A Gárdonyi Géza és Szegi Suli Általános Iskola 5. osztályos tanulói már az alsó tagozatban is rendszeresen, minden tanévben részt vettek a Boldogságóra programban. Felsősökként is folytattuk a gyakorlatot a 3 tanulóval bővült osztályközösségben. A gyerekek megismerésének újabb állomásaként hálabefőttet készítettünk.
A hála gyakorlása
A foglalkozást most is közös beszélgetéssel kezdtük.
Az óra során megbeszéltük, hogy miért lehetünk hálásak, milyen érzés az, ha hálát érzünk. Azt mindenki érzi, hogy ez egy pozitív érzés.
Ezúttal a gyerekekre bíztam, hogy milyen feladatokat végezzünk a témával kapcsolatban. Ők idén is azt választották, hogy különböző tárgyakból kirakják a HÁLA szót. Nagyon szépen dolgoztak együtt a gyerekek.
Az óra elején megkérdeztem a gyerekeket arról, hogy kinek mit jelent a boldogság. Különböző válaszokat kaptam: volt, akinek családja, volt, akinek valamelyik játéka, volt, akinek a barátai, volt, akinek a kedvenc étele. Megbeszéltük, hogy az elkövetkezendő alkalmakkor olyan témákat fogunk érinteni, melyek hozzájárulnak a boldogságukhoz.
A „ Napimádás” után elolvastuk a Csodakantár című történetet, megbeszéltük a történteket, azt, hogy ki miért lehet hálás és végül összegyűjtöttük, hogy a gyerekek miért hálásak. Óra végén pedig a „Szép nap ölelj most át engem” dalt hallgattuk meg.
A kérdéskártyák segítségével körbejártuk a hála témakörét.
Az előkészítő osztályban még nehéz az érzést kivetíteni, de mesés példákkal egy kicsit közelebb hoztuk, megbeszéltük, megmutattuk. 😊💞
Az osztályom oroszlán részét vállalja az iskolakert működtetésében. Idén többek között kukoricát, tököt, napraforgót termesztettünk. A termés jól sikerült, nagyon sok sütőtök, úritök és tengeri termett. Jómagam dinnyetermesztéssel foglalkozom. Az iskola rendszeresen gyűjt az állatok világnapja alkalmából a közeli menhely állatai számára. Innen jött az ötlet, hogy a megtermelt javakat eljuttasuk a Nyíregyházi Állatkert lakóinak, a megmaradt dinnyékkel együtt. Nagy öröm volt a legközelebbi állatkerti séta alkalmával tudni azt, hogy az állatok a mi kezünk által termelt termésekkel is jól laktak néhányszor. Hálát adunk és reménykedünk, hogy jövőre is megtehetjük ezt a jócselekedetet.
A hála gyakorlása során a gyerekekkel megbeszéltük, miért fontos a hála, miért érezhetünk hálát. Közösen gyűjtöttünk néhány példát. Majd a gyerekek virág formát vágtak ki, minden szirmára egy-egy számukra fontos dolgot írtak, melyekért hálát éreznek.
Körbe ültünk a teremben a szönyegen és mindenki elmondta, hogy ma miért hálás. Meghallgattuk Bagdi Bella: Hálás vagyok című dalát.
Sokat beszélgettünk a hála megéléséről, hatásáról az életünkre.
Elmondták a gyerekek, hogy számukra mit jelent a hála.
Mivel nagyon szép időnk volt ekkor, kimentünk a játszótérre és egy boldog fél órát töltöttünk el együtt beszélgetéssel, nevetéssel, játékkal. Az ősz egy csodaszép kellemes idővel és szép emlékekkel ajándékozott meg minket.
Zárásként mind egyszerre mondtuk: „Hálás vagyok!”
Tevékenységeink szeptemberben:
A hónap első érzése az Újra együtt érzés volt. Jó volt újra találkozni minden gyerekkel, és szeretettel fogadtuk az újonnan érkezőket. Az ismerkedő játékok csapatépítő játékok kaptak nagy hangsúlyt. Szeretet szíve: Közösen élőképet alkottunk, amikor piros pólóba jött minden gyermek, és megformáztuk a szeretet szívét. Ez jelképezte, hogy odafigyelünk egymásra, toleránsak, elfogadóak leszünk, és egy nagy közösség része vagyunk. A szívforma is csak úgy jöhet létre, ha mindenki benne van.
Megbeszéltük az 5 szeretet nyelvet, játékok során, bábok segítségével ki is próbáltuk mind az ötöt a hónap során.
Nagyon jó volta Mit vinnél magaddal játék. Érdekes volt hallgatni, ki, kit választana, és mit vinne magával. Érdekes társas kapcsolatokra derült fény.
Elmeséltük Bartos Erika: Megsértődött a Gellért hegy mesét, majd beszélgettünk a meséről. A gyermekek nagyon érdekes gondolatokat osztottak meg velünk. Utána jóga gyakorlattal meg is formáztuk a Gellért hegyet!
