Az idei 2024/2025 nevelési évben is folytatjuk a Boldogóra Programunkat, melynek értékeit szeretnénk továbbra is a gyermekeknek átadni, hogy ezáltal erősödjenek, fejlődjenek.
Az egyik leghatásosabb boldogságfokozó technikát, a hála gyakorlását, igyekeztünk minél több lehetőségekben megélni.
Bevezettük a reggeli köszöntéseket, legtöbben az ölelési módot választották. Az osztatlan figyelmünket még mindig sokan szeretnék, ezért a Gombakör játékunkat idén is folytattuk.
Az élet pozitív élményei kapcsán kirándultunk a közeli tanösvényre, amit a gyermekekkel el is neveztünk Boldog Panna hálaösvényének. Sétánk során rácsodálkoztunk a természet szépségére, gombafajtákból hármat is beazonosítottunk, elhagyott csigaházak ezernyi darabjait gyűjtögettük, a növények még zölden pompáztak, hálát is adtunk a kései nyári időjárásnak. Mintha a természet velünk együtt lélegzett volna, szerencsénkre egy kis őzike, ugrott át előttünk az úton, majd később pedig egy sikló tekergett át. Boldog Panna sokat segített ezen élmények megláttatásában, felismerésében. Rövid pihenőnk alatt, már önállóan, önzetlenül kínálták egymást, az otthonról hozott kis csemegéikkel, ami jóleső boldogsággal töltött el minket, felnőtteket, hiszen bizonyítékként szolgált, a közösség építésének sikerességében.
Nagy sikere volt a „Szia, örülök, hogy látlak” önbizalomerősítő játéknak, amit többször is kértek, így alkalmat adtuk ezen kívánságuknak. Hálanyakláncot is készítettünk, amit odaadtak annak, akihez személyes pozitív érzéseiket közvetíthették. Még a legnehezebben motiválható gyermek is kitartóan fűzögette hálanyakláncát, ami újra megmelengette szívünket, a boldogságóra eredményessége láttán.
A Szeretet dal autentikus hangzása, szinte álomba merítette gyermekeinket, későbbi tevékenységeinket sokkal nyugodtabban, kiegyensúlyozottabban végezték.
A hála gyakorlása
A foglalkozást relaxációs gyakorlatokkal kezdtük („Tüdőtakarítás”, „Almát szedj, ügyesedj, szőlőt szedj, ügyesedj”, „Napra forgó a napraforgó” és „Körbe-körbe-karikába”), amelyeket a gyerekek lelkesen végeztek. Ezt követően a kézikönyvben szereplő Vas István idézet segítségével példákon keresztül megfogalmaztuk, mit is jelent számunkra a hála fogalma. A munkafüzet feladataiból szemezgetve szerkesztettem egy feladatlapot, az óra folyamán ide jegyeztük le a gondolatainkat. A hála kimutatásáról a keresztrejtvény megfejtése után beszélgettünk, gyűjtögettünk példákat az életünkből: ha végignézzük egy napunkat, miért is lehetünk hálásak és kinek. Felolvastam a tankönyvben szereplő „Csodakantár” című mesét, értelmeztük a szöveget és megkerestük a hálás szereplőket. Készítettünk „hálavirágot”: minden gyermek kapott egy papírszirmot, amire ráírta, hogyan fejezné ki a háláját egy számára kedves személynek. Az óra végén lecsendesedésképpen meghallgattuk a „Szép nap, ölelj most át engem” című dalt.
Elhatároztuk, hogy mi is részt veszünk ebben a programban, hogy boldogabban élhessük mindennapjainkat. A gyerkőceim értelmileg akadályozott 2-4. osztályos tanulók (de mivel ilyen kategóriát nem találtam tanulásban akadályozottnak jelöltem magunkat)
Velük még nagyon nehéz ezeket az elvont fogalmakat megértetni, de igyekszünk minél kézzel foghatóbban feldolgozni a témákat.
Szeptember 26. 1.óra, 2.óra 2.o.
Szeptember témaköre: Hála gyakorlása
Az órát közös énekléssel kezdtük, majd jött a relaxáció.
