Boldogságóra Program

Zsadányi Református Általános Iskola
Első osztály
Boldogságóra
A HÁLA gyakorlása, Egészséges önbecsülés
Az első osztályosoknak nagycsoportban már tartottam a Boldogságórákat azért, hogy majd első osztályban könnyebbé tudjam tenni az óvoda-iskola átmenetet Boldogságórákkal. A mesterprogramomnak a fő célja, hogy segítsem a gyermekek beilleszkedését az iskolába. Elkezdődött a tanév. Az évnyitón már ott voltam a Református Templomban és egy kis ajándékkal kedveskedtem a még kicsit bátortalan elsősöknek. Az Igazgató Úrral és a tanító nénikkel megbeszéltem, hogy ott fogom átadni a gyermekeknek a kitűzőket, amire rá van írva, hogy: „Hurrá, elsős lettem!” Egy kisfiú és egy kislány megy rajta iskolatáskával a hátán. Nagyon büszkén viselték a gyermekek, amíg hallgatták az igazgató bácsi megnyitó beszédét. Úgy láttam, hogy segített a gyermekeknek ez a kis ajándék abban, hogy ne szorongjanak annyira és a volt óvónénijük is ott volt és én is, hogy biztassuk őket az iskolás életre.
Több elsős gyermeknek van még óvodás testvére, így reggelente szoktunk találkozni és egy pár szót beszélgetni, hogy hogyan telnek a napjaik. Az egyik reggel megkérdezték tőlem, hogy:
„- Mikor jössz Anikó néni hozzánk Boldogságórát tartani az iskolába?”
Pontosan előző nap egyeztettem a tanító nénivel, így tudtam válaszolni a kislánynak, hogy:
„- Holnap fogok hozzátok menni!”
Nagyon vártak már, mert ott ültek az osztályban és boldogan megmutatták és mondták, hogy kinek mennyi pirospontja, nyomdája, vagy valamilyen dicsérete van. Igaz, volt olyan gyermek, aki ezekkel még nem dicsekedhetett, de legalább bevallotta, hogy ő nem mindig jó gyermek. Ezért hálás voltam neki, és arra biztattam, hogy próbálja meg ő is úgy csinálni, hogy neki is sikerüljön. „- Bízok benned!”
A gyerekek örömmel vették, hogy egy kicsit megmozgattam őket a relaxációs tornagyakorlatokkal, még a tanító néni is csatlakozott a mozgásunkhoz. Ezután beszélgettünk arról, hogy kiknek és miért lehetnek hálásak a gyermekek. Általában a szüleiket említették, de én mást is mondtam számukra. Hálásak lehettek a tanító néniknek is azért, mert ők fognak titeket megtanítani. Mire is fognak megtanítani, kérdeztem a gyerekeket. Ekkor felcsillant a szemük és sorban mondták: Hálásak lehetünk azért, mert megtanítanak számolni, írni és olvasni és még sok mindenre. Az egyik kisfiú pedig ezt mondta: „- Neked is hálásak lehetünk Anikó néni azért, mert eljössz hozzánk Boldogságórákat tartani.”
Azt hiszem, ezért is érdemes ezt folytatni! Én is nagyon hálás voltam ezért az egy mondatért, nagyon meghatódtam.
A beszélgetésünk végén megkérdeztem a gyerekeket, hogy meghallgatnák- e még a Hálafa története című mesét?
Szívesen meghallgatták, én pedig örömmel elmondtam nekik!
A Hála virágot elvittem a gyermekeknek, hogy kiszínezhessék.
Balázsné Barta Anikó
Óvodapedagógus

Képek