A gyermekekkel a héten nagyon nagy munkába voltunk. Közösen elkészítettük a Boldogság várunkat, mellyel Boldog Dórának igazi meglepetést szereztünk. Ő újra ellátogatott a csoportunkba, az újonnan érkezett gyermekekkel megismerkedett, üdvözölte őket. Boldog Dóra és a gyerekek felelevenítették a májusi közös kirándulást, a gyerekek elmondták Dórának, hogy köszönik neki, hogy elvitte őket és szüleiket arra a kirándulásra, ahol egy jót játszhattak az erdőben és megnézhették Boldog Dóra házát is! A szélcsengő megszólaltatása után egy mesebeli erdőbe vezette őket, ahol egy Relaxációs gyakorlatot végeztek a gyerekek: „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok…” A gyerekekkel beszélgettünk a Háláról, miért fontos, hogy jelen legyen az életünkben. Megbeszéltük azt is, hogyha gyakoroljuk a hálát, akkor teret adunk a pozitív gondolatoknak, ill. ha hálásan gondolkodunk, akkor mennyi mindent kaphatunk általa. A gyerekekkel kiszíneztük a Hála leveleket, majd indulhatott a Kincskereső játékunk. A Dadus nénink segített a levelek elrejtésében, a gyerekek elindultak a csoportszobában a kincseket megkeresni. Segítették egymást, figyeltek társaikra, aki kettőt talált egyet oda adott egy kisebb társának, akinek nem sikerült levelet találnia. (18 a csoportunk létszáma, ebből 1fő 4 éves, 7 fő 5éves, 10 fő pedig 6 éves.) Matematikai tevékenységet is be tudtam csempészni általa, mert számoltunk és megfigyeltük a kisebb-nagyobb leveleket, csoportosítottuk őket. A gyerekekkel közösen meghallgattuk majd közösen elénekeltük Bagdi Bella: Szép nap, ölelj most át engem a Világomban minden rendben van című albumról. Add tovább a falevelet! –Játékot játszottuk, mégpedig úgy, hogy a gyerekek által kiszínezett hála levelet oda kellett adniuk a társuknak, akit kiválasztottak és el kellett mondaniuk, hogy miért hálásak neki. Ezt a játékot imádták a gyerekek, mert sokban hasonlítanak a mentálhigiénés játékokhoz, amelyeket szoktunk együtt játszani. A gyerekek érdekes dolgokat mondtak, hogy miért hálásak, egyet kiemelnék. „Azért vagyok hálás neked, mert a szomorúságod ellenére részt vettél velem a bújócskázásban az udvaron.”-mondta V. L. Boldog Dóra megszólaltatta a szélcsengőjét és mesébe hívó mondókáját elmondta a gyerekeknek. A Hálafa történetét hallgatták meg, utána feltett kérdésekre válaszoltak. Egy gyermekünk elmesélte, hogy ők télen is járnak az erdőbe és ő sötétedéskor sem fél ott. A gyerekekkel közösen megtanultuk és elmutogattuk a mese után a Fa mondókáját. A gyerekek színezhettek az asztalnál, mégpedig a Boldogságóra munkafüzetét választottam segítségül, mégpedig azt, amelyben kiszínezhetik, hogy ők mi iránt éreznek hálát. A feladatot megértették, kaptam róluk egy kis belső képet. Közösen elkészítettük a Pillangó csoport Hálafáját, melyben aktívak voltak a gyerekek. A foglalkozást Bagdi Bella: Boldog vagyok című dalának eléneklésével zártuk a Repülj velem című CD –ről. A gyerekeknek elmondtam, hogy ezt a témát otthon is elmesélhetik a szüleiknek és közösen készíteniük kell egy Hála követ, melyet majd a csoportunkban rendszeresen fogunk használni. (Az elkészített Hála kőről a fényképeket és a családoknál szerzett tapasztalatokat a következő témámnál fogom megjeleníteni.) Boldog Dóra elköszönt a gyerekektől és azt mondta nekik, hogy amiért ilyen ügyesen, kitartóan részt vettek a Boldogságóra foglalkozáson, így mindenki felragaszthatja a Hála jelképét a kis virágot a Boldogságvár első lépcsőfokára.

A Hála világnapjához kapcsoltuk a boldogságóra megtartását. Most ismerkedtek a gyerekek a boldogságóráával ezért megbeszéltük, hogy mit csinálunk és mit szeretnénk vele majd elérni. A hálát mint érzést nem kellett sokat magyarázni. A relaxációt és a szabad önfeledt táncot követően (Szép nap ölelj most
át engem! Bagdi Bella dalra) „Hálás vagyok azért mert”… kezdetű mondatokkal leveleket adtunk körbe, így ösztönözve a kicsiket minnél több dolog felismerésére. Egymástól is sokat tanultak és új ötleteket is kaptak, amiket beépítettek a következő körben. A „Hálafa” készítéséhez a saját tenyerüket rajzolták majd vágták körbe. Az elkészült faforma leveleire azt a mondatot írtuk amiért a legjobban hálásak voltak, majd kitettük a csoport faliújságára, hogy a szülők is gondolkodjanak a témáról és részt vegyünk a pozitív gondolkodás terjesztésében.Úgy gondoljuk nagyon jól sikerült az első foglalkozás és sikeresnek bizonyult a szülők felé közvetített tartalommal való azonosulás, szemléletformálás is. Köszönjük a programot!!!

