Boldogságóra Program

Sziasztok!

Ebben a hónapban a „Csak a szív számít” feladat volt a legszimpatikusabb számomra. Úgy gondoltam, hogy a sok-sok teendő mellett ezt a feladatot szívesen és gyorsan meg tudják valósítani a tanítványaim. Mindemellett egy igazán látványos formája ez a megbocsátásnak abban az értelemben, hogy milyen egyszerűen szabadulhatunk meg a sérelmeinktől.

Az osztályommal minden héten online találkozunk a kamerák előtt osztályfőnöki órán. A tavaszi szünet után jó volt ismét látni egymást. Az osztályfőnöki órán most a konfliktusokról beszélgettünk. Ebben az életkorban talán még inkább kiéleződnek még a legapróbb problémák is. Amit mi semmiségnek tekintünk, az számukra a világvégét jelentheti.

A beszélgetés során sok-sok átélt konfliktusról számoltak be a gyerekek. Csevegés közben elkészült az utolsó kis szívecske is. Ekkor még nem tudták mit fogunk vele csinálni.
A hónap témájához kiadott elméleti leírás segítségével arról is szó volt, hogy hogyan oldjuk meg a konfliktusainkat (akár belső akár külső legyen az), milyen megoldási stratégiákat ismerünk.

A szívecskék nyírása után a gyerekek örömmel tépték szét a kellemetlen dolgokat tartalmazó papírokat. Volt, aki még a száját is igénybe vette a tépéshez. 🙂
Voltak, akik eldobták a cafatokat, voltak, akik inkább a kukába tették, de végül mindenkinél csak a szív maradt. A képen ezek a szívecskék láthatók az őszinte, pozitív érzelmekkel.

Azt kértem a gyerekektől, hogy ezeket a szíveket tartsák meg és időnként nézzenek rá, emlékeztessék magukat, hogy milyen csodás, jó dolgokat tudhatnak maguknak.

Köszönjük szépen ezt a lehetőséget!

Képek