Boldogságóra Program

A szeptemberi Boldogságóra foglalkozás középpontjában a hála gyakorlása állt. Fontosnak tartottam, hogy a gyermekek játékos, élményszerű formában találkozzanak a témával, és a saját életükből, mindennapi tapasztalataikból kiindulva tudják megfogalmazni, mi az, amiért hálásak lehetnek. A foglalkozást mozgásalapú relaxációs gyakorlatokkal kezdtem. A „Napimádás”, „Fúj a szél” és „Almát szedj!” játékos mozgásokat végeztük, majd játékos arcizomlazítással folytattuk. Ezek a gyakorlatok segítettek abban, hogy a gyermekek megnyugodjanak, figyelmüket összpontosítsák, és ráhangolódjanak a foglalkozásra. Ezután hanyatt fekve, meghallgattuk Bagdi Bella Szép nap című dalát. Jó volt látni, hogy a gyermekek hamar elcsendesedtek, és figyelmesen hallgatták a zenét.
A következő játékunk az „Add tovább a falevelet!” volt. Körben ülve több falevelet adtunk tovább egymásnak, és arra kellett figyelniük, hogy a levelek ne érjék utol egymást. A játék sok nevetést és örömteli pillanatot hozott, miközben a gyermekeknek figyelniük kellett egymásra és a játék szabályaira is. Ezután beszélgettünk arról, hogy mit jelent a hála, és miért jó hálásnak lenni. Megbeszéltük, hogy nemcsak nagy dolgokért lehetünk hálásak, hanem egy ölelésért, egy kedves szóért, a családunkért, a barátainkért vagy akár egy közösen átélt jó élményért is. A középső és nagycsoportos gyermekek már ügyesen megfogalmazták, hogy miért és kiknek hálásak. Többen saját élményeiket is megosztották a többiekkel. A kisebbeknek még több segítségre, kérdésre és rávezetésre volt szükségük, de ők is bekapcsolódtak a beszélgetésbe.
A témához kapcsolódva A hálafa történetét is elmeséltem a gyermekeknek, ami nagyon tetszett nekik, figyelmesen hallgatták, majd közösen beszélgettünk a mondanivalójáról.
A foglalkozás végén alkotótevékenységet szerveztem. Előre kartonból kivágott virágszirmokat adtam a gyermekeknek, amelyeket kedvük szerint színeztek ki. Ezekből készítettük el a saját hálavirágainkat, amelyekkel később feldíszítettük a csoportszobát. A gyermekek örömmel és lelkesen dolgoztak, büszkén mutatták egymásnak az elkészült virágokat. Számomra is jó érzés volt megtapasztalni, hogy a hála témája ilyen természetesen kapcsolódott a gyermekek mindennapi életéhez. A csoportszobát díszítő hálavirágok pedig a későbbiekben is emlékeztetnek bennünket arra, hogy a boldog pillanatokat érdemes észrevenni és megbecsülni.
Úgy érzem, a foglalkozás elérte a célját.

Képek