Boldogságóra Program

A nevelési év végén és így a nyár kezdetén, amikor még együtt vagyunk egy kicsit, élvezzük a jó időt és szinte egész napunkat az udvaron töltjük sok-sok nevetéssel, jókedvvel, akkor jövök rá és a gyermekek is, mennyire összekovácsolódtunk. Ha kiömlik egy kis víz az asztalon, mindig van egy nagyobb gyermek aki feltörli, és szól a kisebbnek, hogy légy szíves ülj arrébb, nehogy vizes legyél. Mindig van aki segít nekünk ( túljelentkezés van) kivinni, behozni, felhozni, lehozni, ideadni, visszaadni, átvinni vagy visszahozni. Mindezt olyan örömmel, hogy néha azt gondolom milyen könnyű lenne az életünk, ha mi felnőttek ezzel az örömmel tudnánk csinálni a dolgainkat és úgy egyáltalán segíteni a másik embertársainknak.
Tudom, hogy izgő-mozgó, hangos társaság az én csoportom, de ugyanakkor figyelnek egymásra, észreveszik, ha valaki szomorú és mindig akad aki simogat, vigasztal vagy egyszerűen segít összeszedni ami kiborult.
tényleg jó így együtt lenni.

Képek