A gyerekek teljes mértékben tudtak azonosulni a népmese (A csodakantár) főszereplőjével. Íráskészségük és szóbeli kifejezőkészségük nagy mértékben fejlődött. Nagyon aktívan dolgoztak, sikerült őket már az óra elején motiválni, így sokan jutottak szóhoz az órán. Úgy gondolom, hogy érthetően elmagyaráztam a különböző fogalmakat. Mivel tetszett a diákjaimnak a történet, ezért érdeklődéssel fogadták a szituációs feladatokat. Az eltérő képességű gyerekek természetesen más-más feladatot kaptak. A tehetséges gyerekek inkább az önálló véleménynyilvánítás terén tudták megcsillantani képességeiket. De a gyengébb képességű gyerekek is kaptak testhezálló feladatot a különböző játékokban. Az egész órán remekül együttműködtek, senki sem volt kiközösítve, közösen segítették egymást. Az óra közben többször felhívtam a figyelmüket arra, hogy kit, hogyan lehetne bevonni a munkába. Úgy láttam, hogy az órám elérte célját, hiszen a diákjaim megértették a történet tanulságát és ezzel kapcsolatban el is mondták véleményüket. Az óra után már nem kellett figyelmeztetni őket arra, hogy fejezzék ki a hálájukat, ha kapnak segítséget valakitől. Maguktól is képesek voltak a köszönet kifejezésére. Nem változtatnék az órám felépítésén, mert úgy érzem, hogy pozitív nevelő hatása volt a gyerekek viselkedésére. A legjobb élményem az volt, hogy boldognak és aktívnak láttam a gyerekeket a feladatok oldása közben. Még a viselkedészavarral küzdő gyerkőcöm is elfogadóbb volt társaival szemben, amiért természetesen nagyon megdicsértem a többiek előtt. Sok jutalomkártyát és ötös érdemjegyet tudtam kiosztani az óra végén. Meditációval zártuk az órát.
Szeptemberben folyamatosan készítették a gyerekek a csodás jutalmakat hálájuk jeléül és a hála befőtt üvegbe gyűjtötték. Majd szept. 26-án kiosztottuk a meglepetéseket, melynek nagyon öröltek a gyerekek.
Az ének, a matematika, a rajz és a magyar irodalom tantárggyal is létrejött a koncentráció. Problémamegoldó gondolkodásukat, együttműködő képességüket, kézügyességüket, ritmusérzéküket, zenei hallásukat elég jól sikerült fejlesztenem ezeken az órákon.
A Komlói Zenemanók szeptember hónapban szolfézs órákon beszélgettek arról, hogy miért lehetnek hálásak zeneiskolásként. Válaszaikból kiderül, hogy szeretnek zeneiskolások lenni, hálásak a tudásért, hangszereikért, a tudásért.
Szentlőrinci Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Általános Iskola és Kollégium
Az 5. osztályban ez a hét a hála jegyében zajlott. Hétfőn osztályfőnöki órán beszélgettünk a hála fogalmáról. Megfogalmazták a gyerekek, hogy kinek és miért hálásak. Elkészítettük a befőttes üveget, majd a hét többi napján gyűjtöttük a hálás gondolatokat úgy, hogy nem árultuk el egymásnak az érzéseinket. Ma azonban felbontottuk az üveget, közben a hónap zenéjét hallgattuk, és felolvastuk egymás írásait. Kitaláltuk, hogy ki melyiket írhatta. Megható pillanatok voltak, hálásak vagyunk a ötletért.
A szeretett személynek készítettünk ajándékot, a szív forma szerepelt mindegyikben. Gyönyörű alkotások születtek. Közben arról beszélgettünk,miért lehetünk hálásak az érzelmeinkért.
Az új kiscsoportunk megkezdte közös életét és ezzel megkezdődtek a közös Boldogságórás foglalkozásaink is. A hónapunk témája a Hála, amivel mint egy mese, ez az év is elkezdődött.
