Így több időnk lenne boldognak lenni
- Írta: Boldogságóra,
- Megtekintve: 1193
A tavalyi nagy siker után idén is elindulunk a Boldogságóra szakmai turnéra. Az első négy helyszínre már lehet regisztrálni és korlátozott számban még elérhetőek a helyek. Egyik idei előadónk Dr. Magyaródi Tímea pszichológus, az ELTE adjunktusa, akivel először február 26-án, Őrben találkozhattok. Vele beszélgettünk.
Hogyan, mikor kerültél kapcsolatba a Boldogságóra programmal és miért tartod fontosnak, hogy a szakmai napon minél több pedagógus és szülő megismerje a program hatását?
Még évekkel ezelőtt, a Prof. Oláh Attila vezette Pozitív Pszichológia Kutatócsoport tagjaként kerültem kapcsolatba a Boldogságóra programmal, amikor Bagdi Bella megkért minket, hogy szakmai tudásunkkal vegyünk részt a Boldogságórás könyvek tökéletesítésében.
Ha valaki ellátogat arra a helyszínre, ahol Te előadsz, akkor mire számíthat, miről fogsz beszélni a hallgatóságnak?
A pedagógus kollégáknak az errőforrásaink építéséről beszélek majd. Nap mint nap rengeteg gyerekkel foglalkoznak, oktatnak, nevelnek, élményt adnak, adminisztrálnak, és élik a saját magánéletüket is. A rengeteg feladat miatt felmerülhet a stressz és kiégés témája, így ezekhez kapcsolódva a megküzdési potenciálokat nézzük át, azok fejlesztését, valamint szó lesz a pozitív élmények eltárolásáról/ nehéz időkben való felhasználásáról. A szülőknek szóló előadásomban az önismeret jelentőségéről beszélek majd. Annyi elvárással találkozik mindenki, közben pedig időnként mi magunk, a szükségleteink, preferenciáink vesznek el, vagy akár az idő a valódi dolgokra való odafigyelésre (pl. a közös időre a gyerekünkkel). Ha tudom, hogy ki is vagyok én, hol vannak a határaim, ha elfogadom, hogy a másik ember, akár a társam, gyerekem nem feltétlen ugyanúgy működik, mint én, sokkal rugalmasabban tudom élni az életemet.
Mit gondolsz miért érdemes eljönni pedagógusként vagy szülőként a Boldogságóra szakmai napra?
Egy lépés lehet a tudatosabb életvezetés irányába: a Boldogságóra program olyan témákat helyez fókuszba, melyek a saját fejlődésünket szolgálják, akár gyerekként, szülőként, pedagógusként veszünk részt benne. A jóllétről, a pszichológiai kérdésekről való információszerzés és párbeszéd segíthet abban, hogy a program minden résztvevője rátaláljon a közös értésre, a közös nyelvre, a jóllétnövelés érdekében.
Ha csak egy dolgot változtathatnál meg a világban, akkor mi lenne az?
Hogy a témánál maradjak: mindenkiben felkelteném az igényt a saját önismeretének a növelésére. Így több időnk lenne boldognak lenni, mert tudnánk, hogy tényleg mitől vagyunk boldogok. Sokkal jobban bánnánk magunkkal, és egymással is.