Boldogságóra Program

Az októberi témát a természetben fellelhető ritmusok megfigyelésén keresztül dolgoztuk fel.
„Fa szeretnék lenni, melynek lombja szép zöld,
Gyönyörű, békét árasztó, bölcs anyaföld”
A napköziben készített mesebeli fánkat az „Égig érő fa vagyok, megnövök, mint a nagyok” relaxációs gyakorlattal keltettük életre. Az elsősök minden igyekezetükkel nyújtózkodtak felfelé, igyekeztek elérni az eget.
A bemelegítést az „Együtt kötél” mozgásfejlesztő játékkal folytattuk. Ebben a feladatban tanultuk a téri irányokat. Célom volt a tartásjavítás és az együttműködés fejlesztése is.
A játékos mozgás után a gyermekek vidám sóhajtásokkal, kacagva ültek vissza a padokba.
Az interaktív tábla segítségével vendéget köszöntöttünk apró termünkben. Várfalvy Emőke versét többször is meghallgattuk Léna előadásában. A Boldogmondókában felsorolt évszakok, természeti kincsek részletről részletre elevenedtek meg a gyerekek előtt.
Az őszről ezt tanultuk:
„Ha esik az eső, sose rossz a kedvem,
mert a napfény mindig itt van a zsebemben.”
Ezek után következett a tánc: nem esőben, napsütésben. A napfény csalogatásának engedve az osztály az udvaron gumicsizmában, esernyővel a kezében táncolt, mozgott.
A téma feldolgozásának leghosszabb, legszínesebb része a „Színezz!” című foglalkozás volt. Először a pocsolyákat várva gumicsizmákat terveztünk, színeztünk, majd őszi keretbe foglaltuk alkotásainkat. Mivel nem volt esőkabátunk, esernyőt hajtogattunk teafilterből. Egyéni, kreatív munkák készültek. A rajzokról sugárzik a jókedv, az optimizmus.
„Hozz egy mosolyt és ha jólesik, sóhajts egy nagyot!”

„Esett. Megint kisütött. Szanaszét
tócsák ragyogtak.”
Az őszi szünet után, ha jönnek az esős napok, megpróbálunk eső-festményt készíteni.

Képek