Történet (vers)
- Csoport neve: RAFAI5b
Barátnőm
Sok barátom van, mindet nagyon kedvelem,
de egyik közülük különösen kedves nekem.
Ha belépek az osztályba, mindig így fogad:
– Szia Zsófi! Hogy vagy? Gyere! – és karon ragad.
Beülünk a padba, és míg tanárunk megérkezik,
megbeszéljük a kettőnk fontos dolgait.
Órán sajnos nem lehet mellettem,
de nincs messze, mert ott ül mögöttem.
Minden nap együtt ebédelünk,
mindketten egy asztalnál ülünk.
Így telnek napjaink az iskolában,
egyre jobb barátságban vagyunk egymással.
Egy reggel aztán barátnőm meglepett,
nagymamájával egy kék karkötőt készíttetett.
De nem magának, hanem nekem hozta,
és reggel egyből a kezemre akasztotta.
Nagyon örültem a szép karkötőnek,
ez lett a barátságunk jelképe mindkettőnknek.
Nem volt se szülinapom, se névnapom,
de számunkra az örömszerzéshez nem kell alkalom.
Bárcsak mindenkinek ilyen barátai lennének,
akik apróságokkal egymásnak örömet szereznének.
Jó lenne, ha barátságunk mindig megmaradna!
Legyünk mindig jó barátnők, Anna!
