Boldogságóra Program

A megbocsátásról való beszélgetést egy idézet elolvasásával kezdtem, az osztályommal.

„Megbocsátani annyit tesz, mint elfogadni a másik emberben lakozó értéket még akkor is, ha helytelen cselekedetét elítéljük.”

Ezzel az idézettel kapcsolatban nagyon sok minden előjött a gyerekeknél, mit jelent az, hogy elfogadom a másikat? Mi az, hogy érték? Mit értünk helytelen cselekedetek alatt? Ezekről mindenki elmondta a véleményét. Ezt követően elkezdtünk beszélgetni az osztályban történt dolgokról. Volt egy diák, aki magától elkezdte sorolni, hogy milyen helytelen cselekedetei voltak az elmúlt hónapokban. Az osztály segítségével megbeszéltük vele, hogy az a cselekedet akkor miért nem volt helyes. A diákok elmondták, hogy sokszor akaratlanul bántjuk meg a másik embert a cselekedeteinkkel. Ezt követően minden diák leírta egy papírra, hogy milyen helytelen cselekedetet követett el osztálytársával/osztálytársaival szemben és, hogyan lehetett volna másképp megoldani. Láttam a diákok arcán, hogy nagyon elgondolkodtak ezen, 2-3 diák kivételével mindenki írt valamit, amivel mást megbántott.Aztán azt írták le, hogy ki az aki megbántotta őket, mit éreztek akkor és miért bocsásson meg neki. Sok diák nem szeretett volna szóban erről a dologról beszélgetni, ezért találtuk azt ki, hogy könnyebb nekik, ha leírják.