A gyerekeknek a Boldogságórák világát mesei keretbe foglaltam, hiszen mesével minden könnyebben befogadható. Olvassátok ti is a mi mesénk első részét sok szeretettel:
Egyszer volt, hol nem volt, állt egy csodás vár egy hatalmas erdő közepén. Ebben a várban tízen éltek együtt boldogan, békességben. Egy napon azonban leszállt a boldogtalanság köde az erdőre és a vár lakói szétszéledtek. Az első feladatunk, hogy elfújjuk közösen az erdőre leszálló, várat beborító ködöt. Közös erővel elfújtuk a ködöt, most már csak a vár lakóit kell felkutatnunk. Ez bizony nehéz feladat, hiszen a világ minden tájára elvándoroltak. A mai napon Hálás Helgát próbáljuk megkeresni. Helga egy mindig vidám, mindig hálás hercegnő, aki tudja, hogy ha kap valamit, azt illik megköszönni, ha valami jól esik neki, akkor szíve hálával telik meg és erre tanítja az erdő lakóit is. Ahhoz, hogy megtaláljuk Helgát, a vártól eltávolodva be kell járnunk az erdőt. Először a kidőlt fák odvain kell átmásznunk, majd a Hálapatak csúszós, imbolygós kövein át vezet minket az út, a Hálátlanság zord mocsaráig, ahol a hála köveken keresztül eljutunk a Nagy fáig. A Nagy fa almái hála almákat teremnek, de nagy szél, amit a köd miatt mi keltettünk, lefújta az almákat és nekünk kell összeszedegetnünk egy kosárba. Hálás Helga meghallja az almák csilingelését a kosárban és boldogan költözik vissza hozzánk a Boldogság várába, persze csak akkor, ha megtaláljuk őt a csoportszobánkban, mert nagyon szeret bújócskázni.
Bizony a mi bátor és jószívű kiscsoportosaink bátran és félelmet nem ismerve segítettek Hálás Helgának visszatalálni a várba, így ő már mindennap velünk lesz a csoportban és nagyon várja, hogy októberben újabb lakó csatlakozzon hozzá.
A mesés feldolgozás után készítettünk a gyerekkel közös őszi hálafát a csoportszoba játékaiból, majd együtt festettek egy hatalmas papírra, amiből hálaszívet és faleveleket készítettünk. Közösen táncoltunk és meghallgattuk Bagdi Bella Boldog vagyok című dalát.
Közösen kipróbáltuk a Szívmanó kártyajátékot, amivel megismerkedhettünk az érzelmeinkkel. Beszélgettünk arról is, hogy mi is lehet az a hála, mit is teszünk olyankor például, ha kapunk valamit. Megtanultuk, hogy a köszönöm az egyik legcsodálatosabb szó a világon. Nagyon várjuk a következő hónap kalandjait, hogy megtudjuk ki költözik be a várunkba és milyen közös kalandok várnak még ránk.
„Ha megtanulod megfogalmazni és kifejezni a hálád, egyre több okod lesz rá.” Sándor Alexandra Valéria
Az óra elején megbeszéltük miért és kinek lehetünk hálásak. Erről készítettünk egy hálafát. Majd átbeszéltük azt is, hogy ki lehet nekünk hálás. Mit kell ezért tennünk, hogy hálásak legyenek nekünk?
Együttműködési játékot játszottunk párban. Egy lapot és egy ceruzát kapott 2 gyerek és együtt kezdtek el rajzolni: házat, fát, virágot, repülőt… A rajz elkészítése után megbeszéltük, ki volt az irányító és ki engedett a másiknak. Egy párosnál az egyik kisfiú mondta, hogy ő átadta az irányítást a társának, mert megbízik benne. A másik kisfiú válasza, hogy ő ezért nagyon hálás.
Elkezdődött egy új, egyben a csoportnak az utolsó óvodai éve.
Miután elvégeztünk néhány relaxációs gyakorlatot,meghallgattuk és elénekeltük a ” Szép nap, ölelj most át engem” c. dalt. Körbe adtuk a szeretet ölelést a csoportban majd a gyerekek engem is megajándékoztak egy csapatos öleléssel. Elbáboztam nekik a Maci bajban van c. mesét. Majd beszéltünk a háláról. Játszottunk egy labdás játékot. Akinek dobtam a labdát, elmondta,miért hálás. A hálájukból készítettünk egy hála manót. A zárásként kiszínezték a hála jelet és felléptünk az első lépcsőfokra. Továbbadásként a szülőknek készültünk útindító üzenetekkel,melyet örömmel olvastak.