Boldogságóra Program

Az utolsó alkalommal egy olyan „nagyfiú” rajzát szeretném megmutatni, aki már most talpig férfi. Vezéregyéniség, sportember. Hangadó a többiek között. De a lelke zárt (volt), nehezen enged magához bárkit. Ebben az évben a boldogságórákon egyre tevékenyebb lett, szívesen vett részt a közös munkában. Sikerült megnyerni őt is ennek a jó ügynek. A szüleivel is többször beszélgettünk a program témáiról. Kimondhatatlanul hálás vagyok mindezért.

Képek