Több alkalommal beszélgettünk a hála fontosságáról, kifejezésének módjairól, lehetőségeiről. A gyerekek a gyöngyszemükre azt rajzolták, amiért a leghálásabbak voltak szeptember hónapban.
A hála gyakorlása
Szeptemberi Boldogságóra foglalkozásunk témája a hála gyakorlása volt.
A foglalkozás ráhangoló szakaszában megtekintettük Bagdi Bella hála témájú videóját, amely segítette a tanulókat a téma érzelmi és gondolati előkészítésében. Ezt követően nyugodt zenehallgatás mellett töltötték ki a kapcsolódó feladatlapot, amely az egyéni elmélyülést és a személyes élmények tudatosítását támogatta. A feladat során megfogalmazták, miért éreznek hálát, illetve miért mondanak köszönetet életük különböző területein.
A foglalkozás zárásaként a tanulók a Boldogságóra program ajánlásának mellékletéből választott kártyák alapján beszélgettek. A közös eszmecsere lehetőséget biztosított a gondolatok, érzések és tapasztalatok megosztására, ezáltal erősítve az osztályközösség kohézióját.
A hónap végén az osztály egy közös sportdélutánon is részt vett, amely tovább támogatta a közösségépítést és a pozitív élmények megélését.
A Zöldségnapon nemcsak a friss, ropogós zöldségek kóstolása jelentett élményt, hanem a forró csoki készítése és elfogyasztása is különleges pillanat volt: a gyerekek megtapasztalhatták az együttműködés örömét, és azt, milyen jó érzés megköszönni egymás segítségét.
A nap során gyakoroltuk, hogyan fejezhetjük ki hálánkat szavakkal és tettekkel, erősítve ezzel a közösség összetartozását és a pozitív érzelmeket. Közösen beszélgettünk arról, miért lehetünk hálásak az egészséges ételekért és azokért, akik elkészítik nekünk.
Fontos, hogy megtanuljuk észrevenni és értékelni a mindennapi apró örömöket.
Játékos feladatok. Ma miért lehetünk hálásak? Aki ahányat dob annyi dolgot kell felsorolnia.
Maci csoport
A hála játékot egybefűztük egy “csönd” játékkal. Csengővel a kézbe kellett ahhoz a társunkhoz sétálni akinek hálásak vagyunk valamiért. A csengő átadásakor fogalmazhatták meg a gyerekek a gondolataikat. Nagyon nehéz felaat volt számukra. Elhangzott, hogy hálás vagyok amiért ma velem játszottál és nagyon nehezen szakadtak el ettől a gondolattól. azért néhány érdekes hála üzenet is született.
📖A magyar kultúra napja – január 22. 📚
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnuszt. Erre az eseményre emlékezve, ezen a napon ünnepeljük a magyar kultúra napját. 📚
A Hálasziget
Sétáink során igyekeztünk kihasználni a szép, napos időt, és megcsodáltuk a természet szépségeit. Sokszor beszélgettünk a nyári élményekről, a háziállatokról, a családról és a barátokról. Ezek a témák segítettek abban, hogy a gyerekekben tudatosuljon, mi mindenért lehetnek hálásak.
Sétáink alkalmával kavicsokat is gyűjtöttünk. A gyerekek megismerkedtek Pillanatkapitánnyal és az ő történeteivel. A varázsszőnyegen ülve, hangulatlámpa fényénél hallgatták meg Pillanatkapitány meséjét, ami még meghittebbé tette az élményt.
Kalandjaink során mindenki elmondhatta, miért hálás. Ahhoz, hogy ezeket az emlékeket és élményeket megőrizzük, szükségünk volt egy varázskőre, amelyet közösen festettünk meg, valamint egy varázscsákóra, amelyet szintén együtt készítettünk el. Ezekkel az eszközökkel jutottunk el képzeletben a Hálaszigetre. A varázsköveket egy kincsesládába gyűjtöttük, amelyet a csoportszoba egyik részében helyeztünk el. A kövek bármikor elérhetők a gyerekek számára, így bármikor elővehetik őket, hogy felidézzék, miért lehetünk hálásak.
A Hálaszigetre vezető út kalandos volt. Kedves szavakat kerestünk, amelyeket a gyerekek találós kérdések segítségével fejtettek meg. Titkos nyelven is beszélgettünk, ahol szintén kedves szavakat kellett kitalálniuk (szeretet, hála, család, barátság). Végül egy „postás súgó” játékot játszottunk közösen.
Miután a gyerekek sikeresen teljesítették a küldetésüket, és közben jól is érezték magukat, megérkeztünk a Hálaszigetre. Itt elhelyeztük varázsköveinket a kincsesládába, majd meghallgattuk Bagdi Bella „Szép nap ölelj most át engem” című dalát a mi kis szigetünkön.
Most kezdtük meg a csoporttal a foglalkozást, amelynek középpontjában az egymásra figyelés, a hála és a közösség ereje állt.
Az elsősöknek a tanító néni meglepetésével kezdték a témát: minden kisdiák egy „Együtt sikerülni fog” feliratú ceruzát kapott, ezzel kifejezve, hogy örülnek az új kezdetnek és annak, hogy közösen indultak el az iskolás úton. A gyerekek örömmel fogadták az apró ajándékot, és büszkén emelték magasba a ceruzájukat, mintha egy közös fogadalmat tennének: segítik egymást, és kitartanak a nehezebb pillanatokban is.
A beszélgetés során megtanulták, hogy a „köszönöm” kimondása, az apró örömök észrevétele, valamint egymás megbecsülése, a hála mind-mind erősíti a közösséget. Példákat is gyűjtöttünk arra, mikor tudnak segíteni egymásnak az osztályban: ha valaki elejt valamit, ha társuk szomorú, vagy ha valakinek nehezebben megy egy feladat. A gyerekek saját élményeiket is megosztották, és örömmel meséltek arról, mikor tapasztalták már meg az összefogás erejét.
A foglalkozás végén vidám napocskákat készítettek, amelyen mindenki hozzátette a maga kis részét – épp úgy, ahogyan a közösségben is mindenki fontos és értékes. A jókedv, a mosolyok és a lelkesedés azt mutatta, hogy valóban elindultunk egy olyan úton, ahol együtt, egymást támogatva sok szép élmény vár még ránk.