Hálahónap az 1. osztályban

Hálahónap az 1. osztályban

Az új tanévben szülési szabadság után visszatérőként vágtam bele újra a Boldogságóra Programba.
A csoportom 1. osztályos, tanulásban akadályozott gyermekek. Érdeklődő, kíváncsi, izgő-mozgó kis társaság. 10 fővel indulunk el ezen a szemléletformáló közös utazáson.
Az órát ráhangoló lazító zenével kezdtük. Színes selyemkendőket „táncoltatva” elcsendesedtünk.
A meseszőnyegünkön körben ülve elmeséltem nekik a Csodakantár című mesét, majd a mese tanulságának megbeszélése után, elbeszélgettünk arról, hogy miért lehetünk hálásak? Mivel a picik számára még megfoghatatlan fogalom a Hála, így „lefordítottam a nyelvükre”: mi az aminek örülsz, hogy van az életedben? Mi az ami boldoggá tesz?
Sokuk számára a családjuk volt az első gondolat, de páran megemlítték, hogy örülnek, hogy a mi iskolánkba járhatnak.
Gondolatébresztőként megkérdeztem, hogy örülünk-e a napsütésnek? a madarak csicsergésének? az esőnek?
A foglalkozás második felében megkértem őket, hogy színezzenek egy hálafát annak a Személynek, akinek hálásak valamiért! (Akinek örülnek, hogy az életükben vannak)
A színezés közben Bagdi Bella: Hálával telten című dalát is meghallgattuk.

Képek