Boldogságóra Program

BESZÁMOLÓ-HÁLA
Szeptember hónapban még soha nem voltam ilyen hálás. Tanítom és tanulok .Egy óra helyett hármat is sikerült tartanom. Belecsempésztem a technika és az ének órákba is.
Az előkészületek a „nagy meglepetésre” teljes titoktartásban maradtak, a gyerekek hihetetlen módon majdnem három hétig hallgattak a készülő nagy méretű Hálavirágról. Tavalyi tanító nénijük kapta meg az igen jól sikerült alkotást, melyben minden gyermek szíve-lelke benne volt. Nagy lelkesedéssel és figyelemmel végeztek minden feladatot, miközben az ide kapcsolódó zenét hallgattuk és tanultuk.
A virág átadása úgy zajlott, hogy az asszisztens kicsalta Edit nénit az ebédlő tetejére, ahonnan jó a rálátás az iskola belső udvarára, ahol már a 4.d. osztály feküdt nagy szív alakzatot kirakva saját magukból, hála szóval középen. Reakció: boldog sírás. Ezek után tanító néni lejött az udvarra közénk. Itt pedig ő lehetett a töltelék a szeretetgombócban, melyet Aranyosi Ervin: Mit szólnál egy öleléshez kezdetű verse kísért. Mosolyogva sírt a meglepetéstől a kolléganőm. Engem is elkapott a gépszíj és örülök, hogy kifejezhettem hálámat.
Ezen kívül készítettünk még hálakuponokat családtagjaink számára is. Volt olyan eset, hogy viszonozták a gyereknek a hálakupont. Megindult az adok-kapok!

Képek