Ebben a nevelési évben olyan csoportban fogom tartani a Boldogságórákat, ahol a gyermekek még nem részesültek ebben az élményben.
A gyermekekkel kölcsönösen ismertük eddig is egymást, a bemutatkozás így csak Boldog Dórára várt, akit a gyermekek örömmel üdvözöltek. Közös relaxációs gyakorlat következett, a Napimádást együtt végezték Dórával.
A Hálafa történetét interaktívan adtam elő, elmondhatták a véleményüket, hogy szerintük mitől beteg a fa, majd ők is ötleteket adtak ahhoz, hogyan lehetne boldoggá, vidámmá tenni. Mivel részesei voltak a mesélésnek, így könnyen meg is értették a lényegét, a mesét követő beszélgetés is ezt támasztotta alá. A gyermekek nagy része a szüleik iránti hálájáról beszélt: a nyaralások, kirándulások, együtt töltött vacsorák, hogy van testvérük…Ezt követően kértem őket, hogy ha valamelyik társuk iránt is éreznek hálát, adjanak át neki egy szivecskét, és mondják el azt is, hogy mit köszönnek, miért hálásak. Nem maradt gyermek szívecske nélkül, kedvesen megköszönték egymásnak, hogy játszhatnak együtt, hogy barátok, hogy kedves volt hozzá….
A szőnyegre helyeztük a szívecskéket, közösen megállapítottuk, hogy milyen jó érzés ezt látni, majd egymást kézen fogva ringatóztunk A szép nap, ölelj most át engem dalra, mely nagyon tetszett a gyermekeknek.
Befejezésül, a munkafüzet feladatlapjaiból kiszínezhették, amiért hálát érezhetnek a szüleik felé. Hazavihették a kész feladatlapot egy színes szívvel együtt, amivel köszönetet mondhatnak a családjuknak is.
Mivel ennek a csoportnak a szüleivel nem vagyok napi szinten kapcsolatban, a zárt szülői facebook csoportban tájékoztattam őket a téma „jótékony hatásáról”, illetve a gyermekekkel együtt töltött délelőttről. Már több pozitív, hálás visszajelzést kaptam. 🙂

Hálás vagyok…

„Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezdd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz, majd szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, és rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd felbennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt!” Antoine de Saint-Exupéry

A bibliai Noé történetét dolgoztuk fel A Hála Világnapjának hetén, hisz „Noé bárkája” csoport vagyunk. Éppen ezért közel áll hozzánk Exupéry idézete, mely Noét juttatta eszünkbe, akiben mindig is jelen volt a jóság, az Istenben való hit, és nem volt kérdés számára, hogy belevágjon a bárka építésébe.
Mint minden óvodai napunkat, szeptember 21-ét is hálaadó imával kezdtük:
„Jó Istenem, felébredtem. Te őrködtél énfelettem. Köszönöm, hogy megtartottál, hogy felettem virrasztottál. El ne hagyj a mai napon, légy kísérőm a jó úton, hogy parancsod meg ne szegjem, Krisztusomat hűn kövessem. Ámen.”
Megfejtettük közösen, hogy Noé hálás volt az Úrnak, amiért őt megmentette, s ezután minden gyerek elmondta, hogy ő most éppen miért hálás:
• „Hálás vagyok, mert született kistestvérem!”
• „Hálás vagyok, hogy megemlékezhetek nagymamámról egy gyertya meggyújtásával.”
• „Hálás vagyok a barátokért!”
• „Hálás vagyok a családomért!”
• „Hálás vagyok azért, hogy vannak játékaim!”
Ezt követően észrevettük, hogy a hálát érezzük benn a mellkasunkban, a szívünkben, a nyugodt lélegzetvételben, a lelkünkben. Érdekes, megfoghatatlan, láthatatlan dolgok ezek, ám mégis mily szépek és értékesek!
Azért, hogy emlékezhessünk eme hálás napra, készítettünk Hála-karkötőket, amelyeket örömmel viseltek egész nap a gyermekek.

(https://szivarvanycsana.blogspot.com/2023/09/a-hala-vilagnapja-szeptember-21.html?fbclid=IwAR3J5-9wV-p6jrkqqp4CmHIHEKN2GbsjyCt_h4pnLFlfUms2_NVQkgp5z-Y)

Ezen a boldog napon hála járta át a „Noé bárkája” lakóit, valamint az óvó néniket:
Sógor Melinda Ágota és Holló Éva Andrea