napot.
A boldogságóra tematikáját a magyar órákba integráltan tudjuk megvalósítani, így javarészt a havi mesék segítségével dolgozzuk fel a témaköröket, melyek feldolgozását kreatív és vizuálisan támogatott tevékenységekkel mélyítettük el. A csoport heterogenitásából adódó nehézségek kezelése érdekében egyszerűsített, átírt meséket alkalmaztunk, melyeket képekkel, piktogramokkal tarkítottunk. Ez elősegítette a megértést, fenntartotta a figyelmet, és különösen támogató volt az autizmus spektrum zavarral élő tanuló számára is. A mesék feldolgozását megbeszélések, irányított kérdések és dramatikus elemek egészítették ki. Általában a történetekhez kapcsolódó meséket illusztráltuk, mely során a közös alkotás során erősödött az együttműködés és az egymás iránti elfogadás.
A szeptemberi foglalkozások során „A hegy és a dombocska” című mesét dolgoztuk fel a magyar óra keretében. A szöveget a tanulásban akadályozott, heterogén összetételű csoport igényeihez igazítottuk: egyszerűsítettük, rövidebb mondatokra bontottuk, valamint képekkel és piktogramokkal támogattuk a megértést. A mese központi üzenete – az elfogadás, az egymás értékeinek felismerése és a hála – szorosan kapcsolódott a havi tematikához.
A feldolgozás során a történet szereplőit és eseményeit képkártyák segítségével jelenítettük meg, melyeket a tanulók közösen sorrendbe rendeztek. Ez különösen támogató volt az autizmus spektrum zavarral élő tanuló számára, mivel elősegítette az átláthatóságot és a biztonságos tanulási környezet kialakítását. A mese kapcsán irányított, zárt kérdésekkel dolgoztunk, valamint választási lehetőségeket biztosítottunk, így minden tanuló sikerélményhez juthatott.
A karácsonyi időszak a legmegfelelőbb arra, hogy egy kicsit lelassuljunk elmélyüljünk a saját világunkba.
A gyerekekkel beszélgető kört alakítunk ahol megbeszéljük mi is az a hála! Kiknek vagyunk hálásak és miért.
Közösen elképzeljük, hogy egy felhő szigeten vagyunk és onnan kukucskálunk le az anyukánkra mi mindent tesz értünk, hogy nekünk a legjobb legyen.
Körbe adunk egy egy szíves mackót akit megölelhet és elmondhatja, hogy miért szereti az anyukáját vagy a nagymamáját.
Képességfejlesztés:
Érzelmi élet fejlesztése, emlékezet fejlesztés, belső képi világ fejlesztése, beszéd kultúra fejlesztése.
Szókincs fejlesztés.
Utána közös sütemény sütés
Városi Óvodák és Bölcsőde Tiszakécske
A Hála téma foglalkozásunkat relaxációs gyakorlattal kezdtük, majd megbeszéltük ki miért is lehet hálás, és ez miért is jó nekünk. A téma zárásaként mindenki lerajzolhatta a saját „Hála-levelét”.
A heti témába beillesztettünk különböző játékokat a HÁLA kifejezésére. Megfogalmaztuk gondolatainkat, érzéseinket, hogyan lehetünk hálásak: tettek, szavak, gesztusok által. Milyen apró meglepetések érnek nap, mint nap minket, melyeket illik “meghálálni”. Bemutattuk játékos helyzetekben a hálánk kifejezésének módjait.
“Boldog vagyok” című Bagdi Bella dalt hallgattuk többször a hét folyamán.
Az óra első részében a gyerekek közösen „életre keltették” a hálafát, amelyet hálalevelekkel töltöttek meg az iskolában és az életükben jelen lévő jó dolgokért. A gyakorlat segített tudatosítani, mennyi mindenért lehetnek hálásak a mindennapokban, az apró dolgoktól a kapcsolatokig. A folytatásban mindenki írt egy személyes hálaüzenetet valakinek, aki fontos és sokat jelent számára. A köszönőlevél megfogalmazása erősítette az érzelmi kapcsolódást és az empátiát. A gyakorlat célja a hála kifejezésének és megélésének elmélyítése volt.
Az óra a „pohár víz” metaforára épült, amely megmutatta, hogy a napunkat élhetjük félig üres vagy félig teli szemlélettel attól függően, mire figyelünk. A gyerekek megtapasztalták, hogyan változik a hangulatuk, ha a nehézségek helyett a hálára és a pozitív dolgokra irányítják a figyelmüket. A rajzos gyakorlat során mindenki elkészítette a saját „boldogságpoharát”, és összegyűjtötte, mi mindenért lehet hálás, majd erről párokban is beszélgettek. Otthoni feladatként a családdal közösen folytatták a hálagyűjtést, hogy reggelente ránézve tudatosan pozitívan induljon a napjuk. Az óra végén egy játékos ismerkedős feladat erősítette az önismeretet és a közösségi kapcsolódást.
Beszámoló – Hála, hálaszívek készítése
A foglalkozás központi témája a hála érzésének megélése és kifejezése volt, amely fontos szerepet tölt be a gyermekek érzelmi és szociális fejlődésében. A tevékenység célja az volt, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő módon felismerjék, megnevezzék és megfogalmazzák mindazt, amiért hálásak lehetnek a mindennapokban.
A foglalkozást beszélgetőkörrel indítottuk, ahol közösen gondolkodtunk arról, mit jelent a hála, mikor érezzük magunkat hálásnak, és kiknek mondhatunk köszönetet. A gyermekek szívesen osztották meg gondolataikat, gyakran említették családtagjaikat, barátaikat, az óvodai élményeket, a játékokat és az együtt töltött időt. A beszélgetés során fejlődött az érzelmek felismerése, az empátia és az egymásra figyelés.
Ezt követően került sor a hálaszívek elkészítésére. A gyermekek szív alakú formákat vágtak, díszítettek színes papírral, rajzokkal és matricákkal. A szívekbe – életkoruknak megfelelően – rajzolták vagy megfogalmazták, miért hálásak. A kézműves tevékenység során fejlődött finommotorikájuk, kreativitásuk és önkifejező képességük.
A foglalkozás nyugodt, elfogadó légkörben zajlott, a gyermekek örömmel és elmélyülten vettek részt a tevékenységben. A hálaszívek elkészítése nemcsak alkotó élményt nyújtott számukra, hanem hozzájárult a pozitív érzelmek megerősítéséhez, az érzelmi biztonság és az összetartozás érzésének kialakításához.