A népmese napja alkalmából mesei találós kérdéseket válaszoltak meg a gyerekek, meseszereplőkből kellett kitalálni a mesék címét, mesékhez kellett kapcsolni a mesei tárgyakat. Fejdíszekkel mi is átváltoztunk. Majd levetítettük Az aranypálca mesét.
A vidám reggeli köszöntések nagyon tetszettek a gyerekeknek, nagyon változatosan köszöntötték egymást a gyerekek minden nap. Szinte minden nap másként.
Rendszeresen elmegyünk sétálni a faluban, de ez a hála séta nagyon tanúságos volt. A gyermekek figyelmét ráirányítottuk, hogy miért lehetünk hálásak, és nagyon jó dolgokat soroltak fel, miért lehetnek hálásak. (pl: fákért, napsütésért, felhőért, virágokért, termésekért).
A Hálasziget játék során is sokat megtudhattunk a gyerekekről. Elősegítette egymás megismerését, feltérképezte, ki-kivel van szorosabb kapcsolatban.
Utolsó játékunk a hónapban a Hogyan kedveskedjünk játék. Az elején a gyerekek nem tudtak nagyon felsorolni semmit, csak ismételték egymást, ám miután megbeszéltük, közösen sok dolgot, tevékenységet tudtunk összegyűjteni.
Eszközök:
• papírból kivágott mozdony + 4–6 üres papír vagon
• piktogramok, rajzolt mosolyok, szívecskék, segítő kezek, kis játékrajzok
• téphető, ragasztható elemek
Feladat:
1. A mozdony falra kerül vagy egy nagyobb kartonra.
2. A pedagógus felolvassa a mesét.
3. Minden állomás után a gyerekek kapnak képeket/tárgyakat:
o mosoly
o szív (barátság)
o segítő kéz
o játék
4. A gyerekek ráhelyezik a képeket a megfelelő vagonra.
5. A végén együtt megcsodálják: Mitől lett tele a Hálavonat?
6. Lezárás: a gyerekek egy-egy hála-mozdulattal (kéz mellkasra + mosoly) fejezik ki, miért hálásak.
Önreflexió: A mai Boldogságóra nagyon jól sikerült, és úgy érzem, a gyerekek aktívan, örömmel kapcsolódtak a tevékenységekhez. A foglalkozást a „Megy a gőzös Kanizsára” dal és a mozgásos ráhangolódás nyitotta, ami azonnal oldotta a hangulatot, és segített a gyerekeknek felkészülni a közös élményekre. Nagyon jó volt látni, hogy már a dal közben mosolyogtak, tapsoltak, és örömmel kapcsolódtak egymáshoz.
A Hála mese meghallgatása során a gyerekek figyelme meglepően hosszú ideig fennmaradt. A történet egyszerű, ismétlődő szerkezete és a vonatos szereplők segítették, hogy mindenki könnyen kövesse a cselekményt. Sok gyerek aktívan reagált a mese eseményeire, mosolygott, nevette, vagy „Hálás vagyok” mondattal vagy mutatással jelezte az élményeit. Jó volt látni, hogy a mese érzelmi fókuszt adott a következő tevékenységekhez, és a gyerekek már a történet során elkezdték magukban megfogalmazni, miért hálásak.
A vagonok megtöltése a foglalkozás egyik legélményszerűbb része volt. A gyerekek lelkesen válogatták a „hála-kincseket”, és örömmel helyezték a vagonokba. Érdekes volt látni, hogy mindenki máshogy élte meg a feladatot: egyesek színes képeket választottak, mások csak mutatták, miért választották, és minden reakció elfogadást kapott. A közös alkotás folyamata erősítette a csoport összetartását, és minden gyerek átélhette, hogy a saját hozzájárulása értékes a közös munkában.
A vonatozás játékos, mozgásos tevékenység izgalmas lezárása volt a kreatív résznek. A gyerekek örömmel utánozták a vonat hangját és mozgását, és ez közben lehetőséget adott az energiák levezetésére is. A játék során látszott, hogy a gyerekek élvezik a szabadságot, ugyanakkor követni tudják a közös ritmust és a mozgásos utasításokat.
A foglalkozás végén a relaxációs rész segített a gyerekeknek megnyugodni és átvezetni a nap további részébe. A lefekvés közben a gyerekek lassan elcsendesedtek, néhányan becsukták a szemüket, mások halk mosollyal élvezték a pihenést. Jó volt látni, hogy a lendületes, játékos tevékenység után mindenki nyugodtan, elégedetten tudott megpihenni.
Összességében a foglalkozás teljes mértékben elérte a célját: a gyerekek játékos módon élhették át a hála érzését, miközben részt vettek mozgásos, alkotó és dramatikus tevékenységekben. A mese, a kreatív vagon-töltés és a vonatozás kombinációja lehetővé tette, hogy minden gyerek megtalálja a számára legkedvesebb élményt. A záró relaxációs pillanatok megerősítették a nyugodt, pozitív hangulatot, és mindenki örömmel, elégedetten zárta a foglalkozást.