Boldogságóra Program

Hadd járjak lovagolni!

Már kicsi koromtól kezdve imádom a lovakat. Régen, amikor még pici voltam, 4 éves, anya rendszeresen vitt lovagolni. Egy idő után abbahagytuk.
AZÓTA MINDIG GYŐZKÖDÖM ANYÁT, HOGY HADD JÁRJAK LOVAGOLNI.
Évekig azt mondta: „ Majd megbeszéljük.” Apukám régen lovagolt. Anya azt szeretné, hogy tanuljam meg, hogyan kell a lovakat ápolni, de én lovagolni imádok.
Egyszer egy nyári napon anyukám társalgott Nóri (osztálytársam) anyukájával. Megkérte, hogy beszéljen a lovarda tulajdonosával, Szilvivel a feltételekről, lehetőségekről. Mint kiderült, szívesen látna a lovardában, örülne, ha segítenék az ottani munkákban. Megismerkedtem a helyszínnel, az oktatóval, a lovakkal. Mindennap tanultam valami fontosat. Szilvi sokat segített, ő egy nagyon jó tanár. Szeretni való lovai vannak. Sok kedves gyerek jár a lovardába. A legtöbb lány, de akad köztük egy fiú is. Igaz barátságot kötöttem azon a nyáron.
Azóta is mindig megköszönöm anyának és apának, hogy megismerhettem a lovazást.
Mátrai Blanka