Boldogságóra Program

A szeptemberi Boldogságóra foglalkozásunk középpontjában a hála érzésének megismerése és megfogalmazása állt. A tevékenység célja az volt, hogy a gyermekek életkoruknak megfelelő módon felismerjék és megfogalmazzák, milyen dolgokért lehetnek hálásak a mindennapokban, különösen az óvodai közösséghez kapcsolódó pozitív élményeikért.
A foglalkozásra egy nagyméretű papírszívet készítettünk, amelynek közepén a Méhecske csoport szimbóluma kapott helyet. A gyermekekkel közösen körbeültük a szőnyeget, és mindenki megkapta a saját, laminált óvodai jelét.
A beszélgetést saját példámmal vezettem be. Elmondtam a gyermekeknek, hogy én miért szeretek a Méhecske csoportba járni, és miért vagyok hálás: többek között azért, hogy együtt játszhatok velük, sok közös élményt szerezhetünk, és egy szeretetteljes közösség tagjai lehetünk. Ezzel igyekeztem számukra egy egyszerű, mintát adni a hála megfogalmazásához.
Ezt követően a gyermekeket is arra ösztönöztem, hogy saját élményeikből kiindulva beszéljenek arról, miért szeretnek a Méhecske csoportba járni, kivel vagy mivel szeretnek játszani, illetve mi az, amit a legjobban szeretnek az óvodában. Aki szerette volna, megoszthatta gondolatait a csoporttal, majd a saját jelét elhelyezhette a közös szíven.
A tevékenység során kiemelt szerepet kapott az önkifejezés, a pozitív érzések tudatosítása, valamint a közösséghez tartozás élményének erősítése. A gyermekek számára a saját jelük szívre helyezése egyben szimbolikusan is kifejezte, hogy ők is fontos részei a Méhecske csoportnak.
A közösen elkészített „Hálás szív” a foglalkozás után a csoportszoba falára került. Így a tevékenység nem csupán egy egyszeri élmény marad. A szívre a későbbiekben is vissza-visszatekintünk, és beszélgetünk arról, hogy mi mindenért lehetünk hálásak, mi teszi széppé az óvodában töltött napjainkat.